Authors:
Ágnes Engler Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest

Search for other papers by Ágnes Engler in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Valéria Markos Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest

Search for other papers by Valéria Markos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Ágnes Réka Dusa Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest

Search for other papers by Ágnes Réka Dusa in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. Tanulmányunk fókuszában a koronavírus során bevezetett járványügyi intézkedések gyermekeket érintő kérdései állnak, a járványnak a családok időgazdálkodásra való hatása és az otthoni tanulás, digitális átállás nehézségei. Kutatásunkban egy telefonos kérdőíves lekérdezésen (CATI) alapuló adatbázist használunk, melyet a járvány első hulláma idején készítettek, 2020 áprilisában a Kopp Mária Intézet megbízásából (N = 1000). Vizsgáljuk, hogy mi befolyásolja az otthoni tanulást akkor, ha a szülőknek esetleg a tananyag elsajátításában is segítséget kell nyújtaniuk. Eredményeink szerint a családok többségének lehetősége és szándéka volt a közös tanulásra, ennek mértékére és mikéntjére nem a megszokott társadalmi háttérváltozók mentén találtunk különbségeket, hanem a családi kapcsolatok és az otthoni munkavégzés kapcsán.

Summary. The focus of our study is on the issues of epidemiological measures introduced during the coronavirus that affect children, the impact of the pandemic on time management of families and the difficulties of home learning and digital transition. In our research, we use a database based on a telephone questionnaire (CATI), which was created during the first wave of the pandemic, in April 2020 on behalf of the Mária Kopp Institute (N = 1000). We examine what influences home learning when parents may need to help with curriculum acquisition. According to our results, the majority of families had the opportunity and intention to learn together, and we did not find differences in the extent and manner of this along the usual social background variables, but in relation to family relationships and working from home.

  • 1

    Bencéné, F. A. (2020) Digitális oktatás a család szemszögéből. In: Engler Á., Rébay M. & Tóth D. A. (eds) Család a nevelés és az oktatás fókuszában. ONK absztraktkötet. Debrecen, MTA-DE-KINCS. p. 322.

  • 2

    Bloemen, H. G. & Stancanelli, E. G. F. (2008) How Do Parents Allocate Time? The Effects of Wages and Income. IZA Discussion Papers No. 3679. Bonn, Institute for the Study of Labor (IZA).

  • 3

    Boudon, R. (1974) Education, Opportunity and Social Inequality. New York, Wiley.

  • 4

    Boudon, R. (1998) Társadalmi egyenlőtlenségek a továbbtanulásban. In: Halász G. & Lannert J. (ed.) Oktatási rendszerek elmélete. Budapest, Okker Kiadó. pp. 406−417.

  • 5

    Bourdieu, P. (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat.

  • 6

    Brown, S. (2006) Family Structure Transitions and Adolescent Well-Being. Demography, Vol. 43. No. 3. pp. 447–461.

  • 7

    Buda B. (1998) Empátia… a beleélés lélektana. Budapest, Ego School.

  • 8

    Coleman, J. S. (1988) Social Capital in the Creation of the Human Capital. American Journal of Sociology, Vol. 94. pp. 95–120.

  • 9

    Connelly, R. & Kimmel, J. (2007) Spousal Influences on Parents’ Non-market Time Choices. IZA Discussion Papers No. 2894. Bonn, Institute for the Study of Labor (IZA).

  • 10

    Ceglédi T. (2018) Ugródeszkán. Debrecen, CHERD.

  • 11

    Coleman, J. S. (1974) Iskolai teljesítmény és versenystruktúra. In: Ferge Zs. – Háber J. (eds) Az iskola szociológiai problémái. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. pp. 377–397.

  • 12

    Craig, L., Powell, A. & Smyth, C. (2014) Towards Intensive Parenting? Changes in the Composition and Determinants of Mothers’ and Fathers’ Time with Children 1992–2006. The British Journal of Sociology, Vol. 65. No 3. pp. 555–579.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 13

    Croll, P. (2004) Families, Social Capital and Educational Outcomes. British Journal of Educational Studies, Vol. 52. No. 4. pp. 390–416.

  • 14

    Dimaggio, P. J. (1998) A kulturális tőke és az iskolai teljesítmény: A struktúrákban való részvétel hatása az egyesült államokbeli középiskolások jegyeire. In: Róbert P. (ed.) Társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. pp. 198–220.

  • 15

    Di Pietro, G., Biagi, F., Costa, P., Karpiński, Z. & Mazza, J. (2020) The Likely Impact of COVID-19 on Education: Reflections Based on the Existing Literature and Recent International Datasets. Luxembourg, Publications Office of the European Union.

  • 16

    Dusa Á. R. (2020) Gyermeknevelési értékek. Kapocs, Vol. 3. No. 2. pp. 21–31.

  • 17

    Engler Á. (2011) Kisgyermekes nők a felsőoktatásban. Budapest, Gondolat.

  • 18

    Epstein, J. L., Galindo, C. L. & Sheldon, S. B. (2011) Levels of Leadership. Effects of District and School Leaders on the Quality of School Programs of Family and Community Involvement. Educational Administration Quarterly, Vol. 47. No. 3. pp. 462–495.

  • 19

    Gauthier, A., Smeeding, T. M. & Furstenberg Jr., F. F. (2004) Are Parents Investing Less Time in Children? Trends in Selected Industrialized Countries. Population And Development Review. Vol. 30. No. 4. pp. 647–671.

  • 20

    Harcsa I. (2014) Családi kohézió – A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. A gyermekes családokban élők időfelhasználása. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

  • 21

    Imre N. (2015) A szülői részvétel formái és hatása a tanulói eredményességre. In: Arató F. (ed.) Horizontok II. A pedagógusképzés reformjának folytatása. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. pp. 127–141.

  • 22

    Kalenkoski, C., Ribar, D. C. & Stratton, L. S. (2008) The Influence of Wages on Parents’ Time Allocation of Time to Child Care and Market Work in the United Kingdom. Journal of Population Economics, Vol. 22. No. 2. pp. 399–419.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 23

    Kelley, D. & Sequeira, D. L. (1997) Understanding Family Functioning in a Changing America. Communication Studies, Vol. 48. No. 2. pp. 93–108.

  • 24

    Kéri K. (2020) Múlt a jövőben: neveléstörténet a digitális korban. Civil Szemle, Különszám 2020, pp. 23–37.

  • 25

    Kopp M. & Skrabski Á. (2000) Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia, Vol. 43. Nos 2–3. pp. 252–258.

  • 26

    Kozma T. (1999) Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

  • 27

    Markos V. (2020) A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel és a társadalmi háttér összefüggései. Kapocs, Vol. 3. No. 2. pp. 43–51.

  • 28

    Mihályi H. (2020) A járvány hatása az emberekre – gyenge és erős kötések szerepe a járvány elviselésében. Szellem és Tudomány, 2020/2. pp. 47–86.

  • 29

    Molnár Gy. (2020) Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban: A „Szegedi Műhely” informatikai fejlesztései és gyakorlati alkalmazásuk. Civil Szemle, Különszám 2020, 93–105.

  • 30

    Oostdam, R. & Hooge, E. (2013) Making the Difference with Active Parenting: Forming Educational Partnerships between Parents and Schools. European Journal of Psychology of Education, Vol. 28. No. 2. pp. 337–351.

  • 31

    Osváth A. & Papp Z. A. (2020) Digitális fordulat az oktatásban? A digitális távoktatás tapasztalatai, lehetséges következményei. Szellem és Tudomány, 2020/2. pp. 179–204.

  • 32

    Papp-Danka A. (2014) Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulásmódszertanának vizsgálata. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

  • 33

    Proháczik Á. (2020) A tantermi és az on-line oktatás (tanítás és tanulás) összehasonlító elemzése. Opus et Educatio, Vol. 7. No. 3. pp. 208–219.

  • 34

    Pusztai G. (2005) Társadalmi háttér és iskolai pályafutás. Educatio, Vol. 14. No. 3. pp. 534–553.

  • 35

    Pusztai G. (2020) A vallásosság nevelésszociológiája – Kutatások vallásos nevelésről és egyházi oktatásról. Budapest, Gondolat.

  • 36

    Pusztai G. & Engler Á. (2020) Értékteremtő gyermeknevelés a családban és az oktatásban. Kapocs, Vol. 3. No. 2. pp. 3–11.

  • 37

    Róbert P. (2001) Társadalmi mobilitás. Tények és vélemények tükrében. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó.

  • 38

    Róbert P. (2004) Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi T., Tóth I. Gy. & Vukovich Gy. (eds) Társadalmi Riport 2004. Budapest, TÁRKI. pp. 193–205.

  • 39

    Serfőző M., Golyán Sz., F. Lassú Zs., Svraka B. & Aggné P. V. (2020) Digitalizáció és online tanulás a pedagógusképzésben – hallgatói visszajelzések a távolléti oktatásról. Civil Szemle, Különszám 2020. pp. 105–117.

  • 40

    Shahzad, A., Hassan, R. & Aremu, A. Y. (2020) Effects of COVID-19 in E-learning on Higher Education Institution Students: The Group Comparison between Male and Female. Quality and Quantity. https://doi.org/10.1007/s11135-020-01028-z

  • 41

    Sheldon, S. & Epstein, J. (2005) Involvement Counts: Family and Community Partnerships and Mathematics Achievement. The Journal of Educational Research, Vol. 98. No. 4. pp. 196–206.

  • 42

    Shivangi, D. (2020) Online Learning: A Panacea in the Time of COVID-19 Crisis. Journal of Educational Technology Systems, Vol. 49. No. 1. pp. 5–22.

  • 43

    Siraj-Blatchford, I. (2010) Learning in the Home and at School: How Working Class Children ‘Succeed Against the Odds’. British Educational Research Journal, Vol. 36. No. 3. pp. 463–482.

  • 44

    Szemerszki M. (2015) Tanulói eredményesség dimenziói és háttértényezői. In: Szemerszki M. (ed.) Eredményesség az oktatásban. Budapest, OFI. pp. 52–88.

  • 45

    Szűts Z. (2020) A tanárképzés digitális transzformációjának kevésbé exponált elemei (Az intézmény, a szülő, és a tanár új szerepei). Civil Szemle, Különszám 2020. pp. 133–145.

  • 46

    Thékes I. (2020) COVID-19 vírusjárvány miatti hazai távoktatás digitális megoldásainak elemzése. In: Kozma G. (ed.) Fejezetek a COVID-19-es távoktatás digitális tapasztalataiból. Szeged, Gerhardus Kiadó. pp. 7–17.

  • 47

    Türkoğlu, B. & Uslu, M. (2019) The Opinions of University Graduate Working Mothers Who Have 36–60-Months-Old Children about the Quality of the Time Spent with Their Children. A Phenomenological Analysis. International Journal of Progressive Education, Vol. 15. No. 3. pp. 123–143.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 48

    Vandeleur, C. L., Jeanpretre, N., Perrez, M., Schoebi, D. & Mcbride Murry, V. (2009) Cohesion, Satisfaction with Family Bonds, and Emotional Well-Being in Families With Adolescents. Journal of Marriage and Family Volume, Vol. 71. No. 5. pp. 1205–1219.

  • 49

    Volling, B. L., Notaro, P. C. & Larsen, J. J. (1998) Relations with Emotional Well-being, Marriage, and Parenting. Family Relations The Family as a Context for Health and Well-being. Vol. 47. No. 4. pp. 355–367.

  • 50

    Zick, C. D., Bryant, W. K. & Österbacka, E. (2001) Mothers’ Employment, Parental Involvement, and the Implication for Intermediate Child Outcomes. Social Science Research, Vol. 30. No 1. pp. 25–49. http://dx.doi.org/10.1006/ssre.2000.0685

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)