Authors:
Áron Szilveszter ELTE Pszichológiai Intézet, Budapest
Bagázs Közhasznú Egyesület, Budapest

Search for other papers by Áron Szilveszter in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Réka Kassai Bagázs Közhasznú Egyesület, Budapest
ELTE Pszichológia Doktori iskola, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.

Search for other papers by Réka Kassai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zsófia K. Takács ELTE Neveléstudományi Intézet, Budapest

Search for other papers by Zsófia K. Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Judit Futó ELTE Pszichológiai Intézet, Budapest

Search for other papers by Judit Futó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. A COVID–19-vírusjárvány miatt 2020 márciusától júniusáig bevezetett iskolai digitális munkarend az oktatási rendszer minden résztvevőjét számos új feladat elé állította. Feltételezzük, hogy különösen nagy kihívást jelenthetett a hátrányos helyzetű családok számára (Jakab 2020). Jelen tanulmányban egy kérdőíves kutatás eredményeit mutatjuk be, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a szocioökonómiai státusz, a háztartási rendezettség, a családi rutin, valamint a gyermek tanulásba tett erőfeszítése közül mely tényezők jelzik előre az iskolai digitális munkarendben a tanulási sikerességet. A mintát középosztálybeli és hátrányos helyzetű, romatelepen élő, alsó tagozatos gyermeket nevelő felnőttek alkották. A hierarchikus lineáris regresszió eredményei azt mutatják, hogy a szocioökonómiai státusz önmagában nem szignifikáns prediktora a tanulási sikerességnek, azonban a tanulási erőfeszítés, a háztartási rendezettség és a családi rutin igen. A fenti eredmények – habár pusztán összefüggéseket és nem feltétlen kauzális kapcsolatokat mutatnak – alátámasztják, hogy hátrányos helyzetű gyermekek feltételezhetően sikeresen támogathatók a távoktatásban való eredményes részvételben egy, a fenti változókat célzó, intervencióval.

Summary. Because of the COVID-19 pandemic, the education system switched to digital distant learning education from March to June 2020. These changes posed a number of new challenges to students, teachers and parents alike. We assume that disadvantaged families were in an even more vulnerable position (Jakab 2020). Thus, we aimed to conduct a study to examine whether and how certain factors, including socioeconomic status, household chaos, family routine, and children’s learning effort affected learning success during this period of homeschooling. The sample consisted of high/middle-class and disadvantaged (living in a Roma settlements) caregivers of 1st–4th grader children. Our results indicate that socioeconomic status alone was not a significant predictor of learning success, however, learning effort, household chaos, and family routine were found to be important predictors. These results – although purely correlational – might suggest that a targeted intervention can be expected to effectively help disadvantaged children adapt to and succeed in a digital distant learning education setting.

  • 1

    Altschul, I. (2012) Linking Socioeconomic Status to the Academic Achievement of Mexican American Youth Through Parent Involvement in Education. Journal of the Social Work and Research, Vol. 3. No. 1. pp. 13–30.

  • 2

    Bekéné Z. K. (2012) A tanulási motiváció kialakulását segítő pedagógus attitűdök. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 62. Nos 9–10. pp. 141−144.

  • 3

    Bishop, J. (2006) Chapter 15 Drinking from the Fountain of Knowledge: Student Incentive to Study and Learn – Externalities, Information Problems and Peer Pressure. In: E. Hanushek & F. Welch (eds) Handbook of the Economics of Education. Amsterdam, North Holland. pp. 909–944.

  • 4

    Bradley, R. & Corwyn, R. (2002) Socioeconomic Status and Child Development. Annual Review of Psychology, Vol. 53. pp. 371–399.

  • 5

    Brody, G. & Flor, D. (1998) Maternal Resources, Parenting Practices, and Child Competence in Rural, Single-parent African American Families. Child Development, Vol. 69. No. 3. pp. 803–816.

  • 6

    Clearfield, M. W. & Niman, L. C. (2012) SES Affects Infant Cognitive Flexibility. Infant Behavior and Development, Vol. 35. No. 1. pp. 29–35.

  • 7

    Coldwell, J., Pike, A. & Dunn, J. (2006) Household Chaos – Links with Parenting and Child Behaviour. Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 47. No. 11. pp. 1116–1122.

  • 8

    Czirfusz D., Misley H. & Horváth L. (2020) A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, Vol. 7. No. 3. pp. 220–229.

  • 9

    Deater-Deckard, K., Chen, N., Wang, Z. & Bell, M. A. (2012) Socioeconomic Risk Modedrates the Link between Household Chaos and Maternal Executive Function. Journal os Family Psychology, Vol. 26. No. 3. pp. 391–399.

  • 10

    Deater-Deckard, K., Mullineaux, P. Y., Beekman, C., Petrill, S. A., Schatschneider, C. & Thompson, L. A. (2009) Conduct Problems, IQ, and Household Chaos: A Longitudinal Multi-Informant Study. Journal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 50. No. 10. pp. 1301–1308.

  • 11

    Fejes J. B. & Józsa K. (2005) A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Magyar Pedagógia, Vol. 105. No. 2. pp. 185–205.

  • 12

    Fiese, B. H., Tomcho, T. J., Douglas, M., Josephs, K., Poltrock, S. & Baker, T. (2002) A Review of 50 Years of Research on Naturally Occurring Family Routines and Rituals: Cause for Celebration? Journal of Family Psychology, Vol. 16. No. 4. pp. 381–390.

  • 13

    Garrett-Peters, P. T., Mokrova, I., Vernon-Feagans, L., Willoughby, M. & Pan, Y. (2016) The Role of Household Chaos in Understanding Relations between Early Poverty and Children’s Academic Achievement. Early Childhood Research Quarterly, Vol. 37. pp. 16–25.

  • 14

    Hackman, D. A. & Farah, M. J. (2009) Socioeconomic Status and the Developing Brain. Trends in Cognitive Sciences, Vol. 13. No. 2. pp. 65–73.

  • 15

    Jakab Gy. (2020) Iskola – járvány idején. Iskolakultúra, Vol. 30. No. 9. pp. 64–76.

  • 16

    Jensen, E., James, S., Boyce, W. & Hartnett, S. (1983) The Family Routines Inventory: Development and Validation. Soc. Sci. Med., Vol. 17. No. 4. pp. 201–211.

  • 17

    Johnson, D. A., Martin, A., Brooks-Gunn, J. & Petrill, S. A. (2008) Order in the House! Associations among Household Chaos, the Home Literacy Environment, Maternal Reading Ability, and Children’s Early Reading. Merrill-Palmer Quarterly, Vol. 54. No. 4. pp. 445–472.

  • 18

    Józsa K. (2000) Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, Vol. 10. No. 8. pp. 69–82.

  • 19

    Koltói L., Harsányi G., Kovács D., Kövesdi A., Nagybányai-Nagy O., Nyitrai E., Simon G., Smohai M., Takács N. & Takács Sz. (2020) Az iskolai szülői bevonódás iskolai szintű vizsgálata megyei és regionális szinten az országos kompetenciamérés 2017-es és 2018-as adatai alapján. Psychologia Hungarica, Vol. 7. No. 4. pp. 222–258.

  • 20

    Martin, A., Razza, R. & Brooks-Gunn, J. (2012) Specifying the Links between Household Chaos and Preschool Children’s Development. Early Child Development and Care, Vol. 182. No. 10. pp. 1247–1263.

  • 21

    Matheny, A., Wachs, T., Ludwig, J. & Phillips, K. (1995) Bringing Order Out of Chaos: Psychometric Characteristics of the Confusion, Hubbub, and Order Scale. Journal of Applied Developmental Psychology, Vol. 16. No. 3. pp. 429–444.

  • 22

    Pirohov-Tóth B. & Kiss Zs. (2020) A munkaerő-piaci szereplők által tapasztalt foglalkoztatási kihívások a koronavírus-járvány idején. Opus et Educatio, Vol. 7. No. 4. pp. 402–409.

  • 23

    Proháczik Á. (2020) A tantermi és az on-line oktatás (tanítás és tanulás) összehasonlító elemzése. Opus et Educatio. http://opuseteducatio.hu/index.php/opusHU/article/view/390/672 [Letöltve: 220. 11. 25.]

  • 24

    Radó P. (2000) Bevezetés az oktatáspolitikai elemzésbe: romák és az iskola. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 12. pp. 65–91.

  • 25

    Sela, E. & Sivan, Y. Y. (2009) Enterprise E-learning Success Factors: An Analysis of Practitioners’ Perspective (with a Downturn Addendum). Interdisciplinary Journal of E-Learning and Learning Objects, Vol. 5. No. 1. pp. 335–343.

  • 26

    Sharma, R. (2017) Revised Kuppuswamy’s Socioeconomic Status Scale: Explained and Updated. Indian Pediatrics, Vol. 54. No. 10. pp. 867–870.

  • 27

    Vernon-Feagans, L., Willoughby, M. & Garrett-Peters, P. (2016) Predictors of Behavioral Regulation in Kindergarten: Household Chaos, Parenting, and Early Executive Functions. Developmental Psychology, Vol. 52. No. 3. pp. 430–441.

  • 28

    White K. R. (1982) The Relation between Socioeconomic Status and Academic Achievement. Psychological Bulletin, Vol. 91. No. 3. pp. 461–481.

  • Collapse
  • Expand
  • Top

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2022 0 82 134
May 2022 0 75 107
Jun 2022 0 34 36
Jul 2022 0 19 19
Aug 2022 0 18 13
Sep 2022 0 21 40
Oct 2022 0 5 5