Összefoglaló. A tanulmány népszámlálási és kutatási adatok segítségével a roma tanulókkal kapcsolatos oktatási kérdések értelmezésére, az esetleges oktatáspolitikai beavatkozások megalapozására tesz kísérletet. A szerző azt állítja, a romának gondolt tanulók jelenléte önmagában nem kellene semmilyen nyelvi-etnikai kihívást jelentsen, hiszen az esetek zömében – a népszámlálási adatok tanúsága szerint – szintén magyar anyanyelvű népességről van szó. Az igazi kihívást a roma populáció társadalmi szerkezetben elfoglalt helye jelenti: mivel az alsóbb társadalmi rétegekbe, gyakran társadalmon kívüli élethelyzetekbe szorulva élnek, ez visszahat az iskolai eredményességükre, illetve társadalmi integrációjukra is.
Summary. Based on census and research data the study tries to analyse the educational situation of Roma students, and it intends to describe some educational policy interventions. According to the author the school presence of the Roma students is not an ethnic or linguistique question as Hungarian language is their mother tongue. The real challenge is the social situation of the Roma population: as they live in lower social strata, often in underclass situation, this has an impact on their school performance, and finally on their social integration.
Bernát, A. (2018) A magyarországi romák társadalmi integrációja a 2010-es években. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2018. Budapest, Tárki. pp. 144–165.
Brubaker, R. (2001) Csoportok nélküli etnicitás. Beszélő, Vol. 6. Nos 7–8. pp. 60–66.
Ercse K. (2018) Az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció mechanizmusa. In: Fejes J. B. & Szűcs N. (eds) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 177–200.
Fejes J. B. & Szűcs N. (2018, ed.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület.
Havas G. & Liskó I. (2005) Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet.
Kapitány B. (2015) A magyarországi történelmi kisebbségi közösségek demográfiai viszonyai és perspektívái 1990–2011 között. Kisebbségkutatás, Vol. 24. No. 3. pp. 69–101.
Kertesi G. (2005) A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Osiris, Budapest.
Lajtai M. (2020) Nemzetiségi viszonyok és a statisztikai adatgyűjtés Magyarországon. Statisztikai Szemle, No. 6. pp. 547–572.
Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. Tartósan rászorulók – szegény családban élő gyermekek – romák (2011–2020). Frissített változat. EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság. 122. http://romagov.hu/download/magyar-nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia-ii/
Magyar Statisztikai Évkönyv 2019
Morauszki A. & Papp Z. A. (2014) Nemzetiségi revival? Magyarország nemzetiségei a 2011. évi népszámlálás megváltozott módszertana tükrében. Kisebbségkutatás, Vol. 23. No. 3. pp. 73–98.
Orsós A. (2015): Cigány/roma nemzetiségi oktatás. Kutatási beszámoló. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Wlislocki Henrik Szakkollégium.
Papp Z. A. (2011) A roma tanulók aránya Magyarországon és a tanulói teljesítmények az általános iskolai oktatásban. In: Bárdi N. & Tóth Á. (eds) Asszimiláció, integráció, szegregáció. Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Budapest, MTA Kisebbségkutató Intézet, Argumentum. pp. 227–264.
Pénzes J., Tátrai P. & Pásztor I. (2018) A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika, Vol. 58. No. 1. pp. 3–26.
Varga J. (2019, ed.) A közoktatás indikátorrendszere 2019. KRTK, KTI, Budapest. https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2021_02_06 [Letöltve: 2021. 09. 07.]