Author:
Péter Tibor Nagy ELTE TáTK Oktatás- és Ifjúságkutató és Továbbképző Központ Budapest Magyarország
Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóintézet 1084 Budapest, Dankó u. 11. Magyarország

Search for other papers by Péter Tibor Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. A tanulmány a szerző Négy lehetséges kutatás a felsőoktatókról, című 2007-es írását továbbgondolva háromféle forrásra, s az ezek közötti három különböző fajta kapcsolatokra építő kutatási tervet vázol fel. Az egyik kutatás a pozíciók (bírálati, vezető, beosztotti pozíciók) elemzését végezné el. A másik kutatás a multipozicionalitás hatásait vizsgálja, megkülönböztetve a munkahelyen belüli nem tudományos, munkahelyen kívüli nem tudományos és munkahelyen kívüli tudományos pozíciókat. A harmadik kutatás a folyóiratok világát elemezné, ahogy a többi esetben is megkülönböztetve a folyóiratok irányítását, a folyóiratok publikációra használását, a manifeszt vitát, a lektori aktivitást és a tematikus számok szerkesztését. A „reflexiók” blokkban az idézetek és a kritikák fő funkciójáról a szerző tudományos térben történő pozícionálásáról folytatnánk kutatást. A társszerzőségre vonatkozó kutatás indítóhipotézise szerint három fő motivációja lehet ennek: közös munka, szövetségi viszony és mester-tanítvány viszony kifejezése. A civil szervezeteket, tudományos társaságokat a folyóiratokhoz hasonló módon az irányítók és egyszerű tagként használók kettősségében írjuk le, de itt szerepet kap a írásos világ ellenőrizhetőségétől különböző szóbeliség világa, mely egy külső körnek is utat nyit. A hatalmi erőkifejtés tudományos termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó fajtái a pénzosztás, díjak osztása és az adatok birtoklása.

Summary. Continuing the author’s 2007 Educatio paper Four Possible Researches on Academic Staff, the study outlines a research plan based on three sources and three different types of relationships between them. The first research would analyzed the positions (exeminer, leader, employed positions). The second research examines the effects of multipositionality, distinguishing the non-scientific positions within academic workplace, non-scientific positions outside academic workplace, scientific positions outside academic workplace The third research would analyze the world of journals, as in the other cases, distinguishing between the management of journals, the use of journals for publication, the manifesto debate, the lectorship activity, and the editing of thematic issues. In the “reflections” block, we would conduct research on the main function of quotations and critiques on positioning the author in the scientific space. According to the initial hypothesis of co-authorship, there may be three main motivations for this: working together, expressing a covenant relationship, and expressing a master-student relationship. In the chapter of „civil societies” we describe scientific societies in the duality of managers and simple „users”, but – contrary to the world of journals – here the non controlled oralism of conferences plays a role, which also opens the way for an outside circle. Types of power effort not directly related to scientific production are the distribution of money, the sharing of medals, and the control over data.

  • 1

    A felszabadulás utáni évek magyar történetírása (1980) Rövid áttekintés. (Az 1980-ban Bukarestben rendezett kongresszusra készült tanulmánykötetben megjelent beszámoló magyar nyelvű változata.) Századok, Vol. 114. No. 3. pp. 331–508.

  • 2

    Ágh A. (1973) Az őstörténet aktualitása: a marxista őstörténet-elmélet fejlődéséhez. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.

  • 3

    Aronowitz, St. (1988) Science as Power: Discourse and Ideology in Modern Society. Minneapolis, University of Minnesota Press.

  • 4

    Barabási A. L. (2003) Behálózva. Budapest, Magyar Könyvklub.

  • 5

    Barnes, B., Bloor, D. & Henry, J. (2002) A tudományos tudás szociológiai elemzése. (Ford. Faragó Péter és Tanács János.) Budapest, Osiris Kiadó.

  • 6

    Bell, R. (1992) Impure Science: Fraud, Compromise and Political Influence in Scientific Research. New York, Chichester, John Wiley & Sons Ltd.

  • 7

    Berényi D. (2010) A tudomány és a világ különböző kultúrái. Magyar Tudomány, No. 6. p. 698.

  • 8

    Bourdieu, P. (1988) Homo academicus. Transl. by Peter Collier. Cambridge, Polity Press.

  • 9

    Bourdieu, P. (2005) A tudomány tudománya és a reflexivitás: a College de France 2000–2001. évi előadás-sorozata. Ford. Házas Nikoletta, Simon Vanda. Budapest, Gondolat.

  • 10

    Braun T., Glänzel W. & Schubert A. (1992) Országok, szakterületek, folyóiratok tudománymetriai mutatószámai: 1981–1985. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

  • 11

    Csomós Gy. (2019) A kelet-közép-európai országok publikációs kibocsátásai és nemzetközi együttműködései: trendek és változások 1997 és 2016 között. Tér és Társadalom, Vol. 33. No. 3. pp. 127–149.

  • 12

    Dupcsik Cs. (2001) A reflexivitás a tudományos ismeretek szociológiájában. Budapest, Osiris.

  • 13

    Durst, J. (2015) Lost mission or interdisciplinary realignment? [elektronikus dokumentum]: The plight of sociology and the role of the sociologist from the (semi-)periphery: interview with Zsuzsa Ferge, Miklós Hadas and Iván Szelényi / by Judit Durst; transl. by Zsuzsa Árendás. Intersections [elektronikus dokumentum], Vol. 1. No. 2. pp. 113–133.

  • 14

    Farkas, J. (1991) A Sociological Analysis of Science and Technology. Erlangen, [S. n.]

  • 15

    Fortescue, St. (1990) Science Policy in the Soviet Union. London, New York, Routledge and Kegan Paul.

  • 16

    Gagyi Á. (2015) A Moment of Political Critique by Reform Economists in Late Socialist Hungary [elektronikus dokumentum]: ‘Change and Reform’ and the Financial Research Institute in Context. [A tematikus szám címe: Making Sense of Difference: Social Sciences in the Central and East European Semi-Periphery.] Intersections [elektronikus dokumentum], Vol. 1. No. 2. pp. 59–79.

  • 17

    Habermas, J. (1994) A társadalomtudományok logikája. Ford. Adamik Lajos et al. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó.

  • 18

    Hacohen, M. (2003) Karl Popper. A liberális gondolat a tudományban és a politikában. Budapesti Könyvszemle, Vol. 15. No. 4. p. 364.

  • 19

    Hartmann, M. (2006) The Sociology of Elites. Routledge, New York.

  • 20

    Horváth P. (1997) A tudomány szabadságának történelmi szerepváltásai. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft.

  • 21

    Karády, V. & Nagy, P. T. (2018) Institutionalization and Professionalization of the Social Sciences in Hungary Since 1945. In: Christian Fleck, Matthias Duller, Victor Karády (eds) Shaping Human Science Disciplines. Socio-Historical Studies of the Social and Human Sciences. London, Shaping Human Science Disciplines Institutional Developments in Europe and Beyond. pp. 289–326.

  • 22

    Kováts G. (2012) A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében. Vezetéstudomány, Vol. 43. Nos 7–8. pp. 3–17.

  • 23

    Kozma T. (1990) Kié az iskola? Edukáció Kiadó, Budapest.

  • 24

    Mayer, H. (2004) Egy tanulmány Robert K. Merton hagyatékából. Valóság, Vol. 47. No. 9. p. 125.

  • 25

    Merton, R. K. (1996): On Social Structure and Science. Ed. and with introd. by Piotr Sztompka. Chicago, London, University of Chicago Press.

  • 26

    Palló G. (2011) A tudományos siker kettős természete: fiatal kutatók és a siker. Magyar Tudomány, Vol. 172. No. 4. pp. 473–487.

  • 27

    Papp B. (2017) Szociológus a pszichiátrián: Kovai Melinda: Lélektan és politika: pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban, 1945–1970. Korall, Vol. 18. No. 69. pp. 197–202.

  • 28

    Péteri Gy. (1998) Academia and State Socialism: Essays on the Political History of Academic Life in post-1945 Hungary and Eastern Europe. / Boulder: Social Science Monographs; Highland Lakes: Atlantic Research and Publications. New York, Columbia University Press.

  • 29

    Püsök I. (2018) Jó üzlet az antropológia? Az üzleti antropológia történeti, elméleti, módszertani és etikai felvetései. Replika, 106/107. pp. 147–163.

  • 30

    Rácz M. (2018) Egy új kor alkonyán: a kritikai menedzsmentkutatás relevanciájáról. Replika, 106/107. pp. 9–24. https://www.replika.hu/replika/106-107-01 [Letöltve: 2021. 12. 10.]

  • 31

    Ringer, F. K. (1990) The Decline of the German Mandarins: The German Academic Community, 1890–1933. Hanover, London, Wesleyan University Press.

  • 32

    Rojas, C. A. A. (2013) Fernand Braudel és a társadalomtudományok. (Eszmélet kiskönyvtár.) Budapest.

  • 33

    Somogyi F. (1988) A magyar közgazdaságtan helyzete a nyolcvanas években. Valóság, No. 4. p. 49.

  • 34

    Szabari V. (2010) A tudomány társadalmasítása. Replika, Vol. 21. No. 73. pp. 11–18.

  • 35

    Szelenyi, I. (2015) The Triple Crisis of Us Sociology. Global Dialogue [elektronikus dokumentum], Vol. 5. No. 2. http://globaldialogue.isa-sociology.org/the-triple-crisis-of-us-sociology/ [Letöltve: 2021. 12. 10.]

  • 36

    Tamás P. (2010) A krízis és a társadalomkutatás: ki miért felelős? Tudományszociológiai megfigyelések. In: A cselekvő értelmiségi. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára. [Budapest], Argumentum – ELTE Társadalomtudományi Kar. pp. 326–340.

  • 37

    Tamás P. (1980) A tudománypolitika modelljei. A tudománypolitika szociológiai vizsgálatának dilemmáiról. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 38

    Vekerdi L. (1994) Tudás és tudomány. Budapest, Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Hegedűs Roland (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland Hegedűs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2021  
CrossRef Documents 54
Crossref Cites to Date 110
Crossref H-index 3
Days from submission to acceptance 77
Days from acceptance to publication 115
Acceptance Rate 80%

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 36 5
Feb 2024 0 36 7
Mar 2024 0 37 6
Apr 2024 0 21 8
May 2024 0 6 8
Jun 2024 0 10 9
Jul 2024 0 0 0