Összefoglaló. Az OECD 1961-ben – hatvan éve – alakult, s Magyarország 1996 óta, 25 éve tagja a szervezetnek. Ez a kettős évforduló teremtett arra alkalmat, hogy az Educatio egy tematikus szám keretében elemezze a szervezet céljait és jelentőségét, meghatározóan az oktatáspolitikai hatását, de kitekintve a gazdaságpolitikai összefüggésekre is. Az írás először felvillant néhány véleményt az OECD-ről, elsősorban annak oktatáspolitikai szerepéről, majd bemutatja az OECD 1961/2021 című Educatio szám szerzőit és az írások legfontosabb mondanivalóját.
Summary. The OECD was founded in 1961 – sixty years ago – and Hungary has been a member since 1996, 25 years ago. This double anniversary provided the opportunity for Educatio to analyse the aims and significance of the organisation, its impact on education policy in particular, but also its economic policy context in a thematic issue. The paper first outlines some views on the OECD, especially its role in education policy, and then introduces the authors of the Educatio issue 1961/2021 and the main messages of the papers.
Better (2011) Better Policies for Better Lives. The Oecd at 50 and beyond. Oecd 2011.https://www.oecd.org/about/47747755.pdf [Letöltve: 2021. 07. 10.]
Bod P. Á. (2021) Az OECD a magyar gazdaságpolitika alakításában: tanácsadó, támogató vagy korlátozó szerep? Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 583–597.
Hajdú T., Hermann Z., Horn D. & Varga J. (2017, 2019) A közoktatás indikátor rendszere. MTA KRTK KTI, Budapest. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/02/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2017.pdf https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf [Letöltve: 2021. 07. 10.]
Halász G. (2021) Az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 608–624.
Imre A. & Ostorics L. (2021) Kiemelt OECD programok és magyarországi tapasztalataik 20–25 év távlatából. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 654–670.
Kádárné Fülöp J. (2021) Az OECD oktatáspolitikai tevékenységének fejlődése 60 év távlatából. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 638–653.
Kozma T. (2021) OECD: A túlélő szervezet. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 625–637.
Meyer, H-D. (2013) OECD’s PISA: A Tale of Flaws and Hubris.https://www.tcrecord.org/content.asp?contentid=17371 [Letöltve: 2021. 07. 15.]
Pogátsa Z. (2021) Az OECD globális politikájának előnyei és hátrányai. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 598–607.
Pongrácz A. (2019) Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben – avagy megszelídíthető-e a globalizáció? Dialóg Campus Kiadó, Budapest.
Seitzer, H., Niemann, D. & Martens, K. (2021) Placing PISA in Perspective: The OECD’s Multi-Centric View on Education.https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14767724.2021.1878017
Varga J. (2021) Az OECD oktatási indikátorai. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 671–681.