Összefoglaló. Az OECD rendszeresen értékeli a tagországok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, munkacsoportjaiban döntéselőkészítő és -elemző munkát végez. Fő kérdésünk: A munkakapcsolatok és a politikai szintű konzultációk milyen mértékben és módon hatottak a magyar kormányzati működésre, gazdaságpolitikai gyakorlatra? Az OECD a mandátuma és tagságának összetétele folytán nem integrációs szervezet, eltérően az EU-tól, hitelforrásokkal sem rendelkezik, mint a Világbank és az IMF, tanácsadóként azonban jelentős, különösen az EU-tagságunk előtti időszakban. Az együttműködés jellemzői sokat változtak, részben az OECD szerepfelfogásának módosulásai, főként a változó magyar viszonyok és módosuló kormányzati törekvések nyomán. Az OECD újabban mindinkább globális érdekegyeztető, normaalkotó és szabályozó jelleget ölt; ilyen feladatköreiben gyakran ütközik a 2010 utáni magyar szuverenitáselvű politikai felfogással és nem szokványos gazdaságpolitikai gyakorlattal.
Summary. The OECD periodically surveys the economy and economic policy of its members, provides decision support and analysis. The main issue addressed here: in what ways and to what extent has the practice of professional collaboration and high-level policy dialogues influenced the Hungarian government and its economic policymaking practice. The OECD, given its mandate and its membership, is not, unlike the EU, an integration organization, and it does not allocate funds, unlike the World Bank and IMF, yet as policy advisor it has been influential, particularly in the years before EU accession. The profile of the collaboration between successive Hungarian governments and the OECD has changed a lot, due to shifts in the mandate of the OECD, but mostly because of changes in Hungary’s situation and government policy lines. The OECD has increasingly assumed global interest harmonization, norm-setting and regulatory roles; as a result, tensions have become common due to the Hungarian government’s pro-sovereignty stand and non-conventional economic policy measures since 2010.
Andor L. (1998) Pénz beszél. A nemzetközi monetáris és finanszírozási rendszer politikai alapjai. Budapest, Aula Kiadó.
Bod, Péter Á. (2021) Does a ‘Reform’ Socialist Legacy Serve as an Asset or a Liability for Democratic Transformation? Considering Some Roots of ‘Orbanism’. Post-Communist Economies, July.
Csaba L. (1995) A nemzetközi pénzügyi szervezetek és a keleteurópai rendszerátalakító politika. Közgazdasági Szemle, Vol. XLII. No. 2. pp. 117–138.
G. Márkus Gy. & Bod Péter Á. (1980) Korszakváltás és stratégia-keresés. Külpolitika, Vol. 7. No. 4. pp. 63–83.
Halász G. (1993) Az OECD Magyarországon. Educatio, Vol. 2. No. 3. pp. 574–577.
Horváth F. (2004) A pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás. In: Botos K. (ed.) Pénzügyek a globalizációban. Szeged, SZTE GTK. JATEPress. pp. 46–61.
Majoros P. (2008) A magyar külgazdasági stratégia. In: Blahó András (ed.) Külgazdaság, stratégia, integráció. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem.
MDF (1989) Magyar Demokrata Fórum Programja. Budapest, 1989. október.
Nagy Z. (2010) A Gazdasági Versenyhivatal első öt éve az Európai Unióban. Pénzügyi Szemle, Vol. 55. No. 2. pp. 336–346.
OECD (1991) OECD Economic Surveys.Hungary. Paris, OECD.
OECD (1993) OECD Economic Surveys. Hungary. Paris, OECD.
OECD (1995) OECD Economic Surveys: Hungary 1995.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2005-en
OECD (1997) OECD Economic Surveys: Hungary 2007.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-1997-en
OECD (1999) OECD Gazdasági Tanulmányok. Egészségügy. Paris, OECD. ISBN 963 844 802 4
OECD (2000a) OECD Economic Surveys: Hungary 2000.https://doi.org/10.1787/19990529
OECD (2000b) OECD Szabályozási Reform Felmérés. A Szabályozási Reform Magyarországon. Paris, OECD.
OECD (2002) OECD Economic Surveys: Hungary 2002.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2002-en
OECD (2004) OECD Economic Surveys: Hungary 2004.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2004-en
OECD (2005) OECD Economic Surveys: Hungary 2005.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2005-en
OECD (2007) OECD Economic Surveys: Hungary 2007.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2007-en
OECD (2010) OECD Economic Surveys: Hungary 2010.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2010-en
OECD (2012) OECD Economic Surveys: Hungary 2012.https://doi.org/10.1787/9789264127272-en
OECD (2014) OECD Economic Surveys: Hungary 2014. https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2014-en
OECD (2016) OECD Economic Surveys. Hungary 2016.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2016-en
OECD (2019a) OECD Economic Surveys: Hungary 2019.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2019-en
OECD (2019b) Implementing the Anti Bribery Convention – Phase 4 Report, Hungary.https://www.oecd.org/corruption/OECD-Hungary-Phase-4-Report-ENG.pdf
OECD (2021) Going for Growth. Hungary. Paris, OECD. https://www.oecd.org/economy/growth/Hungary-country-note-going-for-growth-2021.pdf
OGY (1996) OrszággyűlésH/2308. számú határozati javaslat (a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Gazdasági Együttműködésiés Fejlesztési Szervezethez).http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/02308txt.htm
Yasuhara, Yoko (1991) The Myth of Free Trade: The Origins of COCOM 1945–1950. The Japanese Journal of American Studies, No. 4. pp. 127–148.