Author:
Péter Ákos Bod Budapesti Corvinus Egyetem Budapest Magyarország

Search for other papers by Péter Ákos Bod in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. Az OECD rendszeresen értékeli a tagországok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, munkacsoportjaiban döntéselőkészítő és -elemző munkát végez. Fő kérdésünk: A munkakapcsolatok és a politikai szintű konzultációk milyen mértékben és módon hatottak a magyar kormányzati működésre, gazdaságpolitikai gyakorlatra? Az OECD a mandátuma és tagságának összetétele folytán nem integrációs szervezet, eltérően az EU-tól, hitelforrásokkal sem rendelkezik, mint a Világbank és az IMF, tanácsadóként azonban jelentős, különösen az EU-tagságunk előtti időszakban. Az együttműködés jellemzői sokat változtak, részben az OECD szerepfelfogásának módosulásai, főként a változó magyar viszonyok és módosuló kormányzati törekvések nyomán. Az OECD újabban mindinkább globális érdekegyeztető, normaalkotó és szabályozó jelleget ölt; ilyen feladatköreiben gyakran ütközik a 2010 utáni magyar szuverenitáselvű politikai felfogással és nem szokványos gazdaságpolitikai gyakorlattal.

Summary. The OECD periodically surveys the economy and economic policy of its members, provides decision support and analysis. The main issue addressed here: in what ways and to what extent has the practice of professional collaboration and high-level policy dialogues influenced the Hungarian government and its economic policymaking practice. The OECD, given its mandate and its membership, is not, unlike the EU, an integration organization, and it does not allocate funds, unlike the World Bank and IMF, yet as policy advisor it has been influential, particularly in the years before EU accession. The profile of the collaboration between successive Hungarian governments and the OECD has changed a lot, due to shifts in the mandate of the OECD, but mostly because of changes in Hungary’s situation and government policy lines. The OECD has increasingly assumed global interest harmonization, norm-setting and regulatory roles; as a result, tensions have become common due to the Hungarian government’s pro-sovereignty stand and non-conventional economic policy measures since 2010.

  • 1

    Andor L. (1998) Pénz beszél. A nemzetközi monetáris és finanszírozási rendszer politikai alapjai. Budapest, Aula Kiadó.

  • 2

    Bod, Péter Á. (2021) Does a ‘Reform’ Socialist Legacy Serve as an Asset or a Liability for Democratic Transformation? Considering Some Roots of ‘Orbanism’. Post-Communist Economies, July.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 3

    Csaba L. (1995) A nemzetközi pénzügyi szervezetek és a keleteurópai rendszerátalakító politika. Közgazdasági Szemle, Vol. XLII. No. 2. pp. 117–138.

  • 4

    G. Márkus Gy. & Bod Péter Á. (1980) Korszakváltás és stratégia-keresés. Külpolitika, Vol. 7. No. 4. pp. 63–83.

  • 5

    Halász G. (1993) Az OECD Magyarországon. Educatio, Vol. 2. No. 3. pp. 574–577.

  • 6

    Horváth F. (2004) A pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás. In: Botos K. (ed.) Pénzügyek a globalizációban. Szeged, SZTE GTK. JATEPress. pp. 46–61.

  • 7

    Majoros P. (2008) A magyar külgazdasági stratégia. In: Blahó András (ed.) Külgazdaság, stratégia, integráció. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem.

  • 8

    MDF (1989) Magyar Demokrata Fórum Programja. Budapest, 1989. október.

  • 9

    Nagy Z. (2010) A Gazdasági Versenyhivatal első öt éve az Európai Unióban. Pénzügyi Szemle, Vol. 55. No. 2. pp. 336–346.

  • 10

    OECD (1991) OECD Economic Surveys.Hungary. Paris, OECD.

  • 11

    OECD (1993) OECD Economic Surveys. Hungary. Paris, OECD.

  • 12

    OECD (1995) OECD Economic Surveys: Hungary 1995.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2005-en

  • 13

    OECD (1997) OECD Economic Surveys: Hungary 2007.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-1997-en

  • 14

    OECD (1999) OECD Gazdasági Tanulmányok. Egészségügy. Paris, OECD. ISBN 963 844 802 4

  • 15

    OECD (2000a) OECD Economic Surveys: Hungary 2000.https://doi.org/10.1787/19990529

  • 16

    OECD (2000b) OECD Szabályozási Reform Felmérés. A Szabályozási Reform Magyarországon. Paris, OECD.

  • 17

    OECD (2002) OECD Economic Surveys: Hungary 2002.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2002-en

  • 18

    OECD (2004) OECD Economic Surveys: Hungary 2004.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2004-en

  • 19

    OECD (2005) OECD Economic Surveys: Hungary 2005.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2005-en

  • 20

    OECD (2007) OECD Economic Surveys: Hungary 2007.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2007-en

  • 21

    OECD (2010) OECD Economic Surveys: Hungary 2010.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2010-en

  • 22

    OECD (2012) OECD Economic Surveys: Hungary 2012.https://doi.org/10.1787/9789264127272-en

  • 23

    OECD (2014) OECD Economic Surveys: Hungary 2014. https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2014-en

  • 24

    OECD (2016) OECD Economic Surveys. Hungary 2016.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2016-en

  • 25

    OECD (2019a) OECD Economic Surveys: Hungary 2019.https://doi.org/10.1787/eco_surveys-hun-2019-en

  • 26

    OECD (2019b) Implementing the Anti Bribery Convention – Phase 4 Report, Hungary.https://www.oecd.org/corruption/OECD-Hungary-Phase-4-Report-ENG.pdf

  • 27

    OECD (2021) Going for Growth. Hungary. Paris, OECD. https://www.oecd.org/economy/growth/Hungary-country-note-going-for-growth-2021.pdf

  • 28

    OGY (1996) OrszággyűlésH/2308. számú határozati javaslat (a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Gazdasági Együttműködésiés Fejlesztési Szervezethez).http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/02308txt.htm

  • 29

    Yasuhara, Yoko (1991) The Myth of Free Trade: The Origins of COCOM 1945–1950. The Japanese Journal of American Studies, No. 4. pp. 127–148.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2024 0 26 6
Feb 2024 0 45 5
Mar 2024 0 33 10
Apr 2024 0 30 8
May 2024 0 9 5
Jun 2024 0 21 5
Jul 2024 0 8 1