Educatio
Volume/Issue:
Volume 30: Issue 4
Az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére
Author:
Gábor Halász ELTE PPK Budapest Magyarország

Search for other papers by Gábor Halász in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
608–624
Online Publication Date:
31 Jan 2022
Publication Date:
31 Jan 2022
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.4.4
Keywords:
OECD; international organisations; globalisation; mechanisms of international impact; education and international influences;
Keywords (Hungarian):
OECD; nemzetközi szervezetek; globalizálódás; a nemzetközi hatásmechanizmusok; oktatás és nemzetközi hatások;
Open access

Összefoglaló. E tanulmány témája az OECD hatása az oktatás globális és magyarországi fejlődésére. A nemzetközi kapcsolatok és a kormányközi szervezetek elméletének keretei között értelmezi az OECD szerepét, reflektálva a kritikai irodalom ezzel kapcsolatos megállapításaira. Elemzi, hogy a szervezet milyen módon alkalmazza az indikátorokat a nemzeti oktatáspolitikák befolyásolása érdekében, továbbá azokat az intézményi mechanizmusokat, melyek a hatásait közvetítik. Külön kitér arra, hogy Magyarország milyen módon használja az OECD által létrehozott tudást, és ennek milyen korlátjai vannak. Megállapításait a szerző részben az OECD-ben szerzett két és fél évtizedes személyes tapasztalataira alapozza.

Summary. This paper focuses on the impact of OECD on the global and Hungarian development of education. He interprets the role of the OECD in the context of the theory of international relations and intergovernmental organizations, with reflections on the findings of the critical literature in this regard. It analyses how the organization uses indicators to influence national education policies, as well as the institutional mechanisms that mediate its effects. It specifically discusses how Hungary uses the knowledge created by the OECD and what its limitations are. The author bases his findings in part on his two and a half decades of personal experience in the OECD.

  • 1

    Anheier, H. K. (2018) Governance Indicators: Development and Assessment. In: H. K. Anheier, M. Haber, M. A. Kayser (eds) Governance Indicators: Approaches, Progress, Promise. Oxford, Oxford University Press. pp. 1–10.

  • 2

    Archer, C. (2014) International Organizations. Routledge.

  • 3

    Austin, G. R. (1972) OECD/CERI: Fostering Cooperation in International Educational Research. Educational Researcher, Vol. 1. No. 11. pp. 5–7.

  • 4

    Avelar, M. (2016) Interview with Stephen J. Ball: Analysing His Contribution to Education Policy Research. Education Policy Analysis Archives, 24. (https://www.redalyc.org/jatsRepo/2750/275043450049/html/index.html)

  • 5

    Ball, S. J. (2016) Neoliberal Education? Confronting the Slouching Beast. Policy Futures in Education, Vol. 14. No. 8. pp. 1046–1059.

  • 6

    Barnett, M. N. & Finnemore, M. (2017) The Politics, Power, and Pathologies of International Organizations. In: J. J. Kirton (ed.) International Organization. Routledge. pp. 471–503.

  • 7

    Bartl, W., Papilloud, C. & Terracher-Lipinski, A. (2019) Governing by Numbers – Key Indicators and the Politics of Expectations: An Introduction. Historical Social Research, Vol. 44. No. 2. pp. 7–43.

  • 8

    Bhuta, N., Malito, D. V. & Umbach, G. (2018) Introduction: Of Numbers and Narratives – Indicators in Global Governance and the Rise of a Reflexive Indicator Culture. In: D. V. Malito, G. Umbach & N. Bhuta (eds) The Palgrave Handbook of Indicators in Global Governance. Springer International Publishing. Palgrave Macmillan. pp. 1–29.

  • 9

    Carroll, P. & Kellow, A. (2011) The OECD: A study of Organisational Adaptation. Edward Elgar Publishing.

  • 10

    Centeno, V. G. (2019) The Birth of the OECD’s Education Policy Area. In: C. Ydesen (ed.) The OECD’s Historical Rise in Education. Basingstoke. Palgrave Macmillan. pp. 63–82.

  • 11

    Centeno, V. G. (2021) The OECD: Actor, Arena, Instrument. Globalisation, Societies and Education, Vol. 19. No. 2. pp. 108–121.

  • 12

    Elfert, M. (2018) UNESCO’s Utopia of Lifelong Learning: An Intellectual History. Routledge.

  • 13

    Elfert, M. (2019) The OECD, American Power and the Rise of the “Economics of Education” in the 1960s. In: C. Ydesen (ed.) The OECD’s Historical Rise in Education. Basingstoke, Palgrave Macmillan. pp. 39–62.

  • 14

    Goldstein, H. (2017) Measurement and Evaluation Issues with PISA. The PISA Effect on Global Educational Governance. In: L. Volante (ed.) The PISA Effect on Global Educational Governance. Routledge. pp. 49–58.

  • 15

    Grek, S. & Ozga, J. (2008) Governing by Numbers? Shaping Education through Data. Centre for Educational Sociology. University of Edinburgh.

  • 16

    Haas, P. M. (1992) Introduction: Epistemic Communities and International Policy Coordination. International Organization, Vol. 46. No. 1. pp. 1–35.

  • 17

    Halász G. (2002a) Az oktatás az Európai Unióban – tanulás és együttműködés. Budapest, Új Mandátum.

  • 18

    Halász G. (2002b) Az OECD tevékenysége az oktatás területén. In: Bábosik I., Kárpáti A. (eds) Összehasonlító pedagógia – A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Books in Print. Budapest, 2002. pp. 71–86.

  • 19

    Halász G. (2013) Az oktatáskutatás globális trendjei. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

  • 20

    Halász G. (2014) Az OECD és az oktatás. In: Széll K. (ed.) Az OECD az oktatásról. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 7–16.

  • 21

    Halász G. (2016) Evaluation of Education at the European Level. European Parliament, Luxembourg. 2016 (https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=IPOL_STU(2016)573424)

  • 22

    Kallo, J. (2020) The Epistemic Culture of the OECD and Its Agenda for Higher Education. Journal of Education Policy, Vol. 36. No. 2. pp. 1–22.

  • 23

    OECD (2007) Evidence in Education. Linking Research and Policy. Paris.

  • 24

    OECD Council (2016) Resolution of the Council [C(2016)91/REV1, Annex and C/M(2016)15 item 241].

  • 25

    Rautalin, M. (2013) Domestication of International Comparisons: The Role of the OECD Programme for International Student Assessment (PISA) in Finnish Education Policy. Academic Dissertation. University of Tampere.

  • 26

    Slobodian, Q. (2018) Globalists: The End of Empire and the Birth of Neoliberalism. Cambridge (MA), Harvard University Press.

  • 27

    Spring, J. (2015) Economization of Education: Human Capital, Global Corporations, Skills-based Schooling. Routledge.

  • 28

    The Guardian (2014) OECD and Pisa Tests Are Damaging Education Worldwide –Academics. 6 May 2014. (https://www.theguardian.com/education/2014/may/06/oecd-pisa-tests-damaging-education-academics)

  • 29

    Verger, A., Altinyelken, H. K. & Novelli, M. (2018, eds) Global Education Policy and International Development: New Agendas, Issues and Policies. Bloomsbury Publishing.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 27 7
Aug 2024 0 22 15
Sep 2024 0 44 4
Oct 2024 0 160 6
Nov 2024 0 178 14
Dec 2024 0 228 8
Jan 2025 0 63 3