Összefoglaló. A szervezetkutatások egyik régóta ismert megállapítása a „szervezeti túlélés”. Ez annyit jelent, hogy a szervezet képes fönnmaradni akkor is, ha a szükséglet, amelynek betöltésére létrejött, többé már nem létezik. Az OECD története jól illusztrálja a szervezeti túlélést. Elődszervezetének keletkezése (1947), eredeti funkciója, majd szervezeti válsága (1961) és új szükségletek felfedezése, illetve kialakítása modell értékű. Arra példa, hogy egy nemzetközi szervezet hogyan alakult át, hogyan tudott beilleszkedni a 20. század második felének rohamosan globalizálódó világába, és hogyan tette magát nélkülözhetetlenné. Kialakított egy narratívumot, amely az OECD énképén és filozófiáján alapszik, és amelyet sajátos nyelvezet hordoz. Mindenekelőtt pedig olyan új szükségleteket termelt ki, amelyeket saját maga képes kielégíteni. Mindez jól tanulmányozható abban, ahogyan az OECD a rendszerváltozás után Kelet-Közép-Európában megjelent.
Summary. The phenomenon ‘organisational survival’ is known in organisational research. It means that an organisation remains still active even if the need for it does not exist any more. The history of the OECD is an illustration of organisational survival. The emergence of its predecessor (OEEC, 1947), the original function of the 1947-organisation, its crisis (1961), and the hunt for new needs have model values. It is an example of how an international organisation has evolved, integrated into the rapidly globalising world of the end of the twentieth century and how it made itself indispensable. The OECD has developed a narrative based on its self-image and philosophy and carried by a specific ‚OECD-language’. Above all, OECD has produced new needs that only it could meet. The process can be studied in the appearance of the OECD as it moved to Central and Eastern Europe after the political turn of 1989/90.
Bajomi I. (2010) A közpolitika-barkácsolás szereplői és színterei. Educatio, Vol. 19. No. 4. pp. 584–600.
Bendor, J. (1994) The Fields of Bureaucracy and Public Administration. Journal of Public Administration, Research and Theory, Vol. 4. No. 1. pp. 7–39.
Forray R. K. & Kozma T. (1991) Hány plusz hány? Budapest, Oktatáskutató Intézet.
Feitsma, J. & Schillemans, T. (2018) Behaviour Experts in Government. In: S. Beck & H. Strassheim (eds) Handbook of Behavioural Change and Public Policy. Cheltenham (UK), Edward Elgar Publishing (ElgarOnline). https://ssrn.com/abstract=3250352
Ferguson, N. (2019) A tér és a torony. Budapest, Scolar Kiadó.
Ferguson, N. (2020) A világ háborúja. Budapest, Scolar Kiadó.
Haas, E. B. (2008) Beyond the Nation-State. Colchester (University of Essex, UK), ECPR European Consortium of Political Research.
Halász G. & Fazekas Á. (2021) A tudás keletkezése. Budapest, Gondolat Kiadó.
Kearns, P. & Papadopoulos, G. (2000) Building a Learning and Training Culture. Melbourne, Australian National Training Authority.
Kiss Á. – Nagy S. & Szarka J. (1979, eds) Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1975–1976. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kozma T. (1992) Reformvitáink. Budapest, Educatio Kiadó.
Kozma T. (1999, 2001) Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kozma T. (2010) Rejtőzködők és leleplezők. Educatio, Vol. 19. No. 4. pp. 525–534.
Kozma T. (2015) Például Szingapúr. Education, Vol. 23. No. 2. pp. 2–8.
Lukács P. & Várhegyi Gy. (1989, eds) Csak reformot ne… Budapest, Educatio Kiadó.
Márkus, E. & Kozma, T. (1989, eds) Learning Communities and Social Innovations. Debrecen, University Press.
Mayntz, R. (1969) Soziologie der Organisation. Hamburg, Rowohlt Verlag.
Mezei G. (2001) Helyreállított Európa. Budapest, Osiris Kiadó.
Mong A. (2012) Kádár hitele. Budapest, Libri Kiadó.
Morawski, W. (1979, ed.) A szervezet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Moulaert, F., MacCallum, D., Mehmood, A. & Hamdouch, A. (2013, eds) International Handbook of Social Innovations. Cheltenham (UK). Edward Elgar Publishing.
OECD (2020) Education at a Glance 2020. Paris, OECD. https://www.oecd-ilibrary.org/sites/69096873-en/index.html?itemId=/content/publication/69096873-en [Letöltve: 2021. 05. 03.]
OECD (2021a) Centre for Educational Research and Innovation. Paris, OECD. https://www.oecd.org/education/ceri/brochure.pdf [Letöltve: 2021. 05. 03.]
Papadopoulos, G. (1994) Education 1960–90: The OECD Perspective. Paris, OECD.
Pierre, J. (1995) Bureaucracy in the Modern State. Cheltenham (UK), Edward Elgar Publishing.
PISA (2015) Kritika és védelem. In: Kozma T. & Pusztai G. (eds) Educatio, Vol. 24. No. 2. pp. 3–111. Tematikus szám.
Polónyi I. (2002) Az oktatás gazdaságtana. Budapest, Osiris Kiadó.
Rizvi, F. & Lingard, B. (2009) The OECD and Global Shift in Education Policy. In: R. Cown & A. M. Kazamias (eds) International Handbook of Comparative Education. Berlin, Springer Verlag. pp. 437–453.
Strassheim, H. & Beck, S. (2019, eds) Handbook of Behavioural Change and Public Policy. Cheltenham (UK), Edward Elgar Publishing (ElgarOnline).
Szczepański, J. (1969) A felsőoktatás szociológiája. Budapest, Felsőoktatási Kutató Központ.
Szentpéteri, I. (1985) A szervezet és a társadalom. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Tudásszintmérés világszerte (1971) Szerkesztette és fordította: Báthory Zoltán. Budapest, Tankönyvkiadó.
OECD (2021b) School Resources Review. https://www.oecd.org/education/school-resources-review/
OECD (2021c) Az OECD honlapja: https://www.oecd.org/
OECD (2021d) Az OECD Magyarország-elemzései: https://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-hungary_19990529
OECD (2021e) Az OECD Magyarország országtanulmányai: https://www.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-hungary_19990529
OECD (2021f) Az OECD Nemzeti Tanács honlapja: https://oecd.kormany.hu/
OECD (2021g) What is the OECD?https://www.youtube.com/user/oecden
OECD (2021h) Principles.https://www.youtube.com/watch?v=T8rMS2nKMmI
OECD (2021i) Competency Framework. https://www.oecd.org/careers/competency_framework_en.pdf
OECD (2021j) The OECD 60th Anniversary: Forging a Path for Better Lives.https://www.youtube.com/user/oecden