Educatio
Volume/Issue:
Volume 30: Issue 4
Az OECD oktatáspolitikai tevékenységének fejlődése
Author:
Judit Kádárné Fülöp 1021 Budapest, Budakeszi út 27. Magyarország

Search for other papers by Judit Kádárné Fülöp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
638–653
Online Publication Date:
31 Jan 2022
Publication Date:
31 Jan 2022
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.4.6
Keywords:
OECD education activities; indicators of education sysems; use of OECD activity in Hungarian education policy; statistical evidence in framing education policy;
Keywords (Hungarian):
OECD oktatáspolitikai tevékenysége; oktatási indikátorrendszer; magyar oktatáspolitika haszna az OECD tevékenységéből; oktatáspolitikai viták depolitizálása;
Open access

Összefoglaló. A tanulmány bemutatja az OECD kutatási és oktatáspolitikai tevékenységét a kezdetektől napjainkig. Elvezet a CERI megalakulásától az INES program keretében létrehozott oktatási indikátorrendszer fejlődési fázisain át az OECD által szervezett nagy mérési programokig. Betekintést nyújt a különböző OECD-programokban történő magyar részvételről. Befejezésül felteszi a kérdést, hogy volt-e, van-e haszna a magyar oktatásügynek az OECD oktatással kapcsolatos tevékenységeiben való részvételből. Megállapítja, hogy az OECD tevékenysége sokféleképpen hat az oktatáspolitikára. Egyrészt adatokat szolgáltat az egyes országokban folyó oktatáspolitikák elemzéséhez és összehasonlításához, másrészt eszköz az oktatási rendszer lényegi kérdéseit érintő társadalmi és oktatáspolitikai viták tárgyszerűbbé tételéhez és depolitizálásához.

Summary. The paper gives an overview of OECD’s policy related activities in education from the beginnings to recent developments. Early CERI programmes aimed to find solutions to the most pressing problems of education systems by reviewing good practices across OECD countries. At the request of countries, the INES programme was established in the late 1980-ies with the aim to develop an indicator system that can describe the main characteristics of education systems, and evaluate education policies. It is shown that by standardizing international education statistics and by developing new data sources like PISA, TALIS and PIAAC, OECD has established the largest database available for education policy analysis. Working with the networks of experts from the participating countries OECD could generate meaningful debates on education both within and between countries. Together with policy makers, OECD helps countries identify systemic education problems and learn the use of statistical evidence in discussing and framing education policy.

  • 1

    Balázs É., Kocsis M. & Vágó I. (2010) Jelentés a közoktatásról. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 2

    Balázsi I. & Vadász Cs. (2019) TALIS 2018. Összefoglaló jelentés. Budapest, Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/talis/TALIS_jelentes_2018.pdf

  • 3

    Bengtsson, J. (2008) OECD’s Centre for Educational Research and Innovation – 1968 to 2008. Előadás, az OECD/CERI “Learning in the 21st Century: Research, Innovation and Policy” című nemzetközi konferenciáján. 40601796.pdf OECD.org

  • 4

    Ferge Zs. (1976) Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 5

    Halász G. & Lannert J. (1997, 2000, 2003, 2006, 2009, szerk.) Jelentés a közoktatásról 1997, 2000, 2003, 2006, 2009. Budapest. OKI, később Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 6

    Husén, T. (1967, ed.) International Study of Achievements in Mathematics. Stockholm, Almqvist @ Wiksell.

  • 7

    Imre A. (2003, ed.) Jelzések az oktatásról. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

  • 8

    Imre A. (2005) Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a középfokú iskolákban. In: Imre A. (ed.) A középfokú oktatás nemzetközi tükörben. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

  • 9

    Imre A. (2005, ed.) A középfokú oktatás nemzetközi tükörben. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

  • 10

    Imre A. & Ostorics L. (2021) Kiemelt OECD-programok és magyarországi tapasztalatai. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 654–670.

  • 11

    Kádárné Fülöp Judit (2016) Education in Hungary: Facts and Figures. Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 12

    Korintus M., Villányi Gy., Mátay K. & Badics T. (2004) Gyermekeink gondozása, nevelése. Magyarországi háttértanulmány az OECD A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata c. programjához. Budapest, Corvinus Kiadó.

  • 13

    Lannert J. & Holb É. (2020) Jó pap holtig tanul, avagy a PIAAC felnőtt írásbeliség vizsgálat tanulságai. In: Kolosi T., Szelényi I., Tóth I. György (eds) Társadalmi Riport 2020. Budapest, TÁRKI Zrt. pp. 221–243.

  • 14

    Murray, T. Scott, Kirsch, Irvin S., Jenkins, Lynn B. (1998, eds) Adult literacy in OECD countries: Technical report on the first International Adult Literacy Survey. U.S. Department of Education.

  • 15

    Németh Sz. & Raffay E. (2018, eds) Fejleszthető-e a tanulók kreativitása a mai magyar iskolákban? Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar. https://www.t-tudok.hu/kreativ-partnerseg-matematika-pilot-program-bemutato/mobile/index.html#p=8 [Letöltve: 2021. 07. 14.]

  • 16

    OECD (1993) Education at a Glance. Paris, OECD.

  • 17

    OECD (2001) Knowledge and Skills for Life: First results from PISA 2000. Paris, OECD.

  • 18

    OECD (2003) Completing The Foundation For Lifelong Learning. A Survey of Upper Secondary Schools. Paris, OECD.

  • 19

    OECD (2004) Handbook for International Comparative Education Statistics: Concepts, Standards, Definitions and Classifications. Paris, OECD.

  • 20

    OECD (2004) Quality and Recognition in Higher Education: The Cross-border Challenge. Paris, OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264015104-en.

  • 21

    OECD (2004) Early Childhood Education and Care Policy. Country Note for Hungary. A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. Magyarországi Országjelentés. Az OECD kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata c. programjához. Ford. Addison Mónika. Budapest, Corvinus Kiadó, 2005.

  • 22

    OECD (2017) LSO: INES Network on Labour Market, Economic and Social Outcomes of Learning. https://www.oecd.org/education/LSO%20brochure%20February%202017.pdf [Letöltve: 2021. 11. 26.]

  • 23

    OECD (2006) Starting Strong II: Early Childhood Education and Care. Paris, OECD.

  • 24

    OECD/UNESCO (1999, 2001, 2002, 2005) World Education Indicators. Paris.

  • 25

    Postlethwaite, T. N. (1967) School Organization and Student Achievement. Stockholm, Almqvist & Wiksell.

  • 26

    Rychen, D. S. (2016) E2030 Conceptual Framework: Key Competencies For 2030 (Deseco 2.0). Working Paper Edu/Edpc(2016)23/Ann1, 9-10 November, Beijing, China.

  • 27

    Rychen, D. S. & Salganik, L. H. (2003, eds) Key Competencies for a Successful Life and a Well-functioning Society. Hogrefe & Huber Publishers.

  • 28

    Rózsa G. (1998) Támpontok az iskolázottsági adatok nemzetközi összehasonlításához. Statisztikai Szemle, Vol. 76. No. 2. pp. 146–165.

  • 29

    UNESCO (2011) International Standard Classification of Education 2011 (ISCED 2011). UNESCO Institute for Statistics. http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/international-standard-classification-of-education-isced-2011-en.pdf [Letöltve: 2021. 11. 26.]

  • 30

    UNESCO (2013) ISCED Fields of Education and Training (ISCED-F 2013). UNESCO Institute for Statistics. http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/isced-fields-of-education-and-training-2013-en.pdf [Letöltve: 2021. 11. 26.]

  • 31

    United Nations (1954) Handbook of Population Census Methods. New York.

  • 32

    Varga J. (2015, ed.) A közoktatás indikátor rendszere. MTA KRTK Közgazdaság Tudományi Intézet.

  • 33

    Vass V. (2009) A kompetencia fogalmának értelmezése. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/hidak-tantargyak-kozott/kompetencia-fogalmanak [Letöltve: 2021. 11. 26.]

  • 34

    Vincent-Lancrin, S., González-Sancho, C., Bouckaert, M., de Luca, F., Fernández-Barrerra, M., Jacotin, G., Urgel, J. & Vidal, Q. (2019) Fostering Students’ Creativity and Critical Thinking: What It Means in School, Educational Research and Innovation. OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/62212c37-en

  • 35

    Wells, G. with conributions by Bridges, A., French P., Maclure, M., Sinha, C. & Walkerdine, V. (1981) Learning through Interaction. The Study of Language Development. Language at Home and at School. Vol. 1. Cambridge, Cambridge University Press.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 0 14 20
Apr 2024 0 64 13
May 2024 0 12 10
Jun 2024 0 30 3
Jul 2024 0 20 5
Aug 2024 0 25 11
Sep 2024 0 5 1