Authors:
Anna Imre Oktatási Hivatal Budapest Magyarország

Search for other papers by Anna Imre in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
László Ostorics Oktatási Hivatal Budapest Magyarország

Search for other papers by László Ostorics in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. Az OECD hatást gyakorol tagországai oktatásügyére, amit elsősorban puha eszközökkel ér el. Ezek között az eszközök között előkelő helyen áll az oktatási indikátorok gyűjtése és szolgáltatása, valamint az ezt kiegészítő és kiszolgáló folyamat: a nemzetközi méréseken keresztüli adatgyűjtés, elemzés és disszemináció. A felsorolt tevékenységek gazdája és eredője is az INES (Indicators for Education Systems) program: az OECD által jelenleg működtetett három nagy mérési vállalkozás, a 15 évesek teljesítményét mérő PISA (Programme for International Student Assessment), a tanítási-tanulási folyamat körülményeit vizsgáló TALIS (Teaching and Learning Internationaly Survey), valamint a felnőttek kompetenciamérése, a PIAAC (Programme for International Assessment of Adult Competencies) egyaránt ennek is köszönheti létrejöttét. A tanulmány bemutatja a TALIS és a PISA fejlődését, mint két példát az OECD-n belül megfigyelhető fejlődési modellekre.

Magyarország különböző gyakorisággal és lelkesedéssel vett részt ezekben a programokban. A PISA-ciklusokban való részvételünk 2000 óta állandó, a TALIS eddigi három alkalmából csak kettőben vettünk részt, a PIAAC-ot pedig eddig egyszer bonyolította le teljes egészében az OECD – természetesen magyar részvétellel. Így arra, hogy maradandó hatást gyakorolhasson a magyar oktatásügyre, eddig csak a PISA-nak volt valódi lehetősége. Ez a hatás pedig abban érhető tetten, hogy a mérésben való részvételünkkel párhuzamosan és részben az így létrejövő tudástranszfernek köszönhetően Magyarország kialakított egy olyan mérési rendszert, amely évente történő adatszolgáltatással segíti elő a tényeken alapuló döntéshozatalt a szülőitől az iskolain és a fenntartóin keresztül egészen az oktatáspolitikai szintig.

Summary. The OECD does have an impact on the education of its member countries, which it achieves primarily through soft means. Among these tools, the collection and publication of educational indicators and data collection, analysis and dissemination through international measurements are prominent. The INES (Indicators for Education Systems) program is responsible for and is also a source of these activities. The inception of all three large-scale assessments currently operated by the OECD: PISA (the Program for International Student Assessment), TALIS (Taching and Learning International Survey) and PIAAC (Program for International Assessment of Adult Competencies) can be attributed to this. The paper shows the emergence of both TALIS and PISA as examples of two different ways of assessment development within the OECD.

Hungary participated in these programs with different frequency and enthusiasm. Our participation in PISA cycles has been constant since 2000, on the other hand we have only participated in two of the three TALIS events, and PIAAC has so far been conducted entirely by the OECD only once - with Hungarian participation, of course. Thus, only PISA has had a real opportunity to have a lasting impact on the Hungarian education system. This effect can be seen in the fact that, in parallel with our participation in the assessment program and partly due to the ensuing knowledge transfer, Hungary has developed a national assessment system that promotes evidence-based decision-making from parents andschools through maintainers to the education policy level.

  • 1

    Balázsi I. & Vadász Cs. (2019) TALIS 2018 összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.

  • 2

    Berényi E. (2010) A mérési iskoláktól az iskolák megméréséig. Educatio, Vol. 19. No. 4. pp. 601–613.

  • 3

    Halász G. (2014) Az OECD és az oktatás. In: Széll Krisztián (ed.) Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 4

    Halász G. (2015) Adatokkal történő kormányzás: dilemmák és perspektívák. Educatio, Vol. 24. No. 3. pp. 50–61.

  • 5

    Hermann Z., Imre A., Kádárné Fülöp J., Nagy M., Sági M. & Varga J. (2009) Összefoglaló jelentés az OECD nemzetközi tanárkutatás (TALIS) első eredményeiről. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 6

    Hopkins, D. (1994) Process Indicators for School Improvement. In: OECD 1994. Centre for Educational Research and Innovation. Making Education Count. International Indicators. pp. 145–170.

  • 7

    Imre A. (2003, ed.) Jelzések az oktatásról. Oktatásunk helyzete az OECD adataninak tükrében. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

  • 8

    Imre A. (2004, ed.) A középfokú oktatás nemzetközi tükörben. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

  • 9

    Kádárné Fülöp J. (2003) Az OECD oktatási indikátor programja. In: Imre Anna (ed.) Jelzések az oktatásról. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. pp. 11–26.

  • 10

    Kádárné Fülöp J. (2015) Nemzetközi tudásszintmérés – hazai oktatáspolitika. Educatio, Vol. 24. No. 2. pp. 142–151.

  • 11

    Kádárné Fülöp J. (2021) Az OECD oktatási tevékenységének fejlődése 60 év távlatából. Educatio, Vol. 30. No. 4. pp. 638–653.

  • 12

    Nutall, D. (1994) Choosing Indicators. In: OECD 1994. Centre for Educational Research and Innovation. Making Education Count. Developing and using International Indicators.

  • 13

    OECD (1994) Making Education Count. Developing and Using International Indicators. Paris, OECD.

  • 14

    OECD (2003) Education at a Glance. Paris, OECD.

  • 15

    OECD (2004) Teachers Matter. Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers. Paris, OECD.

  • 16

    OECD (2005) Completing the Foundation for Lifelong Learning. Paris, OECD.

  • 17

    OECD (2012) OECD Education Working Papers No. 71. Simon Breakspeare: The Policy Impact of PISA: An Exploration of the Normative Effects of International Benchmarking in School System. Paris, OECD.

  • 18

    OECD (2014) Making Education Count. Developing and Using International Indicators. Paris, Centre for Educational Research and Innovation.

  • 19

    PISA (2018) Összefoglaló jelentés (2019). Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 20

    Sági M. (2011) Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 61. No. 10. pp. 1–13.

  • 21

    Széll K. (2014, ed.) Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 22

    Széll K. (2015) Az adathozzáférés és felhasználás nemzetközi gyakorlatai. Educatio, Vol. 24. No. 3. pp. 7–39.

  • 23

    Varga J. (2019, ed.) A közoktatás indikátor rendszere. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet.

  • Collapse
  • Expand

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2021  
CrossRef Documents 54
Crossref Cites to Date 110
Crossref H-index 3
Days from submission to acceptance 77
Days from acceptance to publication 115
Acceptance Rate 80%

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2022 0 7 17
Sep 2022 0 8 21
Oct 2022 0 22 35
Nov 2022 0 21 39
Dec 2022 0 20 19
Jan 2023 0 15 27
Feb 2023 0 0 1