Összefoglaló. Napjainkban a társadalom a művészeti nevelést az iskolai rendszerben történő műveltség elsajátításával hozza párhuzamba. Ennek értelmében olyan zenei készségek és képességek fejlesztését szükséges megvalósítani az iskola keretei között, amely hatással van a személyiség komplex fejlődésére. Jelen tanulmány a Kovászna és Hargita megyei magyar tannyelvű osztályaiban történő zenei nevelés fontosságára és a zene- és mozgástantervek hatékonyságára reflektál tanítók körében végzett kvalitatív és kvantitatív kutatások alapján. Eredményeink szerint a 2013/14-es tanévben megjelenő zene- és mozgástanterv pozitívan függ össze az iskolai zenei neveléssel. A mozgás bevezetésével a pedagógusok erőteljesebb hangsúlyt fektettek a népi gyermekjátékok és a néptánc oktatására.
Summary. Nowadays society parallels Arts Education with the acquirement of learning within the framework of the curriculum, in other words in a school system. Consequently, it is necessary to develop those musical skills and abilities within the school that have a beneficial effect on the complex growth of the person. This present study reflects the importance of music education in Kovászna and Hargita counties in Hungarian classes and the effectiveness of music and movement curricula through qualitative and quantitative research made among teachers. Our results show that the new music and movement curriculum is associated with musical education in schools. Including movement into the lessons, teachers place even more emphasis on teaching popular games and folk dance.
Árvayné Nezvald A. (2012) A zenei nevelés transzferhatási csecsemő- és kisgyermekkorban. http://trainingandpractice.hu/?q=hu/kepzes_es_gyakorlat/content/226162434 [Letöltve: 2020. 10. 22.]
Bresler, L. (2002) Research: A Foundation for Arts Education Advocacy. In: The New Handbook of Research on Music Teaching And Learning. Oxford, Oxford University Press. pp. 1066–1083.
Kiss V. (2010) Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra, Vol. 20. No. 10. pp. 18–31. http://real.mtak.hu/57898/ [Letöltve: 2020. 05. 24.]
Mark, M. L. (2002) Outcomes of Music Education. In: Colwell, R. & Richardson, C. (eds) The New Handbook of Research on Music Teaching and Learning. Oxford, Oxford University Press. pp. 1042–1083.
Shouldice, H. N. (2013) One Elementary Music Teacher’s Beliefs about Musical Ability: Connections to Teaching Practice and Classroom Culture. Dissertacion. Michigan State University. https://www.academia.edu/5681640/One_Elementary_Music_Teachers_Beliefs_About_Musical_Ability_Connections_to_Teaching_Practice_and_Classroom_Culturen [Letöltve: 2020. 04. 12.]
Szűcs T. (2017) A zenetanulás társadalmi hatásai. In: Váradi J. & Szűcs T. (eds) Sokszínű zenepedagógia. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. pp. 3–17.
Uzsalyné dr. Pécsi R. (2008) Az érzelmi intelligencia fejlesztése zenével. Egy zenei nevelési koncepció bemutatása. Doktori disszertáció. Jyvaskyla – Pécs. http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/34/1/%C3%A9rtekez%C3%A9s%20magyar.pdf [Letöltve: 2020. 11. 12.]
Váradi J. (2010) Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének? Doktori disszertáció. Universty of Jyvaskyla. https://jyx.jyu.fi/bitstream/handle/123456789/24968/9789513938987.pdf?sequence=1 [Letöltve: 2020. 01. 28.]
Váradi J. (2017) A nonformális zenei nevelés integrálásának lehetőségei a formális oktatásba. In: Váradi J. & Szűcs T. (eds) Sokszínű zenepedagógia. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. pp. 73–85.