Összefoglaló. A hazai és nemzetközi szakirodalomban részletesen kutatott téma a tanulók iskolai teljesítménye és ennek befolyásoló tényezői, mint például családi háttér, iskolai jellemzők, de ezek a kutatások ritkán térnek ki a tipikustól eltérő tanulókra. Vizsgálatunkban arra vállalkoztunk, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók teljesítményét elemezzük fenntartó és nem szerint. A kutatásunkban a 2017 májusában felvett 6. osztályos tanulók matematika- és szövegértés-eredményeit elemeztük az Országos kompetenciamérés adatai alapján. Eredményeink szerint azt nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a tanulók melyik fenntartónál teljesítenek jobban. A nemek szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a fiúgyermekek jobbak ugyan a matematikai feladatokban, de ha a gyermeknél fennáll a matematikai nehézség, akkor kisebb a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség.
Summary. A well-researched topic is in the international and domestic literature the school performance of students and its influencing factors, such as family background, school characteristics, etc., but most of these examinations and research were aimed at students with typical development. In our study, we undertook to examine the learning performance of students with integration, learning, and behavioural difficulties (ILBD) based on several aspects (maintainer, gender). In our study, we analysed the mathematics and reading results of 6th-grade students enrolled in May 2017 based on data from the National Assessment of Basic Competencies. It is not possible to determine clearly in which maintained school the examined children perform better. Boys with ILBD are also better at math tasks, but if the child has math difficulty, the difference in performance between boys and girls is lower.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
Barta Sz. (2009) A 2006-os kompetenciamérés tizedik évfolyamos adatainak elemzése. Educatio, Vol. 18. No. 2. pp. 250–256.
Bíró E. (2020, ed.) Szakmai ajánlás. Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/BTMN_szakmai_ajanlas.pdf [Letöltve: 2020. 12. 27.]
Burnet, B. & Lampert, J. (2011) Teacher education and the targeting of disadvantage. Creative Education, Vol. 2. No. 5. pp. 446–451. http://dx.doi.org/10.4236/ce.2011.25064
Coleman, J. S., Campbell, E. Q., Hobson, C. J., McPartland, J., Mood, A. M., Weinfeld, F. D. & York, R. L. (1966) Equality of Educational Opportunity. Washington (DC), U. S. Government Printing Office.
Elder, T. & Jepsen, C. (2014) Are Catholic primary schools more effective than public primary schools? Journal of Urban Economics, Vol. 80. No. 1. pp. 28–38. https://doi.org/10.1016/j.jue.2013.10.001
Felleginé Takács A. (2004) Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok. In: N. Kollár K. & Szabó É. (eds) Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Osiris Kiadó. pp. 472–495.
Gyarmati A. (2011) Családi-nevelési környezet és tanulói teljesítmény. A családban és a gyermekvédelmi rendszerben élő 8. és 10. évfolyamos tanulók tanulmányi kompetenciákban megjelenő különbségei. Kapocs: A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Folyóirata, Vol. 10. No. 1. pp. 56–62.
Hegedűs R. (2016) Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, Vol. 26. No. 12. pp. 16–30.
Hegedűs R. (2020) Kompetenciák – Hátrányok – Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hermann Z. & Varga J. (2016) Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport 2016. Budapest, TÁRKI. pp. 311–333.
Józsa K. & Fazekasné Fenyvesi M. (2007) Tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, Vol. 1. No. 1. pp. 76–92. http://misc.bibl.u-szeged.hu/45527/1/iol_2007_001_076-092.pdf [Letöltve: 2019. 07. 08.]
Kőpatakiné Mészáros M. & Dékány J. (2006) Matematika, Erősségek-nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. In: Zsoldos M. (ed.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Budapest, Oktatási Minisztérium. pp. 148–170.
Lányiné Engelmayer Á. (2006) A (gyógy)pedagógiai vizsgálat fő elvei, gyakorlati kérdései és illeszkedése a komplex diagnosztikus folyamatba. In: Zsoldos M. (ed.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Oktatási Minisztérium, Budapest. pp. 1–17.
Marks, G. N. (2008) Accounting for the gender gaps in student performance in reading and mathematics. Evidence from 31 countries. Oxford Review of Education, Vol. 34. No. 1. pp. 89–109.
Mesterházi Zs. & Gereben F. (2006) (Gyógy)pedagógiai diagnosztikai alapfogalmak – A tanulás és tanulási sikertelenség alapértelmezése. In: Zsoldos M. (ed.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Budapest, Oktatási Minisztérium. pp. 22–48.
Mesterházi Zs. & Szekeres Á. (2019) A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest, ELTE BGGYK.
Pinczésné Palásthy I. (2018) A magatartási problémák és a drámapedagógusok. In: Toma K., Bendarik L. & Podlovics É. L. (eds) Iskola a határon. (Sárospataki Pedagógiai Füzetek.) Eger, Líceum Kiadó. pp. 181–192.
Pusztai G. (2009) A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Róbert P. (2004) Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi T., Tóth I. Gy. & Vukovich Gy. (eds) Társadalmi Riport 2004. Budapest, TÁRKI. pp. 193–205.
Sebestyén K. & Hegedűs R. (2017) Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, Vol. 23. Nos 2–3. pp. 21–33.
Szabó L. D., Szepesi I., Takácsné Kárász J. & Vadász Cs. (2018) Országos kompetenciamérés 2017. Budapest, Oktatási Hivatal.
Torda Á. (2006) Olvasás – Írás, Erősségek-nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés. In: Zsoldos M. (ed.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. Budapest, Oktatási Minisztérium. pp. 130–147.