Összefoglaló. Kutatásunkban a 2017. és 2019. évi Országos kompetenciamérés érettségit nem adó szakképző iskolákban tanuló diákok adatait vizsgáltuk (Nmatematika: 11 776; Nszövegértés: 11 582). Az iskola eredményességét tekintve az egyik legfontosabb tényező maga a pedagógus, hogy milyen munkát végez, továbbá kiemelkedően fontos az is, hogy mennyire állandó egy iskolában a tanári kar, másként fogalmazva, mekkora a tanári fluktuáció. Eredményeink ezt nem teljesen igazolták, hiszen a magasabb tanári fluktuáció esetén magasabb eredményességet tapasztaltunk. Ugyanakkor vannak eredmények, amelyek alátámasztják a korábbi kutatások eredményeit: a pályakezdő, az iskolát, illetve a pályát elhagyó pedagógusok magasabb aránya alacsonyabb tanulói eredményességgel jár együtt, de ez kizárólag a matematika képességterület kapcsán mondható el. Az olvasás-szövegértés mérési területen ezzel ellentétes tendencia érvényesül.
Summary. In our research, we examined the data of students studying in non-baccalaureate vocational schools the National Assessment of Basic Competencies in 2017 and 2019 (Nmathematics: 11 776; Nreading: 11 582). In terms of the effectiveness of the school, one of the most important factors is the kind of work the teacher does, and it is also extremely important how constant the teaching staff is in a school, in other words, how much the teacher fluctuates. Our results did not fully confirm this, as we experienced higher efficiency in the case of higher teacher turnover. At the same time, there are results that support the results of previous research: a higher proportion of beginning, out-of-school and out-of-school teachers is associated with lower student achievement, but this can only be said in relation to the mathematics skill area. In the field of reading comprehension, the opposite trend prevails.
Albrecht, S. F., Johns, B. H., Mounsteven, J. & Olorunda, O. (2009) Working conditions as risk or resiliency factors for teachers of students with emotional and behavioral disabilities. Psychology in the Schools, Vol. 46. No. 10. pp. 1006–1022.
Bacskai K. (2015) Iskolák a társadalom peremén. Alacsony státusú diákokat tanító eredményes tanárok. Szeged, Belvedere Meridionale.
Balázsi I., Balkányi P., Ostorics L., Palincsár I., Rábainé Sz. A., Szepesi I., Szipőcsné K. J. & Vadász Cs. (2014) Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretei. Budapest, Oktatási Hivatal.
Bander K. & Galántai J. (2015) Az eredményesség dimenziói és háttértényezői intézményi szemmel. In: Szemerszki M. (ed.) Eredményesség az oktatásban. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 92–129.
Fényes H. & Pusztai G. (2004) A kulturális és a társadalmi tőke kontextuális hatásai az iskolában. Statisztikai Szemle, Vol. 82. Nos 6–7. pp. 567–582.
Gáspár M. (2008) A személyiség belső feltételeinek és stabilitásának alakulása a pályaszocializáció függvényében. OTKA pályázat zárójelentése. OTKA, Budapest. http://real.mtak.hu/237/1/37514_ZJ1.pdf [Letöltve: 2021. 03. 09.]
Hanushek, E. A. (1992) The trade-off between child quantity and quality. Journal of Political Economy, Vol. 100. No. 1. pp. 84–117. http://hanushek.stanford.edu/publications/trade&between&child&quantity&and&quality [Letöltve: 2021. 03. 08.]
Hattie, J. (2009) Visible Learning: A Sysntheses of Over 800 Meta-Analyses Relating to Achievement. Abingdon, Routledge.
Hattie, J. (2012) Visible Learning for Teachers: Maximizing Impact on Learning. Abingdon, Routledge.
Hattie, J. (2015) The applicability of Visible Learning to higher education. Scholarship of Teaching and Learning Psychology, Vol. 1. No. 1. pp. 79–91.
Henke, R. R., Chen, X. & Geis, S. (2000) Progress Through the Teacher Pipeline: 1992–93 College Graduates and Elementary/Secondary Teaching as of 1997. National Center for Education Statistics, Washington (DC). http://nces.ed.gov/pubs2000/2000152.pdf [Letöltve: 2021. 03. 09.]
Horn D. (2015) Az iskolai hozzáadott érték mérése. In: Széll K. (ed.) Mit mér a műszer? A tanulói teljesítmény-mérések alkalmazhatóságáról. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 63–90.
Ladányi J. & Csanádi G. (1983) Szelekció az általános iskolában. Budapest, Magvető Kiadó.
Lannert J. & Nagy M. (2006, eds) Eredményes iskola: Adatok és esetek. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.
Nikitscher P. (2015) A pedagógusok szerepe és lehetőségei az iskolai szocializáció folyamatában. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Pusztai G. (2004) Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Budapest, Gondolat Kiadó.
Pusztai G. (2009) A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
Pusztai G. (2015) Az eredményesség kapcsolati beágyazottsági háttere. In: Imre A. (ed.) Eredményesség és társadalmi beágyazottság. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 23–36.
Sass, D. A., Flores, B. B., Claeys, L. & Perez, B. (2012) Identifying personal and contextual factors that contribute to attrition rates for Texas public school teachers. Education Policy Analysis Archives, Vol. 20. No. 15. pp. 1–30.
Széll K. (2013) A pedagógusmunka minőségét meghatározó tényezőkről. Educatio, Vol. 22. No. 2. pp. 245–251.
Széll, K. (2014a) The external conditions of teachers’ career in Hungary. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 4. No. 2. .
Széll K. (2014b) Az oktatási eredményesség iskolai vetületei. Educatio, Vol. 23. No. 2. pp. 336–343.
Széll K. (2018) Iskolai légkör és eredményesség. Szeged, Belvedere Meridionale.
Varga J. (2007) Kiből lesz ma tanár? A tanári pálya választásának empirikus elemzése. Közgazdasági Szemle, Vol. 54. Nos 7–8. pp. 609–627.
Veenman, S. (1984) Perceived problems of beginning teachers. Review of Educational Research, Vol. 54. No. 2. pp. 143–178.