Összefoglaló. A tanulmány a magyar közoktatásban 2018 és 2022 között bekövetkezett változásokat és az oktatáspolitika alakulását meghatározó fontosabb tényezőket vizsgálja. Kiemeli az iskolai esélyegyenlőtlenségek növekedését, az intézmények szelekciójával összefüggő folyamatok negatív tendenciáit, megvizsgálja a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásának alakulását, a COVID-járvány okozta súlyos helyzetet, foglalkozik a pedagógushiánnyal, az oktatásban dolgozók bérhelyzetének romlásával. A 2018–2022 közötti kormányzati időszakot a közoktatás tekintetében a tanulmány a szélsőségesen centralizált szisztéma „finomhangolásaként” jellemzi, példaként bemutatva a viszonyok változatlanságát a központi tartalomszabályozás, valamint az innovációs folyamatok terén.
Summary. The paper examines the main changes and important factors affecting educational policy in the Hungarian public education between 2018 and 2022. It emphasizes the increase of inequality of chances, the negative tendencies of formation of school selection processes, examines the story of implementation of Digital Educational Strategy, the oppressive educational situation caused by COVID–19, deals with the lack of teachers, and the deterioration of wages of employees working at educational institutions. The paper characterizes the governmental public educational policy between 2018 and 2022 as a „fine tuning” of an extremist centralized system, presenting the unchangingness of relations in the central regulation of curriculum content and innovation processes as examples.
Czifra B., Nagy Zs. & Tegzesné Czigler E. (2021) Elemzés. A digitális oktatás tapasztalatainak értékelése. Állami Számvevőszék, Budapest.
Czirfusz D., Misley H. & Horváth L. (2020) A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, Vol. 7. No. 3. pp. 220–229.
DJP (2016) Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. A kormány-előterjesztés melléklete. Digitális Jólét Program, Budapest.
Európai Bizottság (2010) A Bizottság közleménye: Európa 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Európai Bizottság, Brüsszel.
European Commission (2021) Digital Economy and Society Index (DESI) 2021. Thematic Chapters. Interneten. Elérhető dokumentum: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/80563 [Letöltve: 2021. 12. 23.]
Fekete T. & Porkoláb Á. (2020) Karanténpedagógia a magyar közoktatásban. – A digitális oktatásra történő átállás eddigi tapasztalatairól. Iskolakultúra, Vol. 30. No. 9. pp. 96–112.
Fodor É., Gregor A., Koltai J. & Kováts E. (2020) Az egyenlőtlenségek alakulása a koronajárvány idején Magyarországon. Fridrich-Ebert-Stiftung, Budapest.
Holle A. (2020) Oktatási rendszerek az új koronavírus járvány idején. Országgyűlés Hivatala, Budapest.
Huawei Technologies Hungary (2020) A diákok tizede örökre online maradna suliba járás helyett. Huawei Technologies Hungary, Budapest. https://consumer.huawei.com/hu/press/news/2020/news-200430/ [Letöltve: 2020. 11. 13.]
Kende Á., Messing V. & Fejes J. B. (2021) Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárás idején. Iskolakultúra, Vol. 31. No. 2. pp. 76–97.
MÓE (2021) Valós helyzetkép az óvodákról. Magyar Óvodapedagógus Egyesület, Budapest. Interneten: https://m.facebook.com/magyarovodapedagogiai.egyesulet/posts/1890925991088040 [Letöltve: 2021. 12. 21.]
Nahalka I. (2020) A közoktatás központi tartalmi szabályozásának két paradigmája. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 70. Nos 7–8. pp. 99–142.
Nahalka I. (2021a) A pedagógushiányról. Pedagógusok Lapja, Vol. 77. (szeptember) pp. 5–7.
Nahalka I. (2021b) Koronavírus és oktatáspolitika. Educatio, Vol. 30. No. 1. pp. 22–35.
Nahalka I. & Zempléni A. (2014) Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére? In: Oktatási Hivatal (ed.) Hatások és különbségek: Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói képességmérések eredményei alapján. Budapest, Oktatási Hivatal. pp. 99–166.
Osváth A. & Papp Z. A. (2020) Digitális fordulat az oktatásban? A digitális távoktatás tapasztalatai, lehetséges következményei. In: Szabó-Tóth K. & Szepessy P. (eds) Látlelet a járványhelyzetről. Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott társadalomtudományi Intézet, Miskolc. pp. 179–204.
Rapos N., Gaskó K., Kálmán O. & Mészáros Gy. (2011) Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI, Budapest.
Révész L. & K. Nagy E. (2019, eds) A Komplex Alapprogram Koncepciója 2.0. Nevelési-oktatási program a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésére. Líceum Kiadó, Eger.
Steklács J. (é. n.) Pedagógus fizetések, innovatív szellem, társadalmi megbecsültség érzete (Az OECD 2018–2020-as eredményei alapján). Internetes dokumentum: https://steklacs-janos.webnode.hu/news/pedagogus-fizetesek-innovativ-szellem-tarsadalmi-megbecsultseg-erzete-az-oecd-2018-2020-as-eredmenyei-alapjan/ [Letöltve: 2021. 12. 22.]