Összefoglaló. Az írás áttekinti a most záruló kormányzati ciklus felsőoktatás-politikai lépéseit. Négy területet vizsgál meg. Az első a felvételi rendszer átalakítása, amelynek nyomán a felsőoktatás a kormány elitista politikája miatt, a társadalmi mobilitás befagyása felé halad. A másik terület az intézményi vezetés, amely területen a gazdaság és hatékonyság jelszavát hangoztatva – a korábbi csodafegyvernek hirdetett kancellári rendszer bukása után – az alapítványi átszervezéssel kíván előrelépni a kormány. Azonban ez az átszervezés valójában inkább politikai megszállás, amelynek nyomán Fidesz-barát kuratóriumok tulajdonába került át az állami felsőoktatási intézmények nagyobbik része. A harmadik terület a nemzetköziesedés. Ezen a területen szembetűnő ellentmondás a CEU törvénytelen elüldözése, szemben a Fudan Egyetem értelmetlen idehívásával, továbbá a külföldi hallgatók jelentős anyagi támogatással történő idecsábítása szemben a hazai hallgatók külföldi tanulásának elhanyagolásával. És végül a felsőoktatási támogatások alakítása is ilyen ellentmondásos, azáltal, hogy a 2013 óta tartó szigorú elvonással terhelt felsőoktatási intézmények baráti kuratóriumokba átszervezett részének állami támogatását megduplázta a kormány.
Summary. The study reviews the higher education policy steps of the current government term. It looks at four areas. The first is the overhaul of the admissions system, which has seen higher education move towards a freeze on social mobility as a result of the government’s elitist policies. The other area is institutional management, where the government intends to make progress with the reorganisation of foundations, under the slogan of economy and efficiency, after the failure of the former chancellorship system, which was proclaimed a panacea. However, this reorganisation is in fact more of a political occupation, with the majority of public higher education institutions being taken over by Fidesz-friendly boards of trustees. The third area is internationalisation. In this area, there is a striking contradiction between the government’s illegal blocking of CEU’s operation in Hungary and the senseless invitation of Fudan University. But there is also a contradiction between the luring of foreign students to Hungary with substantial government support versus the low level of government encouragement for domestic students to study abroad. And finally, the restructuring of higher education funding is just as controversial. In the higher education sector, which has been subject to severe cutbacks since 2013, funding has been doubled for institutions that have been reorganised by the government to be owned and run by pro-government boards of trustees.
Budai E. & Dobay P. (2021) A vagyonról. Élet és Irodalom, Vol. LXV. No. 18. (május 7.)
Education at a Glance (2021). OECD Indicators. OECD, Paris.
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. Cselekvési Terv 2016–2020. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest.
Kováts G. (2016, ed.) A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások. NFKK, Budapest.
Kozma T. & Polónyi I. (2021) National Strategies of Internationalisation: The case of Hungary. In: Cremonini, L., Taylor, J. & Joshi, K. M. (eds) Reconfiguring Global Higher Education in the 21st Century. Springer (megjelenés alatt).
Polónyi I. (2018) A hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatalok felsőoktatásba kerülésének esélyei. Statisztikai Szemle, Vol. 96. No. 10. pp. 1001–1019. .
Polónyi I. (2020) Harmadik csapás. Iskolakultúra, Vol. 30. No. 10. pp. 25–37. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.25 [Letöltve: 2021. 10. 15.]
Polónyi I. (2021a) A felvételi követelmény megváltozásának hatása a felsőoktatás területi rekrutációjára. Tér és Társadalom, Vol. 35. No. 2. pp. 110–124.
Polónyi I. (2021b) Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21. század közepén. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szabó T. (2020) „Vezetékszerelés” – rögtönzések a felsőoktatásban. Educatio, Vol. 29. No. 1. pp. 78–91. (Letöltés 2021. 10. 10.)