View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1., Magyarország
  • | 2 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő, Magyarország
Open access

Összefoglaló. A doktori képzés területén jelentős nemzetközi átrendeződés történt a 2000-es évektől. Magyarország a doktori képzés rendszerváltás utáni kialakításakor a stabilabb képzési környezetet teremtő programmodell mellett döntött, azonban a globális kihívások (hosszú képzési idő, tanulói státusz) a magyarországi doktori képzést is érintik. Ez indokolta a doktori képzés struktúraváltását 2016-ban. Tanulmányunkban áttekintjük a nemzetközi és hazai változásokat a képzésben, s képet adunk a hazai beiskolázási adatokról is, melyekhez a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Doktori Tanács, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (N = 509) és a Persist (N = 1020) létszámadatait és adatbázisait használtuk. Eredményeinkből egy lassan növekvő és tudományterületileg erősen tagolt doktorandusz-társadalom képe bontakozik ki. Tanulmányunk fontos megállapítása, hogy a doktori képzés vonzását a felsőoktatás korábbi szintjein szerzett kedvező tapasztalatokkal lehet növelni.

Summary. There has been a significant international reorganization in the field of doctoral training since the 2000s. After the change of regime, Hungary opted for a program model that created a more stable training environment, but global challenges (e.g. long training time, student status) also affect doctoral training in Hungary. These problems led to a structural change in doctoral training in 2016. In our study, we review international and domestic changes in education, and provide an overview of domestic enrollment data, for which we analyze the headcount data and databases of the Central Statistical Office, the National Doctoral Council, the Graduate Career Tracking System (N = 509) and Persist (N = 1020). In our results, we present an expanding, but highly divided doctoral student society. An important finding of our study is that the attractiveness of doctoral training can be increased by the positive experience gained at previous levels of higher education.

  • 1

    Ahola, S. & Kivinen, O. (2001) Postgraduate education in Europe: harmonizing with a dissonance?https://www.researchgate.net/publication/264500402_Postgraduate_education_in_Europe_harmonizing_with_a_dissonance [Letöltve: 2021. 12. 20.]

  • 2

    Benczúr P., Kézdi G., Kondor P., Mátyás L. & Valentinyi Á. (2013) Javaslat a magyarországi közgazdasági doktori képzés korszerűsítésére. Közgazdasági Szemle, Vol. 60. No. 6. pp. 722–732.

  • 3

    Berlini Nyilatkozat (2003) Kommüniké a felsőoktatásért felelős miniszterek konferenciájáról. 2003. szeptember 19., Berlin. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/berlini_kommunike.pdf [Letöltve: 2021. 12. 20.]

  • 4

    Borrell-Damian, L., Brown, T., Dearing, A., Font, J., Hagen, S., Metcalfe, J. & Smith, J. (2010) Collaborative doctoral education: University-industry partnerships for enhancing knowledge exchange. Higher Education Policy, Vol. 23. No. 4. pp. 493–514.

  • 5

    Cartwright, A. D., Stark, M. D., Boswell, J. N. & Oller, M. L. (2021) Black female doctoral students’ mentorship experiences in counselor education. Journal of Counselor Leadership and Advocacy, Vol. 8. No. 2. pp. 87–99.

  • 6

    Dinyáné Szabó M., Pusztai G. & Szemerszki M. (2019) Lemorzsolódási kockázat az orvostanhallgatók körében. Orvosi Hetilap, Vol. 160. No. 21. pp. 829–834.

  • 7

    Dobozi P. (2017) Változó doktori képzés: az új rendszerbe lépnek be az egyéni fokozatszerzők is.https://semmelweis.hu/hirek/2017/01/11/valtozo-doktori-kepzes-az-uj-rendszerbe-lepnek-be-az-egyeni-fokozatszerzok-is/ [Letöltve: 2021. 12. 27.]

  • 8

    DOSz (2016) Az átalakuló doktori képzés tartalmával kapcsolatos javaslatok.https://doktori.hu/cikk_file/236_2016.pdf [Letöltve: 2016. 09. 01.]

  • 9

    Engler Á. & Fényes H. (2011) Doktori képzés társadalomkutatói szemmel. In: Pusztai G. & Németh N. (eds) Útközben. A Neveléstudományi Doktori Program Évkönyvei 3. CHERD-DE, pp. 33–50.

  • 10

    Engler Á., Takács-Miklósi M. & Tornyi Zs. (2018) Munka-magánélet egyensúlya a női kutatói karrierútban. Kultúra és Közösség, Vol. 9. No. 4. pp. 29–38.

  • 11

    European Commission (2016). Activity report, economic and financial. https://ec.europa.eu/info/publications/economy-finance/annual-activity-report-2016-economic-and-financial-affairs_en [Letöltve: 2021. 12. 21.]

  • 12

    Fináncz J. (2007) Doktoranduszok szakmai és magánéleti tervei. Educatio, Vol. 16. No. 3. pp. 487–496.

  • 13

    Fináncz J. (2008) Tudományos utánpótlásképzés Európában és Magyarországon. Doktori értekezés. DE Humán Tudományok Doktori Iskola. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/84204/ertekezes.pdf?sequence=5&isAllowed=y [Letöltve: 2021. 12. 21.]

  • 14

    Fináncz J. (2010) A tudományos fokozatok mai rendszerének előzményei. In: Hajdicsné Varga K. (ed.) Célok és módszerek a tudásalapú társadalom nevelési intézményeiben. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár. pp. 228–241.

  • 15

    Fináncz J. (2013) A doktori képzés helye a tudástársadalomban. In: Andl H. & Molnár-Kovács Zs. (eds) Iskola a társadalmi térben és időben 2011–2012. I. kötet. PTE „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs. pp. 75–86.

  • 16

    Germain-Alamartine, E., Ahoba-Sam, R., Moghadam-Saman, S. & Evers, G. (2021) Doctoral graduates’ transition to industry: Networks as a mechanism? Cases from Norway, Sweden and the UK. Studies in Higher Education, Vol. 46. No. 12. pp. 2680–2695.

  • 17

    Gube, J. C. C., Getenet, S. T., Satariyan, A. & Muhammad, Y. (2017) Towards “operating within” the field: Doctoral students’ views of supervisors’ discipline expertise. International Journal of Doctoral Studies, Vol. 12. No. 1. pp. 1–16.

  • 18

    Hasgail, A., Saenen, B. & Borell-Damian, L. (2019) Doctoral education in Europe today: Approaches and institutional structures. European University Association, Geneva. pp. 4–35.

  • 19

    Kehm, B. M., Shin, J. C. & Jones, G. A. (2018) Conclusion: Doctoral Education and Training – A Global Convergence? In: J. Shin, B. Kehm & G. Jones (eds) Doctoral Education for the Knowledge Society. Knowledge Studies in Higher Education. Springer, Cham. pp. 234–255. https://doi.org/10.1007/978-3-319-89713-4_14

  • 20

    Kottmann, A. (2011) Reform of doctoral training in Europe. In: J. Enders, H. Boer & D. F. Westerheijden (eds) Reform of Higher Edcuation in Europe. Sense Publishers, pp. 39–54. https://doi.org/10.1007/978-94-6091-555-0_1

  • 21

    Kozma T. & Pusztai G. (2009) Kié a doktori iskola? Egy akkreditáció visszhangja. Educatio, Vol. 18. No. 1. pp. 64–75.

  • 22

    KSH (2021) Felsőoktatás 2020/21. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas2021e/index.html#tovbbiadatokinformcik [Letöltve: 2021. 12. 26.]

  • 23

    Kupfer, A. (2004) UK- Systematische PhD-Studien, extrem begutachtet. In: A. Kupfer & J. Moes (eds) Promovieren in Europa. Ein internationaler Vergleich von Promotionsbedingungen. 2. Aufl. Frankfurt am Main, Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft.

  • 24

    Louw, J. & Muller, J. (2014) A Literature Review on Models of the PhD. Centre for Higher Education Trust (CHET). https://idea-phd.net/images/doc-pdf/Louw_and_Muller_2014_Literature_Review_on_Models_of_the_PhD.pdf [Letöltve: 2021. 12. 22.]

  • 25

    McAlpine, L. & McKinnon, M. (2013) Supervision–the most variable of variables: Student perspectives. Studies in Continuing Education, Vol. 35. No. 3. pp. 265–280.

  • 26

    Michelberger P. (2003) Tízéves a Magyar Akkreditációs Bizottság. Magyar Tudomány, Vol. 48. No. 10.

  • 27

    Mirick, R. G. & Wladkowski, S. P. (2018) Pregnancy, motherhood, and academic career goals: Doctoral students’ perspectives. Affilia, Vol. 33. No. 2. pp. 25–269.

  • 28

    O’Caroll, C., Wislocka, M., Purser, L. & Mcguinnes, N. (2012) The PhD in Europe: Developing a System of Doctoral Training That Will Increase the Internationalisation of Universities. In: A. Curaj, P. Scott, L. Vlasceanu & L.Wilson (eds) European Higher Education at the Crossroads. Springer. pp. 461–484.

  • 29

    ODT (2016) A doktori képzéssel kapcsolatos elképzelések a „Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztési irányvonalai” című stratégiai munkaanyagban.https://doktori.hu/cikk_file/fokozatvaltas_doktori.pdf [Letöltve: 2021. 12. 31.]

  • 30

    OECD (2019) Education at a Glance 2019: OECD Indicators. OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/f8d7880d-en.

  • 31

    Patkós A. (2003) Kutatás és egyetem kapcsolata Európában és Magyarországon. Magyar Tudomány, Vol. 48. No. 8.

  • 32

    Pruvot, E. B., Estermann, T. & Kupriyanova, V. (2017) Public Funding Observatory Report 2017. European University Association. pp. 2–41. https://eua.eu/downloads/publications/eua-pfo-report-december-2017.pdf [Letöltve: 2021. 12. 31.]

  • 33

    Pusztai G. (2009) Mentor vagy idol? A doktorandusz-témavezető kapcsolat formái a tudományos utánpótlásképzésben. In: Pusztai G. & Rébay M. (eds) Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára. Debrecen, Csokonai Kiadó. pp. 337–353.

  • 34

    Pusztai G. (2021) A lemorzsolódottaktól a lemorzsolódási kockázatban levőkig. In: Pusztai Gabriella & Szigeti Fruzsina (eds) Előrehaladás és lemorzsolódási kockázat a felsőoktatásban. Debrecen, CHERD. pp. 6–18.

  • 35

    Roberts, A. G. (2018) Industry and PhD engagement programs: Inspiring collaboration and driving knowledge exchange. Perspectives: Policy and Practice in Higher Education, Vol. 22. No. 4. pp. 115–123.

  • 36

    Róna-Tas A. (2003) A magyar doktori iskolák helyzete és jövője. Magyar Tudomány, Vol. 48. No. 10.

  • 37

    Sadlak, J. (2004) Doctoral Studies and Qualifications in Europe and the United States: Status and Prospects. Bucharest: UNESCO – CEPES.

  • 38

    Salzburgi Alapelvek (2005) Salzburg Principles. Bologna Seminar on Doctoral Programmes for the European Knowledge Society. Salzburg, 3–5 February 2005. Conclusions and Recommendations. https://eua.eu/downloads/publications/salzburg%20recommendations%202005.pdf [Letöltve: 2021. 12. 21.]

  • 39

    Sverdlik, A., Hall, N. C., McAlpine, L. & Hubbard, K. (2018) The PhD experience: A review of the factors influencing doctoral students’ completion, achievement, and well-being. International Journal of Doctoral Studies, Vol. 13. No. 1. pp. 361–388.

  • 40

    Szigeti F. (2020) A doktori képzésből lemorzsolódók vizsgálata. Educatio, Vol. 29. No. 1. pp. 135–144. .

    • Crossref
    • Export Citation
  • 41

    Tardos K., Paksi V. & Fábri Gy. (2021) (eds) Tudományos karrierek a 21. század elején. Belvedere Meridionale, Szeged.

  • 42

    Thune, T. (2009) Doctoral students on the university–industry interface: A review of the literature. Higher Education, Vol. 58. No. 5. p. 637–651.

  • 43

    Tornyi Zs. (2009) Fiatal nők a tudományos pálya küszöbén. In: Jancsák Cs. (ed.) Fiatalok a Kárpát-medencében. Mozaikok az ifjúság világáról. Belvedere Meridionale, Szeged. pp. 137–151.

  • 44

    1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300080.TV [Letöltve: 2021. 12. 28.]

  • 45

    2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500139.TV [Letöltve: 2021. 12. 28.]

  • 46

    2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv [Letöltve: 2021. 12. 28.]

  • 47

    51/2001. Kormányrendelet a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló kormányrendelet. http://epika.web.elte.hu/doktor/kormanyrendelet.pdf [Letöltve: 2021. 12. 28.]

  • 48

    387/2012. Kormányrendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200387.kor [Letöltve: 2021. 12. 28.]

 

The author instruction is available in DOC.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)