A tanulmány a modern korok emberének tudáshoz való viszonyát fogyasztói attitűdként elemzi. Ennek központi elemei a felhasználói szemlélet, a szükségletkielégítő hozzáállás, a megszerző attitűd, a megrendelői mentalitás és a válogató attitűd. Igyekszem megmutatni, hogy ezek a jellegzetességek a megismerői magatartásban is tetten érhetők. Elemzésem új megvilágításba kíván helyezni olyan jelenségeket, melyeket a tudományos világképbe vetett bizalom megrendülésével, illetve a tudománytól való elidegenedéssel szokás összefüggésbe hozni. Felvázolom, hogy mely pontokon ütközik ez a hozzáállás a tudás közkeletű normatív koncepciójával, és megvizsgálom, hogy a tanulmány értelmezési kerete milyen konstruktív gondolkodási irányokat jelöl ki a megoldások kereséséhez.
Arisztotelész (1992) Metafizika. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány.
Brossard, D. & Lewenstein, B. D. (2010) A Critical Appraisal of Models of Public Understanding of Science: Using Practice to Inform Theory. In: L. A. Kahlor & P. Stout (eds) Communicating Science: New Agendas in Communication. New York, Routledge. pp. 11–39. https://doi.org/10.4324/9780203867631
Collins, H. M. & Evans, R. (2007) Rethinking Expertise. Chicago, The University of Chicago Press.
Feyerabend, P. ([1978] 1998) Tudomány egy szabad társadalomban. In: Laki J. (ed.) Tudományfilozófia. Budapest, Osiris. pp. 153–169.
Goldman, A. (2001) Experts: Which Ones Should You Trust? Philosophy and Phenomenological Research, Vol. 63. No. 1. pp. 85–110.
Goodman, D. J. & Cohen, M. (2004) Consumer Culture: A Reference Handbook. Santa Barbara, ABC-CLIO.
Gopnik, A. (2009) A babák filozófiája. Amit a babák az igazságról, a szeretetről és az élet értelméről gondolnak. Budapest, Typotex.
Gopnik, A., Kuhl, P. K. & Meltzoff, A. (2001) Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest, Typotex.
Graeber, D. (2011) Consumption. Current Anthropology, Vol. 52. No. 4. pp. 489–511. https://doi.org/10.1086/660166
Gregory, J. & Miller, S. (2006) Kereszttűzben? A nyilvánosság szerepe a tudományháborúban. Replika, No. 54–55. pp. 195–205.
Hardwig, J. (1985) Epistemic dependence. The Journal of Philosophy, Vol. 82. No. 7. pp. 335–349. https://doi.org/10.2307/2026523
Kant, I. ([1784] 1980) Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? In: I. Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Budapest, Gondolat. pp. 77–85.
Kutrovátz G., Láng B. & Zemplén G. (2008) A tudomány határai. Budapest, Typotex.
Kutrovátz G. (2016) A tudós mint szakértő. In: Paksi D. (ed.) Emergencia és tudomány. Budapest, L’Harmattan. pp. 153–162.
Kutrovátz G. (2019) Szakértői álláspontok megítélésének néhány elméleti és gyakorlati módja. Jel-Kép, Vol. 2019. No. 2. pp. 1–26. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2019.2.1
Lakatos I. ([1976] 1999) A falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája. In: Forrai G. & Szegedi P. (eds) Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron Kiadó. pp. 187–217.
Lou, C. & Yuan, S. (2019) Influencer Marketing: How Message Value and Credibility Affect Consumer Trust of Branded Content on Social Media. Journal of Interactive Advertising, Vol. 19. No. 1. pp. 58–73. https://doi.org/10.1080/15252019.2018.1533501
Lyotard, J.–F. ([1979] 1993) A posztmodern állapot. In: J. Habermas, F. Lyotard & R. Rorty: A posztmodern állapot. Budapest, Századvég. pp. 7–146.
Maslow, A. H. (1943) A theory of human motivation. Psychological Review, Vol. 50. No. 4. pp. 370–396.
Master, Z. & Resnik, D. B. (2013) Hype and Public Trust in Science. Science and Engineering Ethics, Vol. 19. pp. 321–335. https://doi.org/10.1007/s11948-011-9327-6
Nickerson, R. S. (1998) Confirmation bias: A ubiquitous phenomenon in many guises. Review of General Psychology, Vol. 2. No. 2. pp. 175–220. https://doi.org/10.1037/1089-2680.2.2.175
Nowotny, H., Scott, P. & Gibbons, M. (2001) Re-Thinking Science. London, Polity Press.
Popper, K. ([1934] 1997) A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa Kiadó.
Ransohoff, D. F. & Ransohoff, R. M. (2001) Sensationalism in the media: When scientists and journalists may be complicit collaborators. Effective Clinical Practice, Vol. 4. No. 4. pp. 185–188.
Taddicken, M. & Reif, A. (2020, eds) Emotions and Emotional Appeals in Science Communication. A Special Issue of the journal Media and Communication, Vol. 8. No. 1. pp. 101–106. https://doi.org/10.17645/mac.v8i1.2934
Vincze H. O. (2019) Hírközösségek és véleménybuborékok. ME.DOK, Vol. 14. No. 2. pp. 5–18.
Ziman, J. (2000) Real Science, What It is and What It Means. Cambridge, Cambridge University Press.