Author:
Eszter Neumann Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet 1476 Budapest 100, Pf. 340. Magyarország

Search for other papers by Eszter Neumann in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A politikai szociológiai szakirodalmi áttekintés célja, hogy a 2010 utáni magyar oktatáspolitikai változásokat, illetve az egyház és az állam viszonyának átalakulását elhelyezze a tágabb nemzetközi szakirodalomban, és áttekintse a folyamat elemzéséhez támpontul szolgáló lehetséges elméleti megközelítéseket és fogalmi fogódzókat. Az oktatáspolitika diszkurzív szintjének értelmezéséhez áttekintem, hogy milyen szerepet tölt be a vallás, és különösen a kereszténység az európai populista mozgalmak politikai kommunikációjában, és hogy milyen karakteres jegyei vannak az utóbbi évtizedekben megerősödő neokonzervatív oktatáspolitikai gondolkodásnak. Ezután ideológia és gyakorlat viszonyáról, illetve a populista kormányzatok közpolitikáinak jellemzőiről lesz szó. Végül az egyház és az állam közti intézményes kapcsolatról, és arról lesz szó, hogy milyen strukturális és szervezeti átalakulásokat von(hat) maga után a vallás politizálódása és az egyházak fokozott intézményes szerepvállalása.

  • 1

    Ádám, Z. & Bozóki, A. (2016) State and Faith: Right-wing Populism and Nationalized Religion in Hungary. Intersections, Vol. 2. No. 1. pp. 98–122. https://doi.org/10.17356/ieejsp.v2i1.143

  • 2

    Arditi, B. (2007) Politics at the Edges of Liberalism: Difference, Populism, Revolution, Agitation. Edinburgh, Edinburgh University Press.

  • 3

    Arnott, M. & Ozga, J. (2010) Education and nationalism: The discourse of education policy in Scotland. Discourse, Vol. 31. No. 3. pp. 335–350. https://doi.org/10.1080/01596301003786951

  • 4

    Arnott, M. & Ozga, J. (2016) Education and nationalism in Scotland: Governing a “learning nation.” Oxford Review of Education, Vol. 42. No. 3. pp. 253–265. https://doi.org/10.1080/03054985.2016.1184865

  • 5

    Bajomi I. & Csákó M. (2017) Fórumok és tiltakozómozgalmak a közoktatásban. Educatio, Vol. 26. No. 4. pp. 528–539. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.4.2

  • 6

    Ball, S. & Exley, S. (2011) Something old, something new: Understanding conservative education policy. In: H. Bochel (ed.) The Conservative Party and Social Policy. Bristol, Policy Press. pp. 97–118. https://doi.org/10.1332/policypress/9781847424334.003.0006

  • 7

    Bartha A., Boda Zs. & Szikra D. (2020) When Populist Leaders Govern: Conceptualising Populism in Policy Making. Politics and Governance, Vol. 8. No. 3. pp. 71–81. https://doi.org/10.17645/pag.v8i3.2922

  • 8

    Berger, P. L. (1999) The Desecularization of the World: Resurgent Religion and World Politics. Washington (DC), Ethics and Public Politics Center.

  • 9

    Bocskor, Á. (2018) Anti-immigration discourses in Hungary during the ‘crisis’ year:The Orbán government’s ‘National Consultation’ campaign of 2015. Sociology, Vol. 52. No. 3. pp. 551–568. https://doi.org/10.1177/0038038518762081

  • 10

    Bolonyai, Á. & Campolong, K. (2017) “We mustn’t fool ourselves” “Orbánian” discourse in the political battle over the refugee crisis and European identity. In: A. Musolff (ed.) Public Debates on Immigration. Amsterdam, John Benjamins, pp. 251–273. https://doi.org/10.1075/bct.102.05bol

  • 11

    Brubaker, R. (2017) Between nationalism and civilizationism: The European populist moment in comparative perspective. Ethnic and Racial Studies, Vol. 40. No. 8. pp. 1191–1226. https://doi.org/10.1080/01419870.2017.1294700

  • 12

    Buras, K. L. & Apple, M. W. (2008) Radical disenchantments: Neoconservatives and the disciplining of desire in an anti-utopian era. Comparative Education, Vol. 44. No. 3. pp. 291–304. https://doi.org/10.1080/03050060802264819

  • 13

    Buchardt, M. (2016) Religion and modern educational aspirations. In: M. A. Peters (ed.) Encyclopedia of Educational Philosophy and Theory. Singapore, Springer. pp. 2027–2032. https://doi.org/10.1007/978-981-287-532-7_2-1

  • 14

    Casanova, J. (2007) Rethinking secularization: A global comparative perspective. In: P. Beyer & Beaman L. (eds) Religion, Globalization, and Culture. Leiden, Brill. pp. 101–120. https://doi.org/10.1163/ej.9789004154070.i-608.39

  • 15

    Cervinkova, H. & Rudnicki, P. (2019) Neoliberalism, neoconservatism, authoritarianism. The Politics of public education in Poland. Journal of Critical Education Policy Studies, Vol. 17. No. 2. pp. 1–23.

  • 16

    Cloke, P. M. & Williams, A. (2020) Postsecularities of care: In-common ethics and politics of “the meantime(s)”. Cities 100. http://dx.doi.org/10.1016/j.cities.2020.102667

  • 17

    Cohen, M. I. (2021) Education populism? A corpus-driven analysis of Betsy DeVos’s education policy discourse. Education Policy Analysis Archives, Vol. 29. No. 16. https://doi.org/10.14507/epaa.29.5868

  • 18

    Csillag T. & Szelényi I. (2015) Drifting from Liberal Democracy: Traditionalist/Neoconservative Ideology of Managed Illiberal Democratic Capitalism in Post-communist Europe. Intersections. EEJSP, Vol. 1. No. 1. pp. 18–48. https://doi.org/10.17356/ieejsp.v1i1.28

  • 19

    De Cleen, B. (2017) Populism and nationalism. In: C. Rovira Kaltwasser, C. P. Taggart, P. Ostiguy & P. O. Espejo (eds) The Oxford Handbook of Populism. Oxford, Oxford University Press. pp. 342–362. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198803560.013.18

  • 20

    DeHanas, D. N. & Shterin, M. (2018) Religion and the rise of populism. Religion, State and Society, Vol. 46. No. 3. pp. 177–185. https://doi.org/10.1080/09637494.2018.1502911

  • 21

    Enyedi Zs. (1998) Politika a kereszt jegyében. Budapest, Osiris.

  • 22

    Enyedi Zs. (2003) Conclusion: Emerging issues in the study of church–state relations. West European Politics, Vol. 26. No. 1. pp. 218–232. https://doi.org/10.1080/01402380412331300277

  • 23

    Ercse K. & Radó P. (2019) A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai. Iskolakultúra, Vol. 29. No. 7. pp. 8–49. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.7.8

  • 24

    Habermas, J. (2008) Notes on Post-Secular Society. New Perspectives Quarterly, Vol. 25. No. 4. pp. 17–29. https://doi.org/10.1111/j.1540-5842.2008.01017.x

  • 25

    Habermas, J. (2010) An Awareness of What is Missing. Faith and Reason in a Post-Secular Age. Polity, Cambridge.

  • 26

    Halmai G. (2018) Fidesz and Faith: Ethno-Nationalism in Hungary. European University Institute blogposzt. https://blogs.eui.eu/constitutionalism-politics-working-group/fidesz-faith-ethno-nationalism-hungary [Letöltve: 2022. 01. 07.]

  • 27

    Halmai G. (2019) The role of religion in the illiberal Hungarian constitutional system. In: Kovács J. M. & Trencsényi B. (eds) Brave New Hungary. London, Lexington Books. pp. 95–110.

  • 28

    Haynes, J. (2021) Right-wing nationalism, populism, and religion: What are the connections and why? Religion, State & Society, Vol. 49. No. 3. pp. 188–194. https://doi.org/10.1080/09637494.2021.1949217

  • 29

    Herman, A., Beaumont, J., Cloke, P. & Walliser, A. (2012) Spaces of postsecular engagement in cities. In: J. Beaumont & P. Cloke (eds) Faith-Based Organizatinons and Exclusion in European Cities. Bristol, Policy Press. pp. 59–80.

  • 30

    Hesová, Z. (2019) The paradoxes a return of religion to public debates and political discourses. In: M. Blagojevic & D. Todorovic (eds) Traditional and Non-traditional Religiosity. Belgrád, Institute for Social Sciences. pp. 136–155.

  • 31

    Jones, K. (2014) Conservatism and educational crisis: The case of England. Education Inquiry, Vol. 5. No. 1. pp. 89–108. https://doi.org/10.3402/edui.v5.24046

  • 32

    Jones, K. & Traianou, A. (2019) Austerity and the Remaking of European Education. London, Bloomsbury.

  • 33

    Körösényi A. (2015, ed.) A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Budapest, Osiris.

  • 34

    Kövér Á., Antal A. & Deák I. (2021) Civil Society and COVID–19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space. Nonprofit Policy Forum, Vol. 12. No. 1. pp. 93–126. https://doi.org/10.1515/npf-2020-0060

  • 35

    Laclau, E. (2005) On Populist Reason. London, Verso.

  • 36

    Lawn, M. (2013) A Systemless System: Designing the disarticulation of English state education. European Educational Research Journal, Vol. 12. No. 2. pp. 231–241. https://doi.org/10.2304/eerj.2013.12.2.231

  • 37

    Magyar B. (2013) Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam. Budapest, Noran Libro.

  • 38

    Marchetti, R. (2016) Global Strategic Engagement: States and Non-State Actors in Global Governance. Lanham (MD), Lexington Books.

  • 39

    Marzouki, N., McDonnell, D. & Roy, O. (2016, eds) Saving the People: How Populists Hijack Religion. London, Hurst & Company.

  • 40

    McLennan, G. (2010) ‘Spaces of postsecularism’. In: A. L. Molendijk, J. Beaumont & C. Jedan (eds) Exploring the Postsecular: The Religious, the Political and the Urban. Leiden / Boston (MA), Brill. pp. 41–62.

  • 41

    Moffitt, B. & Tormey, S. (2014) Rethinking Populism: Politics, Mediatisation and Political Style. Political Studies, Vol. 62. No. 2. pp. 381–397. https://doi.org/10.1111/1467-9248.12032

  • 42

    Morieson, N. (2017) Are contemporary populist movements hijacking religion? Journal of Religious and Political Practice, Vol. 3. Nos 1–2. pp. 88–95. https://doi.org/10.1080/20566093.2017.1292171

  • 43

    Mudde, C. (2004) The populist zeitgeist. Government and Opposition, Vol. 39. No. 4. pp. 541–563. https://doi.org/10.1111/j.1477-7053.2004.00135.x

  • 44

    Neumann, E., Gewirtz, S., Maguire, M. & Towers, E. (2020) Neoconservative education policy and the case of the English Baccalaureate. Journal of Curriculum Studies, Vol. 52. No. 5. pp. 702–719. https://doi.org/10.1080/00220272.2019.1708466

  • 45

    Peters, G. B. & Pierre, J. (2020) A typology of populism: Understanding the different forms of populism and their implications. Democratization, Vol. 27. No. 2. pp. 1–12. https://doi.org/10.1080/13510347.2020.1751615

  • 46

    Pusztai G. (2020) A vallásosság nevelésszociológiája. Kutatások vallásos nevelésről és egyházi oktatásról. Gondolat Kiadó, Budapest.

  • 47

    Revell, L. & Bryan, H. (2018) Fundamental British Values in Education: Radicalisation, National Identity and Britishness. Bingley, Emerald Group Publishing.

  • 48

    Smith, A. D. (2003) Chosen Peoples: Sacred Sources of National Identity. Oxford University Press.

  • 49

    Speed, E. & Mansion, R. (2017) The Rise of post-truth populism in pluralist liberal democracies: Challenges for health policy. International Journal of Health Policy and Management, Vol. 6. No. 5. pp. 249–251. https://doi.org/10.15171/ijhpm.2017.19

  • 50

    Szikra D. 2018. Ideológia vagy pragmatizmus? Családpolitika az orbáni illiberális demokráciában. In: Bozóki A. & Füzér K. (eds) Lépték és irónia. Budapest, L’Harmattan; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest. pp. 219–240. ISBN 9789634143963

  • 51

    Tröhler, D. (2011) Languages of Education: Protestant Legacies, National Identities, and Global Aspirations. New York, Routledge.

  • 52

    Verger, A., Fontdevila, C. & Zancajo, A. (2016) The Privatization of Education: A Political Economy of Global Education Reform. Teachers College Press.

  • 53

    Vincent, C. (2018) Civic virtue and values teaching in a “post-secular” world. Theory and Research in Education, Vol. 16. No. 2. pp. 226–243. https://doi.org/10.1177/1477878518774128

  • 54

    Wildmann J. (2014) Az állam világnézeti semlegessége feladásának egyházpolitikai megalapozása.Szabad egyház a szabad államban. Konferencia-előadások. Eötvös Károly Intézet. http://www.ekint.org/lib/documents/1469785236-egyhazkonf_eloadasok.pdf [Letöltve: 2022. 01. 07.]

  • 55

    Youdell, D. & McGimpsey, I. (2015) Assembling, disassembling and reassembling ‘youth services’ in Austerity Britain. Critical Studies in Education, Vol. 56. No. 1. pp. 116–130. https://doi.org/10.1080/17508487.2015.975734

  • 56

    Zúquete, J. P. (2008) The European extreme-right and Islam: New directions? Journal of Political Ideologies, Vol. 13. No. 3. pp. 321–344. https://doi.org/10.1080/13569310802377019

  • 57

    Zúquete, J. P. (2013) Missionary Politics – A Contribution to the Study of Populism. Religion Compass, Vol. 7. No. 7. pp. 263–71. https://doi.org/10.1111/rec3.12048

  • 58

    Zúquete, J. P. (2017) Populism and Religion. In: C. Rovira Kaltwasser, C. P. Taggart, P. Ostiguy & P. O. Espejo (eds) The Oxford Handbook of Populism. Oxford, Oxford University Press. pp. 445–466. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198803560.013.18

  • Collapse
  • Expand
  • Top

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)