A tanulmány két részletes vizsgálat alapján egy kelet-magyarországi térségben elemzi az iskolaegyháziasítás folyamatának korszakait és hatását a helyi oktatási kvázipiacra. Az első korszakban az egyházi iskola szigorú hitelvi igazodást követelt diákoktól és pedagógusoktól egyaránt. A második fázist az autonóm intézményi leválások jellemzik: az iskolák azért kezdeményezték a fenntartóváltást, hogy szelektálhassanak a jelentkező diákok közül. Ezeknek az iskoláknak a vallásos jellege, illetve a diákok és tanárok hitvallása puszta formalitás. A harmadik korszakban a folyamatnak a régióban domináns kálvinista egyház oktatási logisztikai érdekei szabnak határt. Az egyházmegye csak abban az esetben engedélyezi újabb iskola átvételét vagy alapítását, ha az nem teremt konkurenciát a már működő kálvinista iskoláknak. Az iskolák államosítása után helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki, és ezen az egyházi iskolák arányának jelentős növekedése sem változtatott.
Berényi E. & Neumann E. (2019) Roma tanulók a református általános iskolák rendszerében. Iskolakultúra, Vol. 29. No. 7. pp. 73–92. https://doi.org/10.10.14232/ISKKULT.2019.7.73
Csapó B. (2010) Előszó. In: Balázsi I., Ostorics L., Szalay B. & Szepesi I. (2010) PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. Budapest, Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/pisa_2009_osszfogl_jel_110111.pdf [Letöltve: 2022. 05. 04.]
Csapó B., Fejes J. B., Kinyó L. & Tóth E. (2014) Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2014. Budapest, Tárki. pp. 110–136.
Ercse K. & Radó P. (2019) A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatása. Iskolakultúra, Vol. 29. No. 7. pp. 8–49. https://doi.org/10.14232/10.14232/ISKKULT.2019.7.8
Fejes J. B. & Szűcs N. (2018) Az oktatási integráció ügye a 2010-es évek végén. In: Fejes J. B. & Szűcs N. (eds) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 11–30.
Havas G. & Zolnay J. (2011) Sziszifusz számvetése. Az integrációs oktatáspolitika. Beszélő, Vol. 16. No. 6. pp. 24–49.
Hermann Z. & Varga J. (2016) Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2014. Budapest, Tárki. pp. 311–333.
Kertesi G. & Kézdi G. (2009) Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézete, Budapesti Corvinus Egyetem. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP 2009/6.
Lannert J., Németh Sz. & Szécsi J. (2018) Szegregáló deszegregáció? In: Fejes J. B. & Szűcs N. (eds) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 285–300.
Papp Z. A. (2015) Iskolai eredményesség és a roma tanulói arány összefüggésrendszere az OKM adatok alapján. https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/pappz_ea.pdf [Letöltve: 2022. 05. 04.]
Radó P. (2018) A közoktatás szelektivitása, mint a roma szegregáció általános kontextusa. In: Fejes J. B. & Szűcs N. (eds) Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület. pp. 31–55.
Varga J. (2018) (ed.) A közoktatás indikátorrendszere, 2017. Budapest, MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet.
Vári P., Auxné Bánfi I., Felvégi E., Rózsa Cs. & Szalay B. (2002) Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 52. No. 1. pp. 38–65.
Vende A. (1908) Szatmár vármegye községei. In: Borovszky S. (ed.) Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Országos Monográfiai Társaság.
Zolnay J. (2016) Kasztosodó közoktatás, kasztosodó társadalom. Esély, Vol. 28. No. 6. pp. 70–97.
Zolnay J. (2020) Térvakság. Oktatási stratégiák a városi zsugorodás és a tanulói létszám csökkenésének időszakában. Szociológiai Szemle, Vol. 30. No. 2. pp. 96–114.