Az írás a globalizáció fogalmát, történeti és jelen fejlődési irányait tárgyalja. Bemutatja az ipari forradalom nyomán felgyorsuló fejlődését, megtorpanását a világháborúk időszakában, és a háború utáni fellendülését. A mai globalizációt a technológiai változások, a neoliberális politikai fordulat és a digitális forradalom összefüggésében vizsgálja. Felvázolja a globalizációhoz való eltérő viszonyulásokat, az általa előidézett társadalmi konfliktusokra való reagálás alapján. A 2008–2009-es pénzügyi világválság, a Covid-járvány és a fenyegető klímaválság a globalizáció lassulásához vezet. A globalizáció korrekciójára irányuló politikai nyomás és a 4. ipari forradalom technológiai változásai a deglobalizáció új hullámát vetítik előre. A globalizáció azonban folytatódik a digitális térben, és az új regionalizmus is megőrzi a globalizációs folyamat vívmányait.
Baldwin, R. (2016) The Great Convergence: Information Technology and the New Globalization. Cambridge (MA), The Belknap Press of Harvard UP.
Bayer J. (2021) Felbolydult világ. Tanulmányok a globalizációról. Budapest, Napvilág Kiadó.
Beck, U. (2005) Mi a globalizáció? Szeged, Belvedere.
Böröcz J. (2008) Az EU és a világ. Kritikai elemzés. Budapest, Kalligram Könyvkiadó.
Castells, M. (1996, 1998) The Information Age. Economy. Society and Culture. I–III. Oxford, Malden (MA), Blackwell. 1996–1998. (Magyarul: Az információ kora I–III. Budapest, Gondolat Kiadó, 2005–2007.)
Giddens, A. (2005) Elszabadult világ. Hogy alakítja át életünket a globalizáció? 2. kiad. Budapest, Napvilág Kiadó.
Hammes, T. X. (2019) Deglobalization and International Security. Amherst, New York, Cambria Press.
Held, D. & McGrew, A. (2002) The Global Transformation Reader. An introduction to the Globalization Debate. 2nd ed. Cambridge, Polity Press.
Held, D. & McGrew, A. (2010) Globalization/Anti-Globalization. Beyond the Great Divide. 2nd. ed. Cambridge, Polity Press.
Khanna, P. (2019) Konnektográfia. (Orig: Connectivity.) A globális civilizáció jövőjének feltérképezése. Budapest, HVG Könyvek.
Khanna, P. (2020) The Future is Asian. New York, Simon and Schuster.
O’Meara, P., Mehlinger, H. D. & Krain, M. (2000) Globalization and the Challenges of a New Century. A reader. Bloomington–Indianapolis, Indiana University Press.
Roberts, A. & Lamp, N. (2021) Six Faces of Globalization. Who Wins, who Loses, and Why It Matters. Cambridge (MA) – London, Harvard University Press.
Rodrik, D. (2011) A globalizáció paradoxona. A demokrácia és a világgazdaság jövője. Budapest, Corvina Kiadó.
Rodrik, D. (2020) Globalization after Covid-19.: My plan for a rewired planet. Prospect Magazin, Jun. 20.
Sachs, J. (2020) The Ages of Globalization. New York, Columbia University Press.
Scholte, J. A. (2005) Globalization. A Critical Introduction. 2nd ed. Revised and Updated. London, Palgrave, MacMillan.
Stiglitz, J. (2003) A globalizáció és visszásságai. Budapest, Napvilág Kiadó.
Szentes T. és munkaközössége (2000). Fejlődés, versenyképesség, globalizáció. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Waters, M. (1995) Globalization. London – New York, Routledge.
Yi, H. & Park, D. (2021) Post-Covid Asia: Deglobalization, Fourth Industrial Revolution and Sustainable Development. Singapore, World Scientific Publishing, Co.