A tanulmány a civilizáció és a kultúra szerepét vizsgálja a globalizálódó nemzetközi rendszerben. Rámutat a helyzet ellentmondásosságára, az egységesülés és a széttöredezés, a globalizáció és a deglobalizáció, a civilizációs és decivilizációs folyamat egyidejű érvényesülésére. Bemutatja a civilizáció és a kultúra különböző értelmezéseit, a fogalmak egyes és többes számú alakjainak (civilizáció – civilizációk, kultúra – kultúrák) használatában rejlő ellentmondásokat. Globális civilizációról csupán technicista-instrumentalista értelemben beszélhetünk, a szó társadalom-, illetve történelemfilozófiai értelmében nem. Napjainkat a lokális identitások szerepének széles körű előretörése jellemzi. A tanulmány bemutatja a globális kultúra több típusát, köztük azt a nemzetköziesedett elit kultúrát, amelynek az oktatás – mindenekelőtt a felsőoktatás – is része.
Berger, P. (1997) Four Faces of Global Culture. The National Interest, September 1. https://nationalinterest.org/article/four-faces-of-global-culture-711 [Letöltve: 2022. 08. 22.]
Chebankova, E. (2022) Introduction. In: E. Chebankova & P. Dutkiewicz (eds) Civilizations and World Order. London and New York, Routledge. pp. 1–18.
Elias, N. (1987) A civilizáció folyamata. Budapest, Gondolat Kiadó.
Fukuyama, F. (2018) Identity. Contemporary Identity Politics and the Struggle for Recognition. London, Profile Books.
Giddens, A. (1995) Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó.
Huntington, S. P. (1997) Kampf der Kulturen. Die Neugestaltung der Weltpolitik im 21. Jahrhundert. München–Wien, Europaverlag.
Huntington, S. P. (1998) A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa Könyvkiadó.
Mcgrew, A. (1994) A Global Society? In: S. Hall & A. Mcgrew (eds) Modernity and Its Futures. Cambridge, Oxford, Polity Press in Association with the Open University.
Mozaffari, M. (2019) Civilization and Globalization in a World of Turmoil. Glocalism: Journal of Culture, Politics and Innovation, pp. 1–11.
Ostrom, T. M. & Sedikides, C. (1992) Out-Group Homogeneity Effects in Natural and Minimal Groups. Psychological Bulletin, Vol. 112. No. 3. pp. 536–552.
Robertson, R. (1991) Social Theory, Cultural Relativity and the Problem of Globality. In: A. D. King (ed.) Culture, Globalization and the World-System. New York, Department of Art and Art History, State University of New York at Binghamton.
Robertson, R. (1993) Globalization. Social Theory and Global Culture. London, Newbury Park, New Delhi, SAGE Publications.
Rostoványi Zs. (2004) Globalizáció és civilizáció(k). A „glokalizálódó” nemzetközi rendszer civilizációs-kulturális elemzése, különös tekintettel az „iszlám versus Nyugat” szembenállásra. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.
Spengler, O. (1994) A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának körvonalai. Budapest, Európa Könyvkiadó.
Tibi, B. (1995) Krieg der Zivilisationen. Politik und Religion zwischen Vernunft und Fundamentalismus. Hamburg, Hoffmann und Campe Verlag.
Toynbee, A. J. (1987) A Study of History. Abridgement of Volumes I–VI., VII–X. by D.C. SOMERVELL. New York and Oxford, Oxford University Press.
Wallerstein, I. (1992) Geopolitics and Geoculture. Essays on the Changing World-System. Cambridge and Paris, Cambridge University Press, Editions de la Maison des Sciences de l’Homme.
Wilkinson, D. (2018) World Civilizations and History of Human Development – Global Civilization – Yesterday, Today and Tomorrow. Encyclopedia of Life Support Systems. http://www.eolss.net/sample-chapters/c04/e6-97-11.pdf [Letöltve: 2022. 08. 22.]