Author:
Péter Medgyes Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Magyarország

Search for other papers by Péter Medgyes in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Tanulmányom az angol nyelv és a globalizáció összefüggéseit boncolgatja, kiemelve, hogy az angol világnyelvi primátusát az angol anyanyelvű államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok gazdasági és politikai ereje alapozta meg. Ennek ára azonban az, hogy az anyanyelvű beszélők ma már nem egyedüli birtokosai a nyelvnek, nem ők határozzák meg a beszédhasználati szabályokat. A kommunikáció sikere a pragmatikai hatékonyságon múlik, amit a beszélők rendelkezésére álló nyelvek váltogatásával is el lehet érni. Ez az új szemlélet a nyelvoktatás módszertanára is jelentős hatással lehet a jövőben. Külön fejezetben tárgyalom az idegennyelv-oktatás magyarországi helyzetét, végül felvázolom az angol jövőjével kapcsolatos forgatókönyveket, a többnyelvűség irányába ható tényezőket.

  • 1

    Ali, S. (2009) Teaching English as an International Language (EIL) in the Gulf Corporation Council (GCC) Countries: The Brown Man’s Burden. In: F. Sharifian (ed.) English as an International Language: Perspectives and Pedagogical Issues. Bristol, Multilingual Matters. pp. 34–57.

  • 2

    Austin, P. K. & Sallabank, J. (2011, eds) Cambridge Handbook of Endangered Languages. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 3

    Bayyurt, Y. & Dewey, M. (2020) Locating ELF in ELT. ELT Journal, Vol. 74. No. 4. pp. 369–376. https://doi.org/10.1093/elt/ccaa048

  • 4

    Canagarajah, A. S. (2007) Lingua franca English, multilingual communities, and language acquisition. The Modern Language Journal, Vol. 91. No. s1. pp. 923–937. https://doi.org/10.1111/j.1540-4781.2007.00678.x

  • 5

    Cenoz, J. (2019) Translanguaging pedagogies and English as a lingua franca. Language Teaching, Vol. 52. No. 1. pp. 71–85.

  • 6

    Crystal, D. (1995) The Cambridge Encyclopedia of the English Language. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 7

    Crystal, D. (1997) English as a Global Language. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 8

    Ethnologue (2022) Languages of the World. (25th edition.) D. M. Eberhard, G. F. Simons & C. D. Fennig (eds). Dallas, SIL International.

  • 9

    Eurobarometer (2012) Europeans and their Languages. Brussels, European Commission.

  • 10

    Eurostat (2016) Foreign Language Learning Statistics. Brussels, European Commission.

  • 11

    Eurydice (2017) Key Data on Teaching Languages at School in Europe. Brussels, European Commission.

  • 12

    Graddol, D. (2006) English Next: Why Global English May Mean the End of ‘English as a Foreign Language’. London, British Council.

  • 13

    Hermans, F. (2014) Near-native pronunciation? Who cares? IATEFL Pronunciation Special Interest Group Newsletter, Vol. 51. pp. 42–46.

  • 14

    Holliday, A. (2005) The Struggle to Teach English as an International Language. Oxford, Oxford University Press.

  • 15

    Illés, É. & Csizér, K. (2015) The Disposition of Hungarian Teachers of English towards the International Use of the English Language. In: D. Holló & K. Károly (eds) Inspirations in Foreign Language Teaching: Studies in Applied Linguistics, Language Pedagogy and Language Teaching. London, Pearson Education Limited. pp. 170–183.

  • 16

    Jenkins, J. (2000) The Phonology of English as an International Language. Oxford, Oxford University Press.

  • 17

    Jenkins, J. (2012) English as a lingua franca from classroom to classroom. ELT Journal, Vol. 66. No. 4. pp. 486–494. https://doi.org/10.1093/elt/ccs040

  • 18

    Jenkins, J. (2015) Repositioning English and multilingualism in English as a Lingua Franca. Englishes in Practice, Vol. 2. No. 3. pp. 49–85. https://doi.org/10.1515/eip-2015-0003

  • 19

    Kachru, B. B. (1985) Standard, Codification and Sociolinguistic Realism: The English Language in the Outer Circle. In: R. Quirk & H. Widdowson (eds) English in the World: Teaching and Learning the Language and Literatures. Cambridge, Cambridge University Press. pp. 11–30.

  • 20

    Köllő M. (1978) Az orosz nyelv oktatásának néhány kérdése: fordítás, fogalmazás, szövegértés. Budapest, Tankönyvkiadó.

  • 21

    Központi Statisztikai Hivatal (1981) 1980. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Budapest, KSH.

  • 22

    Központi Statisztikai Hivatal (1992) 1990. évi népszámlálás. Országos adatok. Budapest, KSH.

  • 23

    Központi Statisztikai Hivatal (2002) 2000. évi népszámlálás.Országos adatok. Budapest, KSH.

  • 24

    Kramsch, C. (2014) Teaching foreign languages in an era of globalization: Introduction. The Modern Language Journal, Vol. 98. No. 1. pp. 296–311. https://doi.org/10.1111/j.1540-4781.2014.12057.x

  • 25

    Kramsch, C. (2020) Educating the global citizen or the global consumer? Language Teaching, Vol. 53. No. 4. pp. 462–476. https://doi.org/10.1017/S0261444819000363

  • 26

    Kuo, I. C. (2006) Addressing the issue of teaching English as a lingua franca. ELT Journal, Vol. 60. No. 3. pp. 213–221. https://doi.org/10.1093/elt/ccl001

  • 27

    Maley, A. (2009) ELF: A teacher’s perspective. Language and Intercultural Communication, Vol. 9. No. 3. pp. 187–200. https://doi.org/10.1080/14708470902748848

  • 28

    Medgyes P. (2002) Very English – Very good! Gondolatok az angol nyelv magyarországi térhódításáról. In: Kovács J. M. (ed.) A zárva várt Nyugat: kulturális globalizáció Magyarországon. Budapest, 2000 & Sík Kiadó. pp. 261–283.

  • 29

    Medgyes P. (2011) Aranykor – A nyelvoktatás két évtizede: 1989–2009. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

  • 30

    Medgyes P. (2017) The Non-native Teacher. (Updated and revised 3rd edition.) Callander, Swan Communication, Ltd.

  • 31

    Medgyes, P. & Nikolov, M. (2010) Curriculum development: The interface between political and professional decisions. In: R. Kaplan (ed.) The Oxford Handbook of Applied Linguistics. (2nd edition.) Oxford, Oxford University Press. pp. 264–274.

  • 32

    Medgyes, P. & Öveges, E. (2004) Paved with Good Intentions: Foreign Language Policy in Hungary. Washington (DC), TESOL & McGraw-Hill.

  • 33

    Myers-Scotton, C. (2002) Contact Linguistics: Bilingual Encounters and Grammatical Outcomes. Oxford, Oxford University Press.

  • 34

    Öveges E. & Csizér K. (2018, eds) Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Budapest, Oktatási Hivatal.

  • 35

    Phillipson, R. (1992) Linguistic Imperialism. Oxford, Oxford University Press.

  • 36

    Povey, J. (1977) The role of English in Africa. English Teaching Forum, Vol. 15. No. 3. pp. 25–29.

  • 37

    Richardson, S. (2016) The “Native Factor”: The Haves and the Have-nots. (Plenary address.) Birmingham, 49th IATEFL Conference.

  • 38

    Saul, J. R. (2018) The Collapse of Globalism. London, Atlantic Books.

  • 39

    Seidlhofer, B. (2012) The challenge of English as a lingua franca. Anglistik: International Journal of English Studies, Vol. 23. pp. 73–86. https://doi.org/10.1002/9781405198431.wbeal0243

  • 40

    Taguchi, N. (2021) Learning and teaching pragmatics in the globalized world: Introduction to the special issue. The Modern Language Journal, Vol. 105. No. 3. pp. 615–622. https://doi.org/10.1111/modl.12716

  • 41

    Terestyéni T. (1996) Vizsgálat az idegennyelv-tudásról. Modern Nyelvoktatás, Vol. 2. No. 3. pp. 3–16.

  • 42

    Thomas, J. (1999) Voices from the Periphery: Non-native Teachers and Issues of Credibility. In: G. Braine (ed.) Non-native Educators in English Language Teaching. Mahwah, Lawrence Erlbaum. pp. 5–13.

  • 43

    Voice (2013) The Vienna–Oxford International Corpus of English. Available at http://voice.univie.ac.at [Letöltve: 2022. 04. 01.]

  • 44

    Widdowson, H. G. (1994) The ownership of English. TESOL Quarterly, Vol. 29. No. 2. pp. 377–389. https://doi.org/10.2307/3587438

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)