A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum, implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása). Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód), amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék) tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok, tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.
A globális felelősségvállalásra nevelés. Témák és tanulási célkitűzések. Global Citizenship Education TOPICS AND LEARNING OBJECTIVES. Kiadta az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Párizs, 2015.
A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizációról tanároknak. Artemisszió Alapítvány 2009. A kiadvány az „Iskolák a világért” c. projekt keretében valósult meg. http://www.artemisszio.hu [Letöltve 2022. 05. 26.]
Balázs Zs. (2022) Hosszúra nyúlik a kamaszkor, a 25 az új 18.https://qubit.hu/2018/02/27/hosszura-nyulik-a-kamaszkor-a-25-az-uj-18 [Letöltve: 2022. 06. 07.]
Balázs Zs. & Galambos A. (2022) A testi fenyítés már nem divat, de a gyerekek érzelmi bántalmazása mindennapos dolog a magyar iskolákban.https://qubit.hu/2022/06/07/a-testi-fenyites-mar-nem-divat-de-a-gyerekek-erzelmi-bantalmazasa-mindennapos-a-magyar-iskolakban [Letöltve: 2022. 06. 07.]
Chrappán M. (2017) A természettudományi tárgyak helyzete és elfogadottsága. Magyar Tudomány, Vol. 178. No. 11. pp. 1352–1368.
Csepeli Gy. (2021) A globális tudás piaca. Educatio, Vol. 30. No. 1. pp. 63–71.
Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi jelentés. 2021. https://hintalovon.hu/wp-content/uploads/2022/05/Hintalovon_jelentes_2021_hu_final2MB.pdf [Letöltve: 2022. 06. 07.]
Kovács B. (2022) Ledőlt egy tabu. HVG, 2022. június 2. pp. 44–47.
Kránicz D. (2022) Zavar a rendszerben. Így romlik a figyelmünk a digitális korban. Magyar Narancs, 2022. február 23. pp. 22–23.
Mi közöd hozzá? Fiatalnak lenni a globalizáció világában. Artemisszió 2008. (Oktatási segédanyag.)
Nyíri K. (2001) A hálózott ember. Beszélgetés Nyíri Kristóf filozófussal. Filmvilág, 2001/3. pp. 22–23.
Polónyi I. (2021) Pandémiás oktatás. Educatio, Vol. 30. No. 1. pp. 3–21.
Rácz J. (2017) Tényleg tönkretett az okostelefon egy teljes generációt?https://qubit.hu/2017/12/21/tenyleg-tonkretett-az-okostelefon-egy-teljes-generaciot [Letöltve: 2022. 06. 07.]
Ságvári B. (2015) Fiatalok média- és internethasználati szokásai. ITHAKA Research § Consulting Nkft.
Ságvári B. (2019) Gyermekek és fiatalok média- és internethasználati szokásai. Fabricula Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.
Szabó L. T. (1988) A „rejtett tanterv”. (Gyorsuló Idő sorozat.) Budapest, Magvető K.
Szabó L. T. (2010) Bevezetés a tanári mesterségbe. (Pallas Debrecina 19.) Debrecen, DE Neveléstudományi Intézet.
Szécsi G. (2016) Énteremtő narratívák az új média korában. Kultúratudományi Szemle, Vol. 2. Nos 2–3. pp. 4–22.
Takács E. (1983, ed.) Tanítás és tanulás az iskolában. OPI Tantervelméleti Füzetek, 11.
Twenge, J. M (2017) Have Smartphones destroyed a Generation?https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2017/09/has-the-smartphone-destroyed-a-generation/534198/ [Letöltve: 2022. 06. 07.]