A tanulmány abból indul ki, hogy a modern ipari társadalmak tömegoktatásában drámai módon nőtt a feszültség a tanulási rendszerek teljesítőképessége és a rájuk háruló, egyre szaporodó és differenciálódó feladatok között. A tanulási rendszerek azzal konfrontálódtak, hogy egyre nehezebben tudják kezelni a rendszerigények és a megnőtt individuális igények közötti növekvő szakadékot. A tanulmány arra keresi a választ, hogy van-e az irányítás és a pedagógia eszköztárában olyan módszer, amely egyaránt tudja biztosítani az egységességet, de egyidejűleg figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket, a diákok egyéni igényeit is? A tanulmány szerint abban a rendszerben tudták ezt a célt eredményesen megvalósítani, amely csak (vagy elsősorban) az elvárt eredményt írja elő, de a megvalósítást nagy mértékben rábízza a rendszer autonóm szereplőire.
Bergmann, W. (1990) Az idő a szociológiában. In: E. Bártfai L. (ed.) Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 117–175.
Bessenyei I. (1997) Világháló és leépítés. Educatio, Vol. 6. No. 4. pp. 628–645.
Bessenyei I. (2007) Tanulás és tanítás az információs társadalomban. Az eLearning 2.0 és a konnektivizmus. In: Pintér R. (ed.) Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest, Gondolat – Új Mandátum. pp. 201–212. https://eta.bibl.u-szeged.hu/395/8/netis_course_book_hungarian.pdf [Letöltve: 2022. 06. 12.]
Coombs, P. H. (1971) Az oktatás világválsága. Budapest, Tankönyvkiadó.
Európai Unió Hivatalos Lapja (2006) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK). Európai Unió Hivatalos Lapja, L 394/10, 2006. 12. 30. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32006H0962 [Letöltve: 2022. 09. 05.]
European Commission (2011) Get to know ECVET better: Questions and Answers. Brussels, European Commission Education and Culture DG. https://www.nive.hu/site/ecvet/download.php?filename=ECVET_FAQ_2011_Feb_version.pdf [Letöltve: 2022. 09. 05.]
Hammerer, F. (2017) Az iskolai terekről másként. In: Tamáska M. & Sárkány P. (eds) A tanulás helyei: iskolaépítészet. Budapest, Martin Opitz Kiadó. pp. 55–70.
Harari, Y. N. (2017) Homo Deus. Budapest, Animus Kiadó.
Illich, I. (1972) Deschooling Society. New York, Harper and Row.
Kauppinen, J. (2016) Curriculum in Finnland. Finnish National Board of Education.https://www.dge.mec.pt/sites/default/files/Noticias_Imagens/1_curriculum_in_finland.pdf [Letöltve: 2022. 06. 12.]
Kiss Á. (1945) A nemesedő ember. Debreceni könyvek kiadása. In: Báthory Z. (ed. 1988) A tantervelmélet forrásai. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet. pp. 13–26.
Kiss Á. (1961) Tanulás, iskola, tanterv. A nemesedő ember. In: Báthory Z. (ed. 1988) A tantervelmélet forrásai. Budapest, Országos Pedagógiai Intézet. pp. 45–87.
Komenczi B. (2009) Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat Kiadó.
Kozma T. (1985) Tudásgyár? Az iskola mint társadalmi szervezet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Lannert J. (2018) A finn tantervi reform.https://www.koloknet.hu/iskola-2/a-finn-tantervi-reform/ [Letöltve: 2022. 06. 12.]
Meleg Cs. (2005) Iskola az időben. Iskolakultúra, Vol. 25. No. 2. pp. 127–134.
Meleg Cs. (2006) Az iskola időarcai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Mølstad, C. E. & Berit, K. (2016) National curricula in Norway and Finnland: The role of learning outcomes. European Educational Research Journal, Vol. 15. No. 3. pp. 329–344. https://doi.org/10.1177/1474904116639311
Nahalka I. (2021) Koronavírus és oktatáspolitika. Educatio, Vol. 30. No. 1. pp. 22–35. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.2
Németh A. (2014) Emberi idővilágok. Pedagógiai megközelítések. Budapest, Gondolat Kiadó.
Nyíri K. (1994) A hagyomány filozófiája. Budapest, T-Twins, Lukács-archívum.
Nyíri K. (2009) Virtuális pedagógia – a 21. század tanulási környezete. Budapest, Oktatáskutató és fejlesztő intézet. http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis [Letöltve: 2022. 06. 12.]
Radó P. (2022) Közoktatás és politika. Magyarország 2010–2022. Budapest, Noran Libro Kiadó.
Reckwitz, A. (2017) Gesellschaft der Singularitäten, Zum Strukturwandel der Moderne. Suhrkamp. https://www.goethe.de/ins/hu/hu/kul/sup/vor/21150950.html [Letöltve: 2022. 06. 12.]
Setényi J. (2020) Az „árnyékoktatás” metaforájától a tanulási rendszerekig. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 261–278. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.2.6
Szebenyi P. (1994) Tantervkészítés egykor és most. Educatio, Vol. 3. No. 3. pp. 345–354.
Z. Karvalics L. (1997) Az információs írástudástól az internetig. Educatio, Vol. 6. No. 4. pp. 681–698.
Z. Karvalics L. (2002) Az információs társadalom keresése. Budapest, Infonia.
Zrinszky L. (2000) Iskolaelméletek és iskolai élet. Budapest, Okker Kiadó.
Zsolnai J. & Zsolnai L. (1989) Mi a baj a pedagógiával? Budapest, Tankönyvkiadó.