Az oktatásmódszertani fejlesztések célja, hogy a hallgatók minél hatékonyabban sajátítsák el a tananyagot, fejlesszék kompetenciáikat. Ehhez szükséges a felsőoktatási hallgatók különböző tanulási útjainak, szokásainak, preferenciáinak és motivációinak megismerése. A tanulmány 2017 és 2021 között gyűjtött összesen 2 766 hallgatói vélemény alapján vizsgálja a hallgatók tanulási aktivitását és szokásait, valamint a különböző tanulási utakat, illetve az ebben bekövetkező változásokat. Elemzésünkben négy hallgatói csoportot azonosítottunk: 1) folyamatosan, több forrásból tanulók, 2) a tankönyvet és a szemináriumi munkát preferálók, 3) az előadást és a szemináriumi munkát preferálók és 4) alacsony tanulási intenzitással rendelkezők. Eredményeink alapján az eltérő hallgatói aktivitás hátterében nem az oktatás minőségének különbözősége, nem is a hallgatók eltérő képességei, sokkal inkább az eltérő motivációjuk és attitűdjük állt.
Báthory Z. (1992) Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Budapest, Tankönyvkiadó.
Kárpáti A. (1999) Digitális pedagógia. A számítógéppel segített tanítás módszerei. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 49. No. 4. pp. 76–90.
Kazainé Ónodi A. (2021) Online vagy hagyományos tantermi oktatás? Hallgatói elégedettség kérdőíves felmérése egy rendkívüli oktatási félévről. Educatio, Vol. 30. No. 2. pp. 508–514. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.10
School Education Gateway (2020) Felmérés az online oktatásról és távoktatásról – eredmények. https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/surveys/survey-on-online-teaching.htm [Letöltve: 2023. 01. 24.]
Virág I. (2013) Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatikai Kiadványok. https://mek.oszk.hu/14900/14953/pdf/14953.pdf [Letöltve: 2023. 01. 24.]