Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb, ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az, hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.
Arcanum Digitális Tudománytár. https://www.adtplus.arcanum.com/hu [Letöltve: 2023. 03. 07.]
Biró Zsuzsanna H. (2002) Tanárok a 2002/2003-as tanévben. Educatio, Vol. 11. No. 3. pp. 293–301.
Biró Zsuzsanna H. (2015) Bölcsészdiploma és társadalom. Német szakos középiskolai tanárok Magyarországon (1895–1945): a tanulmányi és szakmai karrier társadalmi meghatározottsága. Budapest, Gondolat Kiadó.
Biró Zsuzsanna H. (2020) Az árnyékoktatásról internetes magánoktatói hirdetések tükrében. Educatio, Vol. 29. pp. 243–260.
Biró Zsuzsanna H. & Nagy Péter T. (2012) Bölcsészek és tanárok a 19–20. században. Budapest, WJLF.
Brezsnyánszky L. (2009) A tanári mesterképzés kialakult rendje és első jelentkezői. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 335–349.
Donáth P. (2008) Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945–1960. Budapest, Trezor Kiadó.
Donáth P. (2009) A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből (1868–1958). Budapest. Vö. Kritika. Társadalomelméleti és kulturális lap, Vol. 38. No. 2. pp. 36–37.
Falus I. (2004) A pedagógussá válás folyamata. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 359–374.
Falus I. (2009) A hazai tanárképzés változásai európai mérlegen. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 360–370.
Ferge Zs., Gazsó F., Háber J., Tánczos G. & Várhegyi Gy. (1972) A pedagógusok helyzete és munkája. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest. https://archive.org/download/Ferge_Zsuzsa/Ferge_es_masok_Pedagogusok_helyzete_1972.pdf
Hrubos I. (2002) Az oktatást kutató diplomás. Educatio, Vol. 11. No. 2. pp. 253–266.
Hunyady Gy. (2009) A Bologna-rendszerű tanárképzés hazai vitapontjai: a kilengő mérlegelés. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 317–335.
Minnesota Population Center. Integrated Public Use Microdata Series, International: Version 7.3 [dataset]. Minneapolis, MN: IPUMS, 2020. https://doi.org/10.18128/D020.V7.3
Keller M. (2010) A tanárok helye: a középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében, magyar-porosz összehasonlításban. Budapest, Magyarország: 1956-os Intézet, L’Harmattan Kiadó.
Kelemen E. (2007) A tanító a történelem sodrában: tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből. Pécs: Iskolakultúra könyvek. http://misc.bibl.u-szeged.hu/45498/1/iskolakultura_konyvek_032.pdf [Letöltve: 2023. 03. 07.]
Kozma T. (2009) Tanárképzés a Bologna-folyamatban. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 273–278.
Országos Széchenyi Könyvtár. Hungaricana közgyűjteményi portál. Közgyűjteményi könyvtár. https://library.hungaricana.hu [Letöltve: 2023. 03. 07.]
KSH (2010) Melléklet a a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleményhez: A FEOR-08 négyszámjegyes rendszeres jegyzéke. https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html [Letöltve: 2023. 03. 07.]
Ladányi A. & Szőke K. (2004) A pedagógusképzés a kétciklusú képzés rendszerében. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 406–414.
Liskó I. (2004) A pedagógus-továbbképzés hatékonysága. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 391–405.
MKKSH (1930). Az 1930. évi népszámlálás I. rész Demográfiai adatok. Budapest, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. https://archive.org/details/npt2000.homeip.net.nepszamlalas1930.1kotet/DSCF3045.JPG [Letöltve: 2023. 03. 07.]
MKKSH (1934). Magyarország Óvó- és Oktatószemélyzetének Statisztikája. Budapest, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. https://www.europeana.eu/en/item/2048128/298868 [:etöltve: 2023. 03. 07.]
Morvai T. (2019) Elit és/vagy pedagógus? Adalékok a csehszlovákiai magyar társadalomtörténethez. Budapest, Gondolat Kiadó.
Nagy M. (1995) Tanári szakma és professzionalizálódás. Budapest. Vö. Magyar Pedagógia, Vol. 95. Nos 3–4. pp. 370–373.
Nagy M. (2004) Pályakezdés, mint a pedagógusképzés középső fázisa. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 375–390.
Nagy M. (2009) Tanárképzés és a Bologna-folyamat. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 306–315.
Nagy Péter T. (1994) Az igazgatói szakma kialakulása. Educatio, Vol. 3. No. 2. pp. 255–268.
Nagy Péter T. (2000) A történelemtanítás egy negyed század tükrében. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 50. Nos 7–8. pp. 217–221.
Nagy Péter T. (2004) A polgári iskolai tanítóképzés 19. századi történetéhez. Iskolakultúra, Vol. 14. Nos 6–7. pp. 171–178.
Nagy Péter T. (2004a) Az 1938-as tanítóképzési reform. Magyar Pedagógia, Vol. 104. No. 3. pp. 251–262.
Nagy Péter T. (2009) Egységesülő képzés – diferenciált tanártársadalom. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 291–305.
Nagy Péter T. (2011) A professzionalizációs folyamatok történetének kutatása a 2000-es években. Iskolakultúra, Vol. 21. No. 1. pp. 3–8.
Nagy Péter T. (2011a) Az oktatásról szóló tudomány kettős nyitottsága. Magyar Tudomány, Vol. 172. No. 9. pp. 1077–1089.
Nagy Péter T. (2011b) A professzionalizációs folyamatok történetének kutatása a 2000-es években. Iskolakultúra, Vol. 21. No. 1. pp. 3–8.
Nagy Péter T. (2015) Vannak-e tanárok? Educatio, Vol. 24. No. 1. pp. 3–12.
Németh A. (2009) A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a 18–20. században. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 279–290.
Polónyi I. (2004) A pedagógusképzés – oktatásgazdasági megközelítésben. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 343–358.
Polónyi I. (2023) Pedagógusok és bérek. MSZT OSZ Pedagógushelyzet konferencia. https://www.youtube.com/watch?v=5QMHIuK4LY8 [Letöltve: 2023. 03. 07.]
Pukánszky B. (1998) Enciklopédia néptanítóknak. Educatio, Vol. 7. No. 1. pp. 202–205.
Sáska G. (2009) Az egységes tanárképzés formálásának pedagógiai és politikai kultúrája. Educatio, Vol. 18. No. 3. pp. 349–359.
Veroszta Zs. (2012) A tanári pályaelhagyás szaktárgyi mintázata. Educatio, Vol. 21. No. 4. pp. 607–618.
Virág I. & Brezsnyánszky L. (2004) Kontinentális tanárképzési hagyományokkal a bolognai úton. Educatio, Vol. 13. No. 3. pp. 415–430.