Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét, illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható alá meggyőző számokkal.
Alpár V. N. (2020) Az iskolai esélyegyenlőtlenség. A területi és társadalmi egyenlőtlenségek, az iskolai kultúra és az oktatás eredményességének összefüggésrendszere. Doktori értekezés, kézirat. Budapest. https://ppk.elte.hu/dstore/document/493/Alpar_Vera_disszertacio_.pdf [Letöltve: 2022. október 25.]
Balogh M. & Gergely J. (1996) Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. Budapest, História–MTA Történettudományi Intézete.
Csanádi G., Csizmadia A., Kőzeghy L. & Tomay K. (2009, ed.) Társadalom – tér – szerkezet. Budapest, ELTE Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja.
Hegyi Á. (2020) Regionális vallási identitástudat kialakulása a Bánátban élő német és magyar reformátusok között a 18–19. század fordulóján. In: Kolumbán V. J. (ed.) Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. pp. 213–223.
Keszei A. (2018) A középfokú oktatás felekezeti változatai és társadalmi háttere a 19. század első felében Pesten. Budapest, Korall.
Kovács I. G. (2020) A magyarországi tudáselitek (1848–1944) és a felekezeti – művelődési alakzatok. In: Kiss R., Lányi G. (eds) HIT 2018. Hagyomány, identitás, történelem. Budapest, L’ Harmattan Kiadó. pp. 135–150.
Kovács T. (2008) A német nyelv oktatása a Debreceni Református Kollégiumban (1769–1860). Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó.
Kozma T. et al. (2015) Tanuló régiók Magyarországon. Az elmélettől a valóságig. Debrecen, CHERD.
Kurucz Gy. (1996) A Georgikon alapításától 1848-ig. In: Fülöp Éva Mária (ed.) Georgikon 200. A Georgikon alapításától 1848-ig. Keszthely. pp. 9–130.
Nagy M. (2008) Magyarország oktatásügye. In: Beluszky P. (ed.) Magyarország történeti földrajza. 2. k. Pécs–Budapest. pp. 123–146.
Sasfi Cs. (2022) Középfokú iskolahálózat és városállomány Magyarországon 1910-ben. Az iskolai pályaválasztás szabadságfoka. Aetas, Vol. 37. No. 1. pp. 21–39.
Tóth L. (1879) Emlékbeszéd Alsóviszti Fogarasi János r. tag fölött. Budapest, 1879.
Ugrai J. (2020) Pedagógiai gondolkodók az Akadémián a reformkorban. In: Garai I., Kempf K. & Vincze B. (eds) Mestermunka. A neveléstudomány aktuális diskurzusai. Budapest, ELTE PPK – L’ Harmattan Kiadó. pp. 85–97.
Ugrai J. (2022a) Ágensek, struktúrák és a párhuzamos életvilágok. Miért szükséges az iskolavárosok és a felekezeti kultúrrégiók neveléstörténeti vizsgálata? In: Rónay Z., Fazekas Á., Horváth L. & Kálmán O. (eds) Keresni az újat szüntelen… Tanulmánykötet Halász Gábor tiszteletére. Budapest,ELTE PPK – L’ Harmattan Kiadó. pp. 80–95.
Ugrai J (2022b) Protestáns kultúrrégiók a 19. század első felében. Az akadémiai csúcselit kollektív biográfiai elemzésének néhány társadalomföldrajzi tanulsága. Tér és Társadalom, Vol. 36. No. 1. pp. 40–58.
Várkonyi Á., R. (1975) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825–1831. In: Vörös A. (ed.) A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825–1975. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Velkey G. (2019) Térbeli – társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás hazai rendszerében. Tér és Társadalom, Vol. 33. No. 4. pp. 104–131.