Kutatásunkban a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, illetve tanulók leíró jellegű statisztikai elemzését végezzük. Az Oktatási Hivatal 2016. évi és 2021. évi adatbázisait elemezzük a két év összevetésében is. A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy a két év között hogyan változott az SNI-gyermekek aránya, mely területeken nőtt és hol csökkent az arányuk. Kitérünk arra, hogy mely intézménytípusban milyen arányban nevelkednek sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók. Megvizsgáljuk, hogy az SNI-gyermekek fogyatékosságtípusnak megfelelően integrálva vagy szegregálva tanulnak. Végezetül arra is kitérünk, hogy az egyes fogyatékossági típusba tartozó gyermekek aránya hogyan változott a vizsgált két év között.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
BNO-10 (1995) A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (10. revízió). Budapest, Népjóléti Minisztérium.
Black A. (2019) A Picture of Special Educational Needs in England – An Overview. Frontiers in Education, Vol. 4. https://doi.org/10.3389/feduc.2019.00079
Csányi Y. (2000) A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. In: Illyés S. (ed.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE-BGGYTF. pp. 379–389.
Csányi Y. (2001, ed.) Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. A tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott látássérült, hallássérült mozgáskorlátozott gyermekek integrált oktatása-nevelése. Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
Hegedűs R. (2015) Gyógypedagógusok: Honnan indulunk, hová tartunk? Különleges Bánásmód, Vol. 1. No. 1. pp. 25–40. https://doi.org/10.18458/KB.2015.1.25
Hegedűs R. (2020a) Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése és gyógypedagógiai ellátása. In: Varga A., Andl H. & Molnár-Kovács Zs. (eds) Új kutatások a neveléstudományokban 2019. Neveléstudomány: Horizontok és Dialógusok. I. kötet. Pécs, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet. pp. 221–232.
Hegedűs R. (2020b) Kompetenciák –Hátrányok –Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hegedűs R. & Sebestyén K. (2022) Focus on 10th grade students with learning problems: What influences their achievements? Hungarian Educational Research Journal (HERJ), Online First. https://doi.org/10.1556/063.2022.00168
Híves T. (2015) Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. PhD-értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.
Holt, L., Bowlby, S. & Lea, J. (2019) Disability, special educational needs, class, capitals, and segregation in schools: A population geography perspective Population. Space and Place, Vol. 25. e. 2229. https://doi.org/10.1002/psp.2229
Jászi É. (2013) „Gyöngyszem az ékszerdobozban” – pedagógushangok az együttnevelésről. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nove Series: Sectio Paedagogica, pp. 69–88.
Kállai G. & Mile A. (2020) Sajátos nevelési igények és befogadó nevelés Európában. Educatio, Vol. 29. No. 3. pp. 363–378. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.3
Kiss J. P. & Németh S. (2006) Fejlettség és egyenlőtlenségek. Magyarország megyéinek és kistérségeinek esete. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete.
Mesterházi Zs. & Szekeres Á. (2019, eds) A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest, ELTE BGGYK.
Mező K. & Mező F. (2022) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók létszámának alakulása a 2009/2010. és a 2019/2020. tanévekben. Különleges Bánásmód, Vol. 8. No. 3. pp. 19–29. https://doi.org/10.18458/KB [Letöltve: 2022. 03. 19.]
Pénzes J. & Demeter G. (2021) Peripheral areas and their distinctive characteristics: The case of Hungary. Moravian Geographical Reports, Vol. 29. No. 3. pp. 217–230. https://doi.org/10.2478/mgr-2021-0016
Réthy E. (2013) Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Pécs, Comenius Oktató és Kiadó.
Sebestyén K. (2021) Differences in Foreign Language Choice of Students from Different Social Backgrounds. Central European Journal of Educational Research, Vol. 3. No. 2. pp. 78–86. https://doi.org/10.37441/cejer/2021/3/2/9364
Tóth-Szerecz Á. (2015) Sajátos nevelési igényű gyermekek az iskolarendszerben, inkluzív nevelés. Iskolakultúra, Vol. 25. No. 11. pp. 115–120.