A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja, például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.
2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
Az Alaptörvény és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege (2022) Magyar Közlöny, No. 123. p. 4664.
Albert Á., Tankó Gy. & Piniel K. (2018) A tanulók válaszai a 11. évfolyamon. In: Öveges E. & Csizér K. (eds) Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest. pp. 90–160. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf [Letöltve: 2023. 02. 20.]
Andor M. (2000) A nyelvtudás szociális háttere. Educatio, Vol. 9. No. 4. pp. 717–728.
Chrappán M. (2017) A természettudományi tantárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. Magyar Tudomány, Vol. 178. No. 11. pp. 1352–1368.
Csapó B. (2001) A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 8. pp. 25–35.
Csépes I. (2022) Angoltanárok és diákok nyelvtudásmérési és -értékelési műveltsége. Magyarországi vizsgálatok eredményei. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Dusa Á. R. (2015) A nemzetközi hallgatói mobilitás értelmezése eredményességi szempontból. In: Pusztai G. & Kovács K. (eds) Ki eredményes a felsőoktatásban? Nagyvárad, Budapest, Partium–PPS, ÚMK. pp. 25–41.
Enyedi Gy. (1977) Magyarország elmaradott területeinek vizsgálata. Magyar Tudomány, Vol. 84. No. 5. pp. 347–351.
Fekete, A., Hegedűs, R. & Sebestyén, K. (2016) First-year English and German Language Teacher Majors’ Profile: From Where? Who? Why? and How? In: I. Falus & J. Orgoványi-Gajdos (eds) New Aspects in European Teacher Education. Eger, Líceum Kiadó. pp. 107–121.
Forray R. K. & Híves T. (2003) A leszakadás regionális dimenziói. Budapest, Oktatáskutató Intézet.
Garami E. (2013) Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre. PhD-értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.
Hegedűs R. (2014) Egyetemek vonzó és kibocsátó hatása a DPR alapján. Metszetek – Társadalomtudományi Folyóirat, Vol. 3. No. 1. pp. 202–215.
Hegedűs R. (2015) Pozitív diszkrimináció a magyar felsőoktatásban. Educatio, Vol. 24. No. 2. pp. 139–147.
Hegedűs R. (2016) A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. Educatio, Vol. 25. No. 2. pp. 268–277.
Hegedűs R. (2020) Kompetenciák – hátrányok – térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hermann-Brennecke, G. & Candelier, M. (1993) Schulische Fremdsprachen zwischen Angebot und Nachfrage: Beispiel Französisch. Französisch heute, Vol. 24. No. 3. pp. 236–251.
Híves T. (2015) Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. PhD-értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.
Imre A. (2000) Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, Vol. 9. No. 4. pp. 701–716.
Józsa K., D. Molnár É. & Zsolnai A. (2020) Az iskola affektív és szociális jelenségvilágának kutatása. Magyar Tudomány, Vol. 181. No. 1. pp. 47–55. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.1.5
Kiss L. (2008) Munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások. A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci elhelyezkedésének néhány kérdéséről. Felsőoktatási Műhely, Vol. 2. No. 1. pp. 83–94.
Kozma T. (1973) Hátrányos helyzetű iskolai körzetek. In: Kiss Á. (ed.) Neveléstudomány és folyamatos korszerűsítés. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 494–507.
Polónyi I. (2014) A felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggései. Iskolakultúra, Vol. 24. No. 5. pp. 3–11.
Pusztai G. (2004) Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Budapest, Gondolat Kiadó.
Sebestyén K. (2021) Általános iskolai idegennyelv-tanulás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Kovács Z. (ed.) Kutatások és látásmódok a Nyíregyházi Egyetemen. Nyíregyháza, Nyíregyházi Egyetem. pp. 195–202.
Sebestyén K. (2022) Nyelvválasztás és nyelvtanulási motiváció Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érettségit adó képzéseiben. PhD-értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.
Sebestyén K. & Hegedűs R. (2017) Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, Vol. 23. No. 2–3. pp. 21–33.
Veroszta Zs. (2010) A munkaerő-piaci sikeresség dimenziói frissdiplomások körében. In: Garai O., Horváth T., Kiss L., Szép L. & Veroszta Zs. (eds) Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások 2010. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 11–36.
Vidákovich T. & Vígh T. (2009) Az idegen nyelvi mérés és oktatás kapcsolata. In: Kozma T. & Perjés I. (eds) Új kutatások a neveléstudományokban, 2008. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. Budapest, MTA Pedagógiai Bizottsága. pp. 159–168.
Zolnay J. (2018) Commuting to segregation. The role of pupil commuting in a Hungarian city: between school segregation and inequality. Szociológiai Szemle, Vol. 28. No. 4. pp. 133–151. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.4.6