Author:
Krisztina Sebestyén Nyíregyházi Egyetem 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Magyarország

Search for other papers by Krisztina Sebestyén in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja, például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.

  • 1

    2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

  • 2

    2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről

  • 3

    Az Alaptörvény és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege (2022) Magyar Közlöny, No. 123. p. 4664.

  • 4

    Albert Á., Tankó Gy. & Piniel K. (2018) A tanulók válaszai a 11. évfolyamon. In: Öveges E. & Csizér K. (eds) Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatáskereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. Budapest. pp. 90–160. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf [Letöltve: 2023. 02. 20.]

  • 5

    Andor M. (2000) A nyelvtudás szociális háttere. Educatio, Vol. 9. No. 4. pp. 717–728.

  • 6

    Chrappán M. (2017) A természettudományi tantárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. Magyar Tudomány, Vol. 178. No. 11. pp. 1352–1368.

  • 7

    Csapó B. (2001) A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 8. pp. 25–35.

  • 8

    Csépes I. (2022) Angoltanárok és diákok nyelvtudásmérési és -értékelési műveltsége. Magyarországi vizsgálatok eredményei. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

  • 9

    Dusa Á. R. (2015) A nemzetközi hallgatói mobilitás értelmezése eredményességi szempontból. In: Pusztai G. & Kovács K. (eds) Ki eredményes a felsőoktatásban? Nagyvárad, Budapest, Partium–PPS, ÚMK. pp. 25–41.

  • 10

    Enyedi Gy. (1977) Magyarország elmaradott területeinek vizsgálata. Magyar Tudomány, Vol. 84. No. 5. pp. 347–351.

  • 11

    Fekete, A., Hegedűs, R. & Sebestyén, K. (2016) First-year English and German Language Teacher Majors’ Profile: From Where? Who? Why? and How? In: I. Falus & J. Orgoványi-Gajdos (eds) New Aspects in European Teacher Education. Eger, Líceum Kiadó. pp. 107–121.

  • 12

    Forray R. K. & Híves T. (2003) A leszakadás regionális dimenziói. Budapest, Oktatáskutató Intézet.

  • 13

    Garami E. (2013) Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre. PhD-értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.

  • 14

    Hegedűs R. (2014) Egyetemek vonzó és kibocsátó hatása a DPR alapján. Metszetek – Társadalomtudományi Folyóirat, Vol. 3. No. 1. pp. 202–215.

  • 15

    Hegedűs R. (2015) Pozitív diszkrimináció a magyar felsőoktatásban. Educatio, Vol. 24. No. 2. pp. 139–147.

  • 16

    Hegedűs R. (2016) A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. Educatio, Vol. 25. No. 2. pp. 268–277.

  • 17

    Hegedűs R. (2020) Kompetenciák – hátrányok – térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

  • 18

    Hermann-Brennecke, G. & Candelier, M. (1993) Schulische Fremdsprachen zwischen Angebot und Nachfrage: Beispiel Französisch. Französisch heute, Vol. 24. No. 3. pp. 236–251.

  • 19

    Híves T. (2015) Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. PhD-értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.

  • 20

    Imre A. (2000) Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, Vol. 9. No. 4. pp. 701–716.

  • 21

    Józsa K., D. Molnár É. & Zsolnai A. (2020) Az iskola affektív és szociális jelenségvilágának kutatása. Magyar Tudomány, Vol. 181. No. 1. pp. 47–55. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.1.5

  • 22

    Kiss L. (2008) Munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások. A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci elhelyezkedésének néhány kérdéséről. Felsőoktatási Műhely, Vol. 2. No. 1. pp. 83–94.

  • 23

    Kozma T. (1973) Hátrányos helyzetű iskolai körzetek. In: Kiss Á. (ed.) Neveléstudomány és folyamatos korszerűsítés. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 494–507.

  • 24

    Polónyi I. (2014) A felsőoktatási továbbtanulás kistérségi összefüggései. Iskolakultúra, Vol. 24. No. 5. pp. 3–11.

  • 25

    Pusztai G. (2004) Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Budapest, Gondolat Kiadó.

  • 26

    Sebestyén K. (2021) Általános iskolai idegennyelv-tanulás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Kovács Z. (ed.) Kutatások és látásmódok a Nyíregyházi Egyetemen. Nyíregyháza, Nyíregyházi Egyetem. pp. 195–202.

  • 27

    Sebestyén K. (2022) Nyelvválasztás és nyelvtanulási motiváció Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érettségit adó képzéseiben. PhD-értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem.

  • 28

    Sebestyén K. & Hegedűs R. (2017) Középiskolások idegen nyelvi, szövegértési és matematikai eredményeinek vizsgálata társadalmi és területi tényezők mentén. Modern Nyelvoktatás, Vol. 23. No. 2–3. pp. 21–33.

  • 29

    Veroszta Zs. (2010) A munkaerő-piaci sikeresség dimenziói frissdiplomások körében. In: Garai O., Horváth T., Kiss L., Szép L. & Veroszta Zs. (eds) Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások 2010. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 11–36.

  • 30

    Vidákovich T. & Vígh T. (2009) Az idegen nyelvi mérés és oktatás kapcsolata. In: Kozma T. & Perjés I. (eds) Új kutatások a neveléstudományokban, 2008. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. Budapest, MTA Pedagógiai Bizottsága. pp. 159–168.

  • 31

    Zolnay J. (2018) Commuting to segregation. The role of pupil commuting in a Hungarian city: between school segregation and inequality. Szociológiai Szemle, Vol. 28. No. 4. pp. 133–151. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.4.6

  • Collapse
  • Expand

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)