Author:
István Polónyi Wesley János Lelkészképző Főiskola 1083 Budapest, Dankó u. 11. Magyarország

Search for other papers by István Polónyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A tanulmány először áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait. Rámutat az írás arra, hogy olyan tudományos teljesítménymérésre van szükség, amely túllép a vulgáris, a minőségre és a tudományági sajátosságokra nem tekintő tudománymetrián. Ezután az írás bemutatja a hazai tudománymetria kialakulását, majd elemzi a magyar publikációs teljesítményt nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a tudománymetriában mért teljesítmények alapvetően a forrásnagysággal vannak kapcsolatban. A minőségi mutatók esetében pedig elsősorban az egy kutatóra vetített KF ráfordításoknak látszik szerepe lenni. Végül a tanulmány felvillantja a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjét. Az írás zárásként rámutat, hogy az elmúlt több mint tíz év magyar tudomány- és felsőoktatás-politikája voluntarista teljesítménykövetelményeket és értékelést próbál meghonosítani ahelyett, hogy egy differenciált felsőoktatás-politikával és felsőoktatás-értékeléssel igyekezne a hazai felsőoktatás fejlődését előmozdítani.

The paper first reviews the development of science metrics and its impact. The paper points to the need for an academic performance measurement that goes beyond the vulgar metrics of science, which do not consider quality and disciplinary specificities. The paper then describes the development of the Hungarian science metrics and analyses Hungarian publication performance in international comparison, pointing out that performance in science metrics is fundamentally related to the size of the sources. In the case of qualitative indicators, it seems to be primarily the R&D expenditure per researcher that plays a role. Finally, the paper outlines some of the characteristics of performance measurement in domestic higher education institutions. The paper concludes by pointing out that the Hungarian science and higher education policies of the last ten years have tried to impose unrealistic performance standards and performance assessment, rather than trying to promote the development of higher education in Hungary through differentiated higher education policy and assessment.

  • 1

    AlJamimi, H. A., BinMakhashen, G. M. & Bornmann, L. (2022) Use of bibliometrics for research evaluation in emerging markets economies: A review and discussion of bibliometric indicators. Scientometrics, Vol. 127. No. 4. 5879–5930. https://doi.org/10.1007/s11192-022-04490-8

  • 2

    Bilicsi E. (2016) A tudományos kommunikáció története a Journal Des Scavans-tól az open access-ig. In: Kiszl P. & Boda Gáborné Köntös N. (eds) Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. pp. 217–223.

  • 3

    Brumback, R. A. (2008) Worshiping False Idols: The Impact Factor Dilemma. Journal of Child Neurology, Vol. 23. No. 4. pp. 365–367. https://doi.org/10.1177/0883073808315170

  • 4

    Creus, G. J. (2022) Assessment of scientists needs to go beyond bibliometrics. University World News. https://www.universityworldnews.com/post.php?story=20221014071213444

  • 5

    Csaba L., Szentes T. & Zalai E. (2014) Tudományos-e a tudománymérés? Magyar Tudomány, Vol. 174. No. 4. pp. 442–466.

  • 6

    de Solla, P. D. (1979) Kis tudomány, nagy tudomány. Korunk tudománya. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 7

    Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia (2016) Cselekvési Terv 2016–2020. Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • 8

    Gulyás L., Kampis Gy., Kutrovátz G., Ropolyi L., Soós S. & Szegedi P. (2013) Bevezetés a tudományfilozófiába. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem.

  • 9

    Hajnal Ward, J., Candon, P., Cox, J., Stewart, M. & Frisone, N. (2011) Gyakorlati bibliometria: a tudományos tevékenység értékelése könyvtári eszközökkel. Könyvtári Figyelő, Vol. 57. No. 1. pp. 107–132.

  • 10

    Haustein, S. & Larivière, V. (2015) The Use of Bibliometrics for Assessing Research: Possibilities, Limitations and Adverse Effects. In: I. Welpe, J. Wollersheim, S. Ringelhan & M. Osterloh (eds) Incentives and Performance. Springer, pp. 121–139. https://doi.org/10.1007/978-3-319-09785-5_8

  • 11

    Holl A. (2021) A Magyar Tudományos Művek Tára – alapvető információk és működési alapelvek. Magyar Tudomány, Vol. 182. No. 1. pp. 81–89.

  • 12

    Laki J. & Palló G. (2001a) A tudományos kommunikáció átalakulása. In: Nyíri K. (ed.) Mobil információs társadalom. Budapest, MTA Filozófiai Kutatóintézete. https://mek.oszk.hu/10100/10130/html/11_laki.htm [Letöltve: 2023. 05. 05.]

  • 13

    Laki J. & Palló G. (2001b) Projektvilág és informális hálózat a tudományban. In Nyíri K. (ed.) A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest, MTA Filozófiai Kutatóintézete. http://www.mta.t-mobile.mpt.bme.hu/dok/2_laki-pallo.pdf [Letöltve: 2023. 05. 05.]

  • 14

    Merton, K. R. (1988) The Matthew Effect in Science, II. Cumulative Advantage and the Symbolism of Intellectual Property. ISIS, Vol. 79. No. 4. pp. 606–623.

  • 15

    Nalimov, V. V. & Mulcsenko, Z. M. (1980) Tudománymetria. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 16

    Palló G. (2011) A tudományos siker kettős természete: fiatal kutatók és a siker. Magyar Tudomány, Vol. 172. No. 4. pp. 473–487.

  • 17

    Polónyi, I. (2017) Publish or perish a neveléstudományban (is). In: Mrázik J. (ed.) A tanulás új útjai. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). pp. 335–360.

  • 18

    Polónyi I. (2018) Az oktatás és a gazdasági fejlődés. Köz-Gazdaság, Vol. 13. No. 4. pp. 25–38.

  • 19

    Prathap, G. (2011a) The quality-quantity-quasity and energy-exergy-entropy exegesis of expected value calculation of citation performance. Scientometrics, Vol. 91. No. 1. pp. 269–275. https://doi.org/10.1007/s11192-011-0516-5

  • 20

    Prathap, G. (2011b) The Energy–Exergy–Entropy (or EEE) sequences in bibliometric assessment. Scientometrics, Vol. 87. No. 3. pp. 515–524. https://doi.org/10.1007/s11192-011-0367-0

  • 21

    Ruff I. & Braun T. (1977) A tudománymetria eredményeinek rövid összefoglalása. Magyar Tudomány, 22, pp. 117–125.

  • 22

    Sapir, A. (2005) Globalisation and the Reform of European Social Models. Background document for the presentation at ECOFIN Informal Meeting in Manchester, 9 September 2005, Brussels, Bruegel. https://graspe.eu/SapirPaper.pdf [Letöltve: 2022. 02. 10.]

  • 23

    Schubert A. (2014) A tudománymetria kezdetei Magyarországon: szigorúan személyes szemelvények. Könyv és Nevelés, Vol. 16. No. 1. pp. 21–31.

  • 24

    Schubert A., Glänzel W. & Braun T. (1983) Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez, 1976–1980. Budapest, MTAK-ITKF.

  • 25

    Seglen, O. P (1997) Why the impact factor of journals should not be used for evaluating research. BMJ, Vol. 314.

  • 26

    Thomas, D. A., Nedeva, M., Tirado, M. M. & Jacob, M. (2020) Changing research on research evaluation: A critical literature review to revisit the agenda. Research Evaluation, Vol. 29. No. 3. pp. 275–288.

  • 27

    Váradi T. (2022) Egy 15,63 pontértékű társadalomtudós? Jegyzetek a mérhetőségről. Magyar Tudomány, Vol. 182. No. 7. (online)

  • 28

    Vinkler, P. (2008) Tudománymetriai kutatások Magyarországon. Magyar Tudomány, No. 11. pp. 1372–1380.

  • 29

    Bajomi I. (2023) A felsőoktatás és a tudomány értékelése körüli harcok Franciaországban. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 423–438.

  • 30

    Csaba L. (2023) „A mindenséggel mérd magad!” Kritikai gondolatok a tudományos teljesítmény méréséről. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 385–395.

  • 31

    Dani E. (2023) Az „objektív” tudománymetria alkalmazásának hatásai és ellenhatásai a kutatói teljesítményértékelésben, tudományterületi megközelítésben. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 454–469.

  • 32

    Kádár-Csobot P. & Kováts G. (2023) KEKVA. Teljesítményfinanszírozás kihívásai a szervezeti és egyéni teljesítménymenedzsment rendszerek kialakítására. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 470–485.

  • 33

    Kozma T. (2023) DORA. Dilemmák a kutatás értékelésében. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 408–422.

  • 34

    Nagy Péter T. (2023) Tudománymetria és tudományszociológia. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 439–453.

  • 35

    Sasvári P. & Urbanovics A. (2023) A finn felsőoktatási értékelőrendszer. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 486–4502.

  • 36

    Zsoldos A. (2023) Kalandozások Tudománymetriában. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 396–407.

  • Collapse
  • Expand

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

Hegedűs Roland (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)Senior editors

Editor-in-Chief: Anikó Fehérvári

Editorial Board

  • Iván Bajomi (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna Biró (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó Fehérvári (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin Forray R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland Hegedűs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó Hrubos (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán Györgyi (Debreceni Egyetem)
  • Tamás Kozma (Debreceni Egyetem)
  • Gergely Kováts (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter Lukács (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor Nagy (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István Polónyi (Debreceni Egyetem)
  • Géza Sáska (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna Szemerszki (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián Széll (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor Tomasz (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna Veroszta (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

2021  
CrossRef Documents 54
Crossref Cites to Date 110
Crossref H-index 3
Days from submission to acceptance 77
Days from acceptance to publication 115
Acceptance Rate 80%

2020  
CrossRef Documents 29
CrossRef
Cites
3
CrossRef H-index 2

2019  
WoS
Cites
34
CrossRef
Documents
73

 

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1991
Publication
Programme
2020 Volume 29
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address
H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2023 0 0 0
Oct 2023 0 0 0
Nov 2023 0 0 0
Dec 2023 0 42 50
Jan 2024 0 88 86
Feb 2024 0 27 25
Mar 2024 0 0 0