Educatio
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 3
Tudománymetria és tudományszociológia
Author:
Péter Tibor Nagy Wesley János Lelkészképző Főiskola 1083 Budapest, Dankó u. 11. Magyarország

Search for other papers by Péter Tibor Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
439–453
Online Publication Date:
28 Dec 2023
Publication Date:
28 Dec 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.3.6
Keywords:
scientometrics; sociology of science; history of science; Magyary Zoltán; Karl Mannheim; Interco-SSH;
Keywords (Hungarian):
tudománymetria; tudományszociológia; tudománytörténet; Magyary Zoltán; Mannheim Károly; Interco-SSH;
Open access

Mindig jelen volt a tudományra vonatkozó adatok számszerűsítése, de a 20. század előtt a tudományos produkciók elsöprő többségét nem hivatásos tudósok, hanem „civilek” alkották meg, így a mennyiségi jelzés mint „alkalmazási kritérium” nem használtatott – ugyanis a tudományos produktumokat megalkotók nagy részénél fel sem merült, hogy tudósként alkalmazzák őket. A tudománymetria előzményei az eredetileg civil tudomány nagyüzemszerűsödésével, „hivatali feladattá” válásával állnak kapcsolatban, a tudományszociológiai megjelenése pedig azzal – a kiemelten közép-európai élménnyel –, hogy egyetlen tudományos életpályán belül feltűnően sok „rendszerváltáshoz” kell alkalmazkodni, ez csábít a „szaktudományon kívüli” magyarázatokra, a versengő magyarázatokat pedig „validálni” kell. Az esszé második felében egy 2013-as európai kutatás az (Interco-SSH) szubjektív történetét nyújtjuk, mely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

The quantification of scientific data has always been present – but before the 20th century, the vast majority of scientific products were not created by professional scientists, but by „civilians”, so the quantitative indicator was not used as an „employability criterion” – because most of the people who created scientific products did not even think of employing them as scientists. The origins of the metrics of science are linked to the large-scale consolidation of what was originally civil science into an ‚official function’, and the emergence of sociology of science to the experience – particularly in Central Europe – of having to adapt to a remarkable number of ‚system changes’ in a single scientific career, which tempts people to seek explanations ‚outside’ the discipline, and competing explanations to be ‚validated’. In the second half of the essay, we provide a subjective history of a 2013 European research project (Interco-SSH) that led to the construction of a prosopographical sociological repository of science.
  • 1

    Angelusz R., Bukodi E., Falussy B. & Tardos R. (1999) Akadémiai fokozattal rendelkeznek. Magyar Tudomány, Vol. 44. No. 4. pp. 424–432.

  • 2

    Batári Gy. (1991) Magyar ki kicsoda – 1990. (Főszerkesztő: Hermann Péter.) [könyvismertetés] Magyar Tudomány, Vol. 36. (98.) No. 3. 379. old.

  • 3

    Bechmann, G. & Hronszky, I. (2003, eds) Expertise and its interfaces: The tense relationship of science and politics. Berlin, Edition Sigma.

  • 4

    Biró Zs. H. (2009) A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar Pedagógia, Vol. 109. No. 1. pp. 49–76.

  • 5

    Biró Zs. H. & Nagy P. T. (2018) Az oktatáskutatás inter- és multidiszciplináris jellege. Educatio, Vol. 27. No. 1. pp. 84–100.

  • 6

    Bourdieu, P. (2009) A tudományos mező. Replika, Vol. 20. No. 67. pp. 11–36.

  • 7

    Hrubos I. (2002) Az oktatást kutató diplomás. Educatio, Vol. 31. No. 2. pp. 253–266.

  • 8

    Karády, V. & Nagy, P. T. (2018) A Case of State Controlled Westernization: Foreign Impacts in the Hungarian Social Sciences (1945–2015). In: J. Heilbron – G. Sorá – T. Boncourt (eds) The Social and Human Sciences in Global Power Relations. Palgrave Macmillan. pp. 297–332.

  • 9

    Karády, V. & Nagy, P. T. (2018) Institutionalization and Professionalization of the Social Sciences in Hungary Since 1945. In: C. Fleck, – M. Duller – V. Karády (eds) Shaping Human Science Disciplines. Socio-Historical Studies of the Social and Human Sciences. Cham, Palgrave Macmillan. pp. 289–325.

  • 10

    Karády, V. & Nagy, P. T. (2017) Social sciences and humanities in Hungary 1945–2010: Factbook about Hungarian social scientists. Budapest, Wesley János Kiadó.

  • 11

    Kolozsi Á. (2002) „Erős program” a tudásszociológiában. Kultúra és Közösség, Vol. 6. No. 3. pp. 15–17.

  • 12

    Le Goff, J. (2000) Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár, Budapest.

  • 13

    Magyary Z. (1931) A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Tudományos gyűjtemény 106. Pécs–Budapest.

  • 14

    Mannheim K. (2000) Tudásszociológiai tanulmányok. Budapest, Osiris.

  • 15

    Nagy, P. T. (2017) Social sciences and humanities in Hungary 1945–2010: Factbook about Hungarian social scientists. Budapest, Wesley János Kiadó.

  • 16

    Nagy P. T. (2018) A születési és a halálozási hely statisztikája – társadalom és humántudományi elit a 19–21. században. In: Forrai J. – Pók A. (eds) Statisztika a tudományok, a technika és az orvoslás körében. Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből = Studies into the History of Science, Technology and Medicine. Budapest, Magyar Természettudományi Társulat. pp. 7–22.

  • 17

    Nagy P. T. (2022) 1944 elitjei – módszertani bevezető. In: Virányi P. (ed.) Út(elágazások): Magyarország 1944–1945. Budapest, MTA II. világháború története albizottság. pp. 478–510.

  • 18

    Southern, R. W. (1987) A nyugati egyház és társadalom a középkorban. Budapest, Gondolat.

  • 19

    Tardos K., Paksi V. & Fábri Gy. (2021, eds) Tudományos karrierek a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 43 11
Aug 2024 0 14 7
Sep 2024 0 33 15
Oct 2024 0 62 9
Nov 2024 0 61 11
Dec 2024 0 72 6
Jan 2025 0 26 1