A határon túli magyar hallgatók egyedi csoportot alkotnak a magyar felsőoktatási szektorban: lakhelyükhöz képest külföldön folytatják tanulmányaikat, azonban hasonló kulturális környezetbe érkeznek, anyanyelvükön tanulnak. A Szegedi Tudományegyetem határon túli hallgatói között legnagyobb arányban Szerbiából érkező diákokat találunk a határ közelsége miatt. Tanulmányunkban a szegedi egyetemen tanuló, nappali tagozatos, kettős magyar állampolgárságú hallgatókat vizsgáló kutatásunk eredményeinek egy szeletét mutatjuk be: a gazdasági és kulturális tőkéjük mellett magaskulturális fogyasztásukat is vizsgáljuk. Célunk bemutatni, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest milyen jellegzetességekkel bírnak, magas(abb) kulturális és gazdasági tőkével rendelkeznek-e.
Hungarian students from across the border form a unique group in the Hungarian higher education sector: they continue their studies abroad compared to where they live, but they arrive in a similar cultural environment and study in their mother tongue. Among the students from across the border at the University of Szeged, the largest proportion of students come from Serbia due to the proximity of the border. In our study, we present a slice of the results of our research examining full-time students with dual Hungarian citizenship studying at the University of Szeged: in addition to their economic and cultural capital, we also examine their consumption of high culture. Our goal is to show what characteristics they have compared to previous studies, and whether they have a high(er) cultural and economic capital.
Berács J., Derényi A., Kádár-Csoboth P., Kováts G., Polónyi I. & Temesi J. (2017) Magyar Felsőoktatás 2016. Stratégiai helyzetértékelés. Budapest, Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.
Bourdieu P. & Passeron J-C. (1964) Az örökösök: diákok és kultúra. Párizs, Les Éditions de Minuit.
Csehné Papp I. (2012) A hazai felsőoktatásban résztvevő határon túli magyar hallgatók munkaerőpiaci elképzelései. Közép-Európai Közlemények, Vol. 5. No. 2. pp. 188–197.
Erdei I. (2005) Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében. Educatio, Vol. 14. No. 2. pp. 334–359.
Fényes H. (2004) Kárpátaljai és partiumi felsőoktatási hallgatók anyagi és kulturális tőkéi. Educatio, Vol. 13. No. 2. pp. 305–308.
Fényes H. (2005) Hallgatók határon innen és túl. In: Pusztai G. (ed.) Régió és oktatás európai dimenzióban. Debrecen, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete. pp. 152–162.
Gödri I. (2004) Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón. Erdélyi Társadalom, Vol. 2. No. 1. pp. 37–54.
Kovács, K. (2018) Magyarországi és határon túli hallgatók egészségrizikó-magatartását befolyásoló tényezők. Magyar Pedagógia, Vol. 118. No. 1. pp. 27–54. https://doi.org/10.17670/mped.2018.1.27
Kováts G. & Temesi J. (2018) A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008–2017. NFKK Kötetek 2. Budapest, Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.
Márkus Zs. (2014) Eljönni. Itt lenni. És visszamenni? A határon túli magyar hallgatók a magyarországi munkaerőpiacon. Educatio, Vol. 24. No. 2. pp. 312–319.
Pusztai G. & Nagy É. (2005) Tanulmányi célú mobilitás Magyarország keleti határvidékein. Educatio, Vol. 14. No. 2. pp. 360–384.
Róbert P. (2000) Bővülő felsőoktatás: ki jut be? Educatio, Vol. 9. No. 1. pp. 79–94.
Szabó J. & Hires-László K. (2022) A határon túli magyar fiatalok szabadidős magatartása és differenciálódása. Kisebbségi Szemle, Vol. 7. No. 2. pp. 69–104.
Szalai L. (2019) Az egyetemi hallgatók tanulási migrációja a Kárpát-medencében. In: Tóth P., Horváth K., Maior E., Bartal M. & Duchon J. (eds) Neveléstudományi kutatások a Kárpát-medencei oktatási térben. Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar. pp. 548–557.
Takács T. (2006) Határon túli magyarok a debreceni és a nyíregyházi felsőoktatásban. Educatio, Vol. 15. No. 1. pp. 182–188.
Takács Z. & Kincses Á. (2013) A Magyarországra érkező külföldi hallgatók területi jellegzetességei. Terület Statisztika, Vol. 53. No. 1. pp. 38–53.