Educatio
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 3
A hallgatók közötti tudásátadás vetületei egy gazdasági felsőoktatási intézményben
Authors:
Aidana Kusmangazynova Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola Budapest Magyarország

Search for other papers by Aidana Kusmangazynova in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Tímea Juhász Budapesti Gazdasági Egyetem 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22–24. Magyarország

Search for other papers by Tímea Juhász in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Csilla Czeglédi Budapesti Gazdasági Egyetem 1165 Budapest, Diósy Lajos utca 22–24. Magyarország

Search for other papers by Csilla Czeglédi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
523–536
Online Publication Date:
28 Dec 2023
Publication Date:
28 Dec 2023
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.3.12
Keywords:
knowledge transfer; stimulation; motivation; after-hours learning together;
Keywords (Hungarian):
tudástranszfer; ösztönzés; motiváció; órák utáni együtt tanulás;
Open access

A tudásátadás fontossága és tanulmányozása napjainkban a kutatások középpontjába került. A felsőoktatási intézmények e folyamat bástyái. Empirikus vizsgálatunk elméleti megalapozása során a bevett fogalmak tisztázását követően Magyarország egyik legnagyobb gazdasági intézményében végeztünk kutatást. A hallgatói tudástranszfer egyes elemeire fókuszáltunk. Elemzésünkben nem a hatások azonosítására törekszünk, hanem a tudásátadás intenzitásának bemutatására egy felsőoktatási intézményben, nemcsak az oktató-hallgató, hanem a hallgató-hallgató dimenziójában is. Az eredmények azt mutatják, hogy szükség van rá, hogy a tanulókat arra ösztönözzük, hogy aktívan osszák meg egymással tudásukat az órák után is. A jelenlegi rendszerben a hallgatók egymás közötti tudásátadása ugyan nem aktív része az intézményinek, de a kialakított ösztönzési rendszerek és az oktatók már hatnak a hallgatók egyetemen belüli és kívüli tudásmegosztására.

The importance and consequently the study of knowledge transfer has become a research focus. Higher education institutions are the bastions of this process. In order to provide a theoretical basis for our empirical study, we carried out research in one of Hungary’s largest economic institutions, after clarifying the established concepts. We focused on some elements of student knowledge transfer. In our analysis, we do not aim to identify the effects but to illustrate the intensity of knowledge transfer in a higher education institution, not only in the instructor-student but also in the student-student dimension. The results show that there is a need to encourage students to actively share their knowledge with each other after class. In the current system, knowledge sharing among students is not an active part of the institution, but established incentive systems and tutors already have an impact on students’ knowledge sharing inside and outside school.
  • 1

    Cabrea, E. F. & Cabrera, A. (2005) Fostering knowledge sharing through people management practices. The International Journal of Human Resource Management, Vol. 16. No. 5. pp. 720–735.

  • 2

    Chang, H. H. & Chuang, S. S. (2011) Social capital and individual motivations on knowledge sharing: Participant involvement as a moderator. Information & Management, Vol. 48. No. 1. pp. 9–18.

  • 3

    Cheng, M. Y., Ho, J. S. Y. & Lau, P. M. (2009) Knowledge sharing in academic institutions: A study of multimedia university Malaysia. Electronic Journal of Knowledge Management, Vol. 7. No. 3. pp. 313–324.

  • 4

    Chong, C. W., Teh, P. L. & Tan, B. C. (2014) Knowledge sharing among Malaysian universities’ students: Do personality traits, class room and technological factors matter? Educational Studies, Vol. 40. No. 1. pp. 1–25.

  • 5

    Costa, V. & Monteiro, S. (2016) Key knowledge management processes for innovation: A systematic literature review. VINE Journal of Information and Knowledge Management Systems, Vol. 46. No. 3. pp. 386–410.

  • 6

    Csehné P. (2021) Az oktatás társadalmi és gazdasági vonatkozásai. In: Fodorné Tóth K. (ed.) Tanulás – tudás – innováció a felsőoktatásban – reflektorfényben az innováció kihívásai. Pécs, MELLearN Egyesület. pp. 95–99.

  • 7

    Fornell, C. & Larcker, D. F. (1981) Evaluating structural equation models with unobservable variables and measurement error. Journal of Marketing Research, Vol. 18. No. 1. pp. 39–50. https://doi.org/10.2307/3151312

  • 8

    Ghadirian, H. (2014) Knowledge sharing behaviour among students in learning environments: A review of literature. Asian Social Science, Vol. 10. No. 4.

  • 9

    Gurteen, D. (1999) Creating a knowledge sharing culture. Knowledge Management Magazine, pp. 1–4.

  • 10

    Hair, F., Hult, T., Ringle, C. & Sardted, M. (2016) A Primer on Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM). Sage Publishing.

  • 11

    Henseler, J., Ringle, C. M. & Sarstedt, M. (2015) A new criterion for assessing discriminant validity in variance-based structural equation modeling. Journal of the Academy of Marketing Science, Vol. 43. pp. 115–135.

  • 12

    Javaid, J., Soroya, S. & Mahmood, K. (2020) Impact of personal and organizational factors on knowledge sharing attitude of university teachers in Pakistan. The Electronic Library, Vol. 38. No. 2. pp. 317–336.

  • 13

    Kang, M. & Kim, B. (2017) Motivation, opportunity, and ability in knowledge transfer: A social network approach. Knowledge Management Research & Practice, Vol. 15. No. 2. pp. 214–224.

  • 14

    Kazár K. (2014) A PLS-útelemzés és alkalmazása egy márkaközösség pszichológiai érzetének vizsgálatára. Statisztikai Szemle, Vol. 92. No. 1. pp. 33–52.

  • 15

    Kovács, I. & Zarádné, V. K. (2022) Digital marketing employability skills in job advertisements – must-have soft skills for entry level workers: A content analysis. Economics and Sociology, Vol. 15. No. 1. pp. 178–192.

  • 16

    Laal, M. (2011) Knowledge management in higher education. Procedia Computer Science, Vol. 3. pp. 544–549.

  • 17

    Prasad, K. & Vaidya, W. (2020) Perceived Psychological Wellbeing of an Academian in Higher Education is a Function of Organizatinal Support, Supervisor Support, Family Support and Social Support During Covid 19 Pandemic. International Journal of Management and Business, Vol. 11. No. 7. pp. 20–34.

  • 18

    Raza, S. A., Abidi, M., Arsalan, G. M., Shairf, A. & Qureshi, M. A. (2018) The impact of student attitude, trust, subjective norms, motivation and rewards on knowledge sharing attitudes among university students. International Journal of Knowledge and Learning, Vol. 12. No. 4. pp. 287–304.

  • 19

    Riege, A. (2005) Three-dozen knowledge-sharing barriers managers must consider. Journal of Knowledge Management, Vol. 9. No. 3. pp. 18–35.

  • 20

    Salloum, S. A., Al-Emran, M. & Shaalan, K. (2018) The impact of knowledge sharing on information systems: A review. In: L. Uden, B. Hadzima & I. H. Ting (eds) International Conference on Knowledge Management in Organizations, Vol. 877. Cham, Springer. pp. 94–106. https://doi.org/10.1007/978-3-319-95204-8_9

  • 21

    Sie, B. H. & Wang, W. (2018) Promoting knowledge sharing and value co-creation between university and learners: A learning model based on communities of practice and service-dominant logic. In: L. Uden, B. Hadzima & I. H. Ting (eds) International Conference on Knowledge Management in Organizations, Vol. 877. Cham, Springer. pp. 107–116. https://doi.org/10.1007/978-3-319-95204-8_9

  • 22

    Sohail, M. S. & Daud, S. (2009) Knowledge sharing in higher education institutions: Perspectives from Malaysia. VINE Journal of Information and Knowledge Management Systems, Vol. 39. No. 2. pp. 125–142.

  • 23

    Van Ta, C. & Zyngier, S. (2018) Knowledge sharing barriers in Vietnamese Higher Education Institutions (HEIS). International Journal of Knowledge Management, Vol. 14. No. 1. pp. 51–70.

  • 24

    Wangpipatwong, S. (2009) Factors influencing knowledge sharing among university students. In: Proceedings of the 17th International Conference on Computers in Education. pp. 800–807.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 26 12
Sep 2024 0 61 29
Oct 2024 0 172 5
Nov 2024 0 128 6
Dec 2024 0 184 3
Jan 2025 0 41 1
Feb 2025 0 0 0