Educatio
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 4
Neurodivergens hallgatók a felsőoktatásban
Author:
Zsófia Júlia Tószegi PTE BTK NTI, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Magyarország

Search for other papers by Zsófia Júlia Tószegi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
677–687
Online Publication Date:
12 Mar 2024
Publication Date:
12 Mar 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.4.10
Keywords:
neurodiversity; higher education; Process Model of Inclusion; students with specific learning differences;
Keywords (Hungarian):
neurodiverzitás; felsőoktatás; az Inklúzió Folyamatelvű Modellje; speciális képzési igényű hallgatók;
Open access

A tanulmány az Inklúzió Folyamatelvű Modelljét használva mutatja be a Pécsi Tudományegyetem (PTE) speciális képzési igényű hallgatóit, fókuszba helyezve a neurodiverzitást. A Neptun Egyesített Oktatási Rendszer hallgatói adatainak (N = 47 194) tízéves idősoros elemzése során az előnyben részesített hallgatói csoportok összehasonlításakor azonosítható különbségeket vizsgálja. Elemzi a felvételi arányokat és a karok közti megoszlást a belépéskor (bemenet), a támogató tényezőket hasonlítja össze a képzés során (folyamat), és a teljesítménymutatókat nézi a programból való kilépéskor (kimenet). Eredményeinkből kiderül, hogy az előnyben részesített hallgatói csoportok között a legnagyobb arányban a neurodivergens hallgatók jelennek meg. Adatelemzésünk alátámasztja azt a meglehetősen meglepő eredményt, hogy a neurodivergens hallgatók a legnagyobb valószínűséggel végeznek sikeresen a PTE-n, és a legkevésbé valószínű, hogy tanulmányaik során féléveket halasztanak.

This study is using the Process Model of Inclusion to present educational data of student groups with special needs, with a particular focus on students with neurodiversity at the University of Pécs, Hungary (UP). A 10-year time-series analysis of student data from the Neptun Unified Education System (N = 47 194) examines the differences that can be identified when comparing neurodivergent students to other student groups that received affirmative action. This paper analyses enrolment rates and the distribution across faculties at entry (input), compares supporting factors during study (process), and looks at performance indicators when exiting from programs (output). Our results show that neurodivergent students appear to be the most prevalent among the student groups with special needs. Our data analysis also confirms the rather surprising result that neurodivergent students are the most likely to graduate successfully from UP and the least likely to defer semesters during their studies.
  • 1

    AACU (2021) American Association of Colleges and Universities. https://www.aacu.org/priorities/advancing-diversity-equity-and-inclusion

  • 2

    Armstrong, T. (2011). The power of neurodiversity: Unleashing the advantages of your differently wired brain (published in hardcover as Neurodiversity). Da Capo Lifelong Books.

  • 3

    Baker, D. L. & Leonard, B. (2017) Neuroethics and Higher Education. In: D. L. Baker & B. Leonard (eds) Neuroethics in Higher Education Policy. Palgrave Macmillan. pp. 1–17.

  • 4

    Bracken, S. & Novak, K. (2019) Transforming Higher Education Through Universal Design for Learning. An International Perspective. Routledge.

  • 5

    Brooks, R. & Waters, J. L. (2011) Student Mobilities, Migration and the Internationalization of Higher Education. London, Palgrave Macmillan.

  • 6

    Burgstahler, S. E. (2015) Universal Design in Higher Education. From Principles to Practice. Harvard Education Press.

  • 7

    Clouder, L., Karakus, M., Cinotti, A., Ferreyre, M. V., Fierros, G. A. & Rojo, P. (2020) Neurodiversity in higher education: A narrative synthesis. Higher Education, Vol. 80. pp. 757–778. https://doi.org/10.1007/s10734-020-00513-6

  • 8

    Doyle, N. (2020) Neurodiversity at work: A biopsychosocial model and the impact on working adults. British Medical Bulletin, Vol. 135. No 2. pp. 108–125. https://doi.org/10.1093/bmb/ldaa021

  • 9

    Evans, N. J., Broido, E. M., Brown, K. R. & Wilke, A. K. (2017) Disability in Higher Education: A Social Justice Approach. John Wiley & Sons.

  • 10

    Fazekas Á. S. (2021) A felsőoktatáshoz történő hozzáférés és a felsőoktatásban való részvétel vizsgálata a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában. Az oktatási és tanulási környezet egyetemes tervezésének lehetőségei. In: Perlusz A. et al. (eds) Fogyatékos emberek a 21. századi magyar társadalomban. Tanulmánykötet Bánfalvy Csaba tiszteletére. Budapest, ELTE BGGYK. pp. 92–100.

  • 11

    Guo, S. & Jamal, Z. (2007) Nurturing Cultural Diversity in Higher Education: A Critical Review of Selected Models. Canadian Journal of Higher Education, Vol. 37. No. 2. pp. 27–49.

  • 12

    Harris, T. M. & Lee, C. N. (2019) Advocate-Mentoring: A Communicative Response to Diversity in Higher Education. Communication Education, Vol. 68. No 1. pp. 103–131. https://doi.org/10.1080/03634523.2018.1536272

  • 13

    Hrabéczy A. & Pusztai G. (2020) Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi pályafutása a felsőoktatási adminisztratív adatok tükrében. Iskolakultúra, Vol. 30. No 11. pp. 3–23.

  • 14

    Kristen, C., Reimer, D. & Kogan, I. (2008) Higher Education Entry of Turkish Immigrant Youth in Germany. International Journal of Comparative Sociology, Vol. 49. Nos 2–3. pp. 127–151. https://doi.org/10.1177/0020715208088909

  • 15

    Masten, A. S. (2001) Ordinary magic: Resilience process in development. American Psychologist, Vol. 56. No 3. pp. 227–239.

  • 16

    Nieminen, J. H. & Pesonen, H. V. (2022) Anti-ableist pedagogies in higher education: A systems approach. Journal of University Teaching & Learning Practice, Vol. 19. No. 4. https://ro.uow.edu.au/jutlp/vol19/iss4/08

  • 17

    Schwartz, I. S., Sandall, S. R., Odom, S. L., Horn, E. & Beckman, P. J. (2002) I know it when I see it: In search of a common definition of inclusion. In: S. L. Odom (ed.) Widening the Circle: Including Children with Disabilities in Preschool Programs. New York, Teacher Collage Press. pp. 10–24.

  • 18

    Singer, J. (1999) “Why can’t you be normal for once in your life?” From a problem with no name to the emergence of a new category of difference. In: M. Corker & S. French (eds) Disability Discourse. Open University Press. pp. 59–67.

  • 19

    Stout, R., Archie, C., Cross, D. & Carman, C. A. (2018) The relationship between faculty diversity and graduation rates in higher education. Intercultural Education, Vol. 29. No. 3. pp. 399–417. https://doi.org/10.1080/14675986.2018.1437997

  • 20

    Szabóné Pongrácz P. (2023) Különleges bánásmódot igénylő hallgatók a felsőoktatásban. In: Kövecsesné Gősi V., Makkos A., Lőrincz I. & Bognár A. (eds) Felsőoktatás-pedagógia a gyakorlatban: Módszertani kézikönyv. Győr, Széchenyi István Egyetem. pp. 37–49.

  • 21

    Teichler, U. (2010) Diversity of Higher Education. In: P. Peterson, E. Baker & B. McGaw (eds) The International Encyclopedia of Education. Elsevier. pp. 347–353.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 22

    Toszegi, Zs., Erat, D. & Varga, A. (2023) Neurodiversity in Higher Education: Time Series Data Analysis of the Neptun Unified Education System. Academic Notes. [Publikálásra benyújtott kézirat.]

  • 23

    Trow, M. (1979) Aspects of diversity in American higher education. In: H. J. Gans (ed.) On the making of Americans: Essays in honor of David Riesman. University of Philadelphia. pp. 270–290.

  • 24

    Tupan-Wenno, M., Camilleri, A. F., Fröhlich, M. & King, S. (2016) Effective Approaches to Enhancing the Social Dimension of Higher Education. Malta, Knowledge Innovation Centre.

  • 25

    Varga A. (2015) Az inklúzió szemlélete és gyakorlata. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Neveléstudományi Intézet. Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Wlislocki Henrik Szakkollégium.

  • 26

    Varga A., Deli K. & Fodor B. (2019) A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen. Educatio, Vol. 28. No. 4. pp. 755–766.

  • 27

    Varga A. & Trendl F. (2022) Roma Youth and Roma Societies in the Hungarian Higher Education in the Light of the Process Model of Inclusion. Autonomy and Responsibility: Journal of Education Sciences, Vol. 7. No. 1. pp. 19–36.

  • 28

    Varga A., Vitéz K., Orsós I., Fodor, B. & Horváth, G. (2021a) Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban. Educatio, Vol. 29. No. 3. pp. 449–464. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.8

  • 29

    Varga A., Vitéz K. & Széll K. (2021b) Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen. Iskolakultúra, Vol. 31. No. 4. pp. 45–62.

  • 30

    Vitéz K. (2021) Kutatás közben: Nemzetközi hallgatók és képzéseik vizsgálata a Pécsi Tudományegyetemen. In: Cserti Csapó T. (ed.) 8-9-10 Romológus Konferencia Tanulmánykötet. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Romológia Kutató Központ. pp.197–213.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 19 17
Aug 2024 0 30 20
Sep 2024 0 42 25
Oct 2024 0 92 38
Nov 2024 0 81 16
Dec 2024 0 140 24
Jan 2025 0 43 17