Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 2
A bolognai rendszer kísérlete és kísértése a tanárképzésben
Author:
György Hunyady ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar 1064 Budapest, Izabella utca 46. Magyarország

Search for other papers by György Hunyady in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
142–152
Online Publication Date:
30 Jul 2024
Publication Date:
30 Jul 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.4
Keywords:
structural reforms; the Bologna principles; double subject; integrative interdiscilinary subject; teaching of a subject on a foreign language;
Keywords (Hungarian):
strukturális reform; bolognai elvek; két szak; integratív műveltségterület; idegen nyelvi specializáció;
Open access

Az utóbbi évtizedekben két, úgynevezett strukturális reform ment végbe Magyarországon az általános és középiskolai tanárok képzésében. Az első lényeges összetevője volt a bolognai elvek bevezetésének a magyar felsőoktatásba, amelyben a tanári felkészítés választására a szaktudományi alapképzés követelményeinek teljesítése után került sor. A második reform a 2010-es kormányváltás után a hagyományosabb osztatlan tanárképzés visszahozását célozta, korai elköteleződéssel a pálya és két szak mellett. Mindkét esetben alacsony volt a tanár szakra jelentkezők száma, sőt ez csökkent. A tanulmány a két modell kombinációját javasolja: a bolognai változat újranyitását is, hogy legyen további lehetőség jelölteket vonzani a tanári hivatásra az egyetemi tanulmányok első szakmai tapasztalatai után, és növekedjen a választás szabadsága a tanárszakok tekintetében (például legyen lehetőség integratív műveltségterületi szakot vagy szaktárgy tanítása idegen nyelven specializációt választani).

Two – so called – structural reforms of the teacher education for the 2nd and 3rd ISCED school levels were implemented in Hungary in the last decades. The first one was a crucial component of the introduction of the Bologna principles into the Hungarian higher education, where the choice of the teacher training happened after the fulfillment of the requirements of a disciplinary Bachelor degree. The second reform after the governmental change in 2010 aimed at the more traditional one-way continuous teacher education with an early professional engagement and choice the double subject orientation. The number of the applicants in both cases were low and gradually diminished. The study proposes a combination of the two models: the reopening the Bologna version as well for a further opportunity for attracting candidates to the teacher profession on the basis of the first scholarly experience at the university studies and for the more free choice of the subject orientations (i.e. integrative interdiscilinary subjects, or teaching of a subject on a foreign language).
  • 1

    2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

  • 2

    2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról

  • 3

    111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről

  • 4

    110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

  • 5

    283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről

  • 6

    326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

  • 7

    401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról

  • 8

    8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

  • 9

    3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet a képzési és kimeneti követelményekkel összefüggésben egyes felsőoktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

  • 10

    5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet egyes felsőoktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

  • 11

    1497/2023. (XI. 16.) Korm. határozata a Nevelésügyi Kormánybizottságról

  • 12

    Csapó B. (2010) Megjegyzések „A pedagógusképzés fejlesztésének stratégiája, különös tekintettel a tanárképzésre: OM/NBB szakmai alapanyag” című dokumentumhoz. In: Hunyady Gy. (ed.) Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben”. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. pp. 187–192.

  • 13

    Csermely P., Fodor I., Joly E. & Lámfalussy S. (2009) Szárny és teher. Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére. Budapest, Bölcsek Tanácsa Alapítvány.

  • 14

    Halász G. (2010) A pedagógusképzés hazai reformja: válogatás a Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának dokumentumaiból. Pedagógusképzés, Vol. 8. Nos 2–3. pp. 133–144.

  • 15

    Herczog M., Nagy J., Csapó B., Liskó I., Havas G., Csépe V. & Kertesi G. (2008) Zöld könyv. A magyar közoktatás megújításáért. Budapest, Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet.

  • 16

    Hunyady Gy. (2004) A lefelé menő spirál víziója. Pedagógusképzés, Vol. 2. No. 1. pp. 31–40.

  • 17

    Hunyady Gy. (2010, ed.) Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben”. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

  • 18

    Hunyady Gy. (2011) A magyar tanárképzés a közelmúltban és a közeljövőben: A kritika kritikája. Pedagógusképzés, Vol. 9. Nos 1–4. pp. 67–78.

  • 19

    Hunyady Gy. (2023) Oktatás és szociálpszichológia – személyes áttekintés fél évszázadról. Budapest, Gondolat Kiadó.

  • 20

    Hunyady Gy. & Papp L. (1992, ed.) A bölcsészkari reform bevezetése. Budapest, ELTE BTK.

  • 21

    Ladányi A. (2008) A középiskolai tanárképzés története. Budapest, Új Mandátum Kiadó.

  • 22

    Rapos N. & Kopp E. (2016) Szükséges-e/lehetséges-e a pedagógusképzés újabb átalakítása? Pedagógusképzés, Vol. 15. Nos 1–4. pp. 49–59.

  • 23

    Stéger Cs. (2012) Tanárképzési helyzetkép a bolognai reformok után. PhD-disszertáció. Budapest, ELTE PPK, NDI.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 20 16
Aug 2024 0 220 51
Sep 2024 0 98 29
Oct 2024 0 222 6
Nov 2024 0 64 12
Dec 2024 0 85 13
Jan 2025 0 21 8