Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 2
A felsőoktatási pedagógia hatékonyságának mérése
Mérési lehetőségek
Author:
István Polónyi Wesley János Főiskola 1083 Budapest, Dankó u. 11. Magyarország

Search for other papers by István Polónyi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
166–185
Online Publication Date:
30 Jul 2024
Publication Date:
30 Jul 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.6
Keywords:
efficiency of higher education; levels of efficiency measurement;
Keywords (Hungarian):
felsőoktatás hatékonysága; hatékonyság mérésszintjei;
Open access

A tanulmány a felsőoktatás teljesítményének mérési módszereivel foglalkozik alapvetően oktatásgazdasági megközelítésben, – azzal a feltételezéssel, hogy az többek között a felsőoktatási pedagógia eredményességét is méri. A hatékonyság mérésének három szintje van: a) az oktatói, oktatási szervezeti egység szint; b) az intézményi szint; c) nemzeti szint, s mindhárom szint legfontosabb irodalmáról rövid áttekintést ad. Az oktatók, illetve az oktatási szervezeti egységek szintjén történő értékelések leginkább az oktatók bérezésében, előmenetelében játszanak szerepet, az intézményi szintű értékelések pedig az intézmények akkreditációjában, minősítésében, valamint a finanszírozásban. A nemzeti szintű értékelés a közgazdasági elemzések és az oktatáspolitikai irányítás számára szolgál tanulságokkal. A tanulmány végén egy rövid elemzés bemutatja a hazai felsőoktatás teljesítményének nemzetközi összehasonlítását, megállapítva, hogy a magyar felsőoktatás a 2015 óta eltelt időszakban az EU- és az OECD-országok alkotta halmazban a középmezőnyből lassan lefelé csúszik.

The paper deals with methods for measuring the performance of higher education, essentially from an economics of education perspective, with the assumption that it measures, among other things, the effectiveness of higher education pedagogy. There are three levels of effectiveness measurement: a) the level of the teaching unit b) the institutional level c) the national level, and a brief review of the key literature on each of these three levels is provided. Evaluation at the level of the teacher or teaching unit is most relevant to the pay and promotion of teachers, while evaluation at the institutional level is relevant to the accreditation, certification and funding of institutions. Evaluation at national level provides lessons for economic analysis and educational policy management. At the end of the paper, a brief analysis presents an international comparison of the performance of Hungarian higher education, concluding that Hungarian higher education has been slowly slipping from the middle of the EU and OECD group of countries since 2015.
  • 1

    Abbott, M. & Doucouliagos, C. (2003) The Efficiency of Australian Universities: A Data Envelopment Analysis. Economics of Education Review, Vol. 22. No. 1. pp. 89–97.

  • 2

    Agasisti, T. (2008) Performances and Spending Efficiency in Higher Education. A European Comparison.

  • 3

    Altbach, P. (2006) The Dilemmas of Ranking. The Boston College Center for International Higher Education. International Higher Education, Vol. 42. Winter. https://ejournals.bc.edu/index.php/ihe/article/view/7878/7029 [Letöltve: 2023. 10. 10.]

  • 4

    Athanassopoulos, A. & Shale, E. (1997) Assessing the Comparative Efficiency of Higher Education Institutions in the UK by Means of Data Envelopment Analysis. Education Economics, Vol. 5. No. 2. pp. 117–134.

  • 5

    Bennetot Pruvot, E., Claeys-Kulik, A. & Estermann, T. (2015) Designing Strategies for Efficient Funding of Universities in Europe (DEFINE; Brussels, EUA). https://bit.ly/2TBB1ph [Letöltve: 2020. 05. 04.]

  • 6

    Berk R. A. (2005) Survey of 12 Strategies to Measure Teaching Effectiveness. International Journal of Teaching and Learning in Higher Education, Vol. 17. No. 1. pp. 48–62.

  • 7

    Berk R. A. (2018) Start Spreading the News: Use Multiple Sources of Evidence to Evaluate Teaching. Journal of Faculty Development, Vol. 32. No. 1. pp. 73–81.

  • 8

    Flegg, A. T., Allen, D. O., Field, K. & Thurlow, T. W. (2004) Measuring the efficiency of British universities: A multi-period data envelopment analysis. Education Economics, Vol. 12. No. 3. pp. 231–249.

  • 9

    Hanushek, E. A. (2010) The economic value of higher teacher quality. NBER Working Paper, 16606. http://www.nber.org/papers/w16606

  • 10

    Harrison, P. D., Douglas, D. K. & Burdsal, Ch. A. (2004) The Relative Merits of Different Types of Overall Evaluations of Teaching Effectiveness. Research in Higher Education, Vol. 45. No. 3. pp. 311–323.

  • 11

    Henard, F. (2010) Learning our lessons. Review of quality teaching in higher education. OECD.

  • 12

    Hetesi Erzsébet & Kürtösi Zsófia (2009) A felsőoktatás képzési teljesítményének mérési problémái. In: Hetesi E. – Majó Z. – Lukovics M. (eds) A szolgáltatások világa. Szeged, JATEPress. pp. 168–185.

  • 13

    Johnes, J. (2006) Data envelopment analysis and its application to the measurement of efficiency in higher education. Economics of Education Review, Vol. 25. No. 3. pp. 273–288.

  • 14

    Joumady, O. & Ris, C. (2005) Performance in European higher education: A non-parametric production frontier approach. Education Economics, Vol. 13. No. 2. pp. 189–205.

  • 15

    Kells. H. R. (1992) Performance Indicators for Higher Education: A Critical Review with Policy Recommendations. World Bank. https://documents1.worldbank.org/curated/en/430761468766509535/pdf/multi-page.pdf Letöltve: [2023. 09. 15.]

  • 16

    Loukkola, T., Peterbauer, H. & Gover, A. (2020) Exploring higher education indicators. EUA, Brussels.

  • 17

    Marsh, H. W. (1983) Multidimensional ratings of teaching effectiveness by students for different academic settings and their relationship to student/course/instructor characteristics. Journal of Educational Psychology, Vol. 75. No. 1. pp. 150–166.

  • 18

    Marsh, H. W. & Roche, L. A. (1993) The use of students’ evaluations and an individually structured intervention to enhance university teaching effectiveness. American Educational Research Journal, Vol. 30. No. 1. pp. 217–251.

  • 19

    Marsh, H. W. & Roche, L. A. (1997) Making students’ evaluations of teaching effectiveness effective: The critical issues of validity, bias, and utility. Journal of Educational Psychology, Vol. 52. No. 11. pp. 1187–1197.

  • 20

    McMillan, M. & Datta, D. (1998) The Relative Efficiencies of Canadian Universities: A DEA Perspective. Canadian Public Policy, Vol. 24. No. 4. pp. 485–511.

  • 21

    OECD (2009) Teacher Evaluation. A Conceptual Framework and examples of Country Practices. Paris, OECD Publishing.

  • 22

    OECD (2013) Synergies for Better Learning: An International Perspective on Evaluation and Assessment. OECD Reviews of Evaluation and Assessment in Education. Paris, OECD Publishing.

  • 23

    Poproski, R. & Greene, R. (2018) Metrics and Measures of Teaching Effectiveness Introduction. https://ctl.gatech.edu/sites/default/files/documents/poproski_greene_2018_metrics_and_measures_of_teaching_effectiveness.pdf

  • 24

    Salmi, J. (2009) The Challenge of Establishing World-Class Universities. Washington (DC), World Bank. [Letöltve: 2023. 08. 20.]

  • 25

    St. Aubyn, M., Pina, A., Garcia, F. & Pais, J. (2009) Study on the efficiency and effectiveness of public spending on tertiary education. European Economy, Economic Paper 390. https://ec.europa.eu/economy_finance/publications/pages/publication16267_en.pdf

  • 26

    Tomkins, C. & Green, R. (1988) An experiment in the use of data envelopment analysis for evaluating the efficiency of UK university departments of accounting. Financial Accountability and Management, Vol. 4. No. 2. pp. 147–164.

  • 27

    Warning, S. (2004) Performance Differences in German Higher Education: Empirical Analysis of Strategic Groups. Review of Industrial Organization, Vol. 24. No. 3. pp. 393–408.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 147 17
Jan 2025 0 41 16
Feb 2025 0 71 14
Mar 2025 0 88 6
Apr 2025 0 33 9
May 2025 0 7 5
Jun 2025 0 0 0