Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 2
Az oktatói kiválóság elismerése a kutatóegyetemeken: nemzetközi példák és tanulságok a szervezeti tanulás tükrében
Authors:
Helga Dorner Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27. Magyarország

Search for other papers by Helga Dorner in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Misic Gorana Learning Innovation Officer, University of Glasgow, Adam Smith Business School Glasgow UK

Search for other papers by Misic Gorana in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
222–233
Online Publication Date:
30 Jul 2024
Publication Date:
30 Jul 2024
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.2.10
Keywords:
teaching excellence; organizational learning; professional development;
Keywords (Hungarian):
oktatói kiválóság; szervezeti tanulás; szakmai professzionalizáció;
Open access

Az oktatói kiválóság díjjal történő elismerése elterjedt stratégia a nemzetközi felsőoktatáspedagógiai gyakorlatban. Ez az elismerés növelheti az oktatók magabiztosságát és ösztönözheti őket kompetenciáik fejlesztésére. Bizonyos intézményi kultúrákban azonban a tudományos előmenetel szempontjából az oktatói kiválóságra és ennek formális elismerésére inkább akadályként tekintenek, mivel az oktatói tevékenységet a kutatói produktivitás csökkenésével társítják. Felvetődik tehát a kérdés, hogy szükség van-e az oktatói kiválósági díjakra és, hogy azok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyén és a szervezet működését tekintve. Tanulmányunkban kényelmi mintavétellel gyűjtött interjúadatainkat felhasználva reflektálunk erre a dilemmára a kutatóegyetemek kontextusában.

Recognition of teaching excellence through awards is a common strategy in international higher education pedagogy. This recognition can boost the confidence of instructors and encourage them to develop their competences. However, in some institutional cultures, teaching excellence and its formal recognition are seen as a barrier to academic progression, as teaching is associated with a reduction in research productivity. This raises the question whether there is a need for teaching excellence awards, and, if yes, what the advantages and disadvantages for the individual and the organization may be. In our study, we reflect on this dilemma in the context of research universities using interview data collected through convenience sampling.
  • 1

    Bethel, K., Fuhrman, N. E., Copenheaver, C. A. & Hollandsworth, K. C. (2021) Winning an External Teaching Award in Higher Education: Teacher Identity and Recipient Characteristics. Journal of Agricultural Education, Vol. 62. No. 2. pp. 201–216. https://doi.org/10.5032/jae.2021.02201

  • 2

    Braun, V. & Clarke, V. (2006) Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, Vol. 3. No. 2. pp. 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa

  • 3

    Brawer, J., Steinert, Y., St-Cyr, J., Watters, K. & Wood-Dauphinee, S. (2006) The significance and impact of a faculty teaching award: disparate perceptions of department chairs and award recipients. Medical Teacher, Vol. 28. No. 7. pp. 614–617. https://doi.org/10.1080/01421590600878051

  • 4

    Chalmers, D. (2011) Progress and challenges to the recognition and reward of the scholarship of teaching in higher education. Higher Education Research & Development, Vol. 30. No. 1. pp. 25–38. https://doi.org/10.1080/07294360.2011.536970

  • 5

    Dorner, H. & Belic, J. (2021) From an individual to an institution: Observations about the evolutionary nature of conversations. International Journal for Academic Development, Vol. 26. No. 3. pp. 210–223. https://doi.org/10.1080/1360144X.2021.1947295

  • 6

    Dorner, H. & Mårtensson, K. (2021) Catalysing pedagogical change in the university ecosystem: Exploring ‘big ideas’ that drive faculty development. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 11. No. 3. pp. 225–229. https://doi.org/10.1556/063.2021.00089

  • 7

    Dorner, H., Misic, G. & Rymarenko, M. (2021) Online mentoring for academic practice: Strategies, implications, and innovations. Annals of the New York Academy of Sciences, Vol. 1483. pp. 98–111. https://doi.org/10.1111/nyas.14301

  • 8

    Graham, R. H. (2012) Achieving excellence in engineering education: The ingredients of successful change. London, Royal Academy of Engineering.

  • 9

    Halse, C., Deane, E., Hobson, J. & Jones, G. (2007) The research–teaching nexus: What do national teaching awards tell us? Studies in Higher Education, Vol. 32. No. 6. pp. 727–746. https://doi.org/10.1080/03075070701685155

  • 10

    Hannah, S. T. & Lester, P. B. (2009) A multilevel approach to building and leading learning organizations. The Leadership Quarterly, Vol. 20. No. 1. pp. 34–48. https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2008.11.003

  • 11

    Hordósy, R. & McLean, M. (2022) The future of the research and teaching nexus in a post-pandemic world. Educational Review, Vol. 74. No. 3. pp. 378–401. https://doi.org/10.1080/00131911.2021.2014786

  • 12

    Hrubos I. (2015) A gazdálkodó egyetem karrierje. Magyar Tudomány, Vol. 176. No. 7. pp. 776–780.

  • 13

    Huggett, K. N., Greenberg, R. B., Rao, D., Richards, B., Chauvin, S. W., Fulton, T. B., Summers, K., Littlefield, J., Perkowski, L., Robins, L. & Simpson, D. (2012) The design and utility of institutional teaching awards: A literature review. Medical Teacher, Vol. 34. No. 11. pp. 907–919. https://doi.org/10.3109/0142159X.2012.731102

  • 14

    Kádár-Csoboth P. & Kováts G. (2023) A teljesítményfinanszírozás kihívásai a szervezeti és egyéni teljesítménymenedzsment-rendszerek kialakítására a modellváltó egyetemeken. Educatio, Vol. 32. No. 3. pp. 470–485. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.3.8

  • 15

    Káplár-Kodácsy K., Rónay Z. & Dorner, H. (2021) Adaptációs stratégiák a felsőoktatásban: egy mentorrendszer tapasztalatai. Iskolakultúra, Vol. 31. Nos 11–12. pp. 115–129. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.115

  • 16

    Kováts G. (2020) Menedzserizmus a felsőoktatásban: érvek, ellenérvek, alternatívák. Educatio, Vol. 29. No. 1. pp. 3–18. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.1.1

  • 17

    Madriaga, M. & Morley, K. (2016) Awarding teaching excellence: ‘What is it supposed to achieve?’ Teacher perceptions of student-led awards. Teaching in Higher Education, Vol. 21. No. 2. pp. 166–174. https://doi.org/10.1080/13562517.2015.1136277

  • 18

    Mårtensson, K. & Roxå, T. (2016) Leadership at a local level–Enhancing educational development. Educational Management Administration & Leadership, Vol. 44. No. 22. pp. 247–262. https://doi.org/10.1177/1741143214549977

  • 19

    Pleschová, G., Roxå, T., Thomson, K. E. & Felten, P. (2021) Conversations that make meaningful change in teaching, teachers, and academic development. International Journal for Academic Development, Vol. 26. No. 3. pp. 201–209. https://doi.org/10.1080/1360144X.2021.1958446

  • 20

    Rónay Z. (2016) A testületi felelősségmegállapítás alapjai a felsőoktatási intézmények törvényességi szempontú vizsgálatában. Iustum Aequum Salutare, Vol. 12. No. 4. pp. 255–272.

  • 21

    Roxå, T. & Mårtensson, K. (2011/13) Understanding strong academic microcultures: An exploratory study. CED, Centre for Educational Development, Lunds universitet.

  • 22

    Seppala, N. & Smith, C. (2019) Teaching awards in higher education: A qualitative study of motivation and outcomes. Studies in Higher Education, Vol. 45. No. 7. pp. 1398–1412. https://doi.org/10.1080/03075079.2019.1593349

  • 23

    Skelton, A. (2004) Understanding ‘teaching excellence’ in higher education: A critical evaluation of the National Teaching Fellowships Scheme. Studies in Higher Education, Vol. 29. No. 4. pp. 451–468. https://doi.org/10.1080/0307507042000236362

  • 24

    Spronken‐Smith, R. & Walker, R. (2010) Can inquiry‐based learning strengthen the links between teaching and disciplinary research? Studies in Higher Education, Vol. 35. No. 6. pp. 723–740. https://doi.org/10.1080/03075070903315502

  • 25

    The British Academy (2022) The Teaching-Research Nexus: Project Summary. London, The British Academy.

  • 26

    Thomson, K. E. & Trigwell, K. R. (2018) The role of informal conversations in developing university teaching? Studies in Higher Education, Vol. 43. No. 9. pp. 1536–1547. https://doi.org/10.1080/03075079.2016.1265498

  • 27

    Trowler, P. & Cooper, A. (2002) Teaching and learning regimes: Implicit theories and recurrent practices in the enhancement of teaching and learning through educational development programmes. Higher Education Research & Development, Vol. 21. No. 3. pp. 221–240. https://doi.org/10.1080/0729436022000020742

  • 28

    Vilkinas, T. & Ladyshewsky, R. K. (2012) Leadership behaviour and effectiveness of academic program directors in Australian universities. Educational Management Administration & Leadership, Vol. 40. No. 1. pp. 109–126. https://doi.org/10.1177/1741143211420613

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 15 9
Aug 2024 0 203 43
Sep 2024 0 80 18
Oct 2024 0 317 13
Nov 2024 0 129 6
Dec 2024 0 156 4
Jan 2025 0 44 2