In competitive sports, the key to adult success lies in optimal youth and talent development. Earlier research indicates that the sports experiences and development of young athletes are significantly influenced by environmental factors and views of coaches. In this study we analysed the documents of the speed skating national federation and conducted a questionnaire to examine the opinions of coaches, athletes, and parents involved in speed skating (N = 164). The results suggest that the sports documents underestimate the importance of youth and talent development. According to our empirical research, the success in adulthood is of most importance, however there are major differences among participants in the sport regarding their views. It is critical for the sports federation to strengthen pedagogical training and activities within the framework of a new communication strategy.
A versenysportban a felnőttkori sikeresség kulcsa az optimális utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás. Korábbi kutatások szerint a fiatalok sportélményeit és fejlődését jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők és az edzők nézetei. Kutatásunkban elemeztük a gyorskorcsolya sportági szakszövetség dokumentumait és kérdőívvel vizsgáltuk a gyorskorcsolya sportág edzőinek, versenyzőinek és szüleiknek a véleményét (N = 164). Eredményeink alapján elmondható, hogy a sportági dokumentumok alábecsülik az utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás jelentőségét. Empirikus kutatásunk alapján kiemelt jelentőségű a felnőttkorban elért siker, de jelentős különbség található a sportág szereplőinek nézetei között is. Fontos a sportági szövetség számára a pedagógiai képzéstevékenység megerősítése egy új kommunikációs stratégia keretében.
Anshel, M. H. (2003) Sport psychology: From theory to practice. San Francisco, Benjamin Cummings.
Bass, B. M. (2008) The Bass handbook of leadership: Theory, research & manager application. New York, Free Press.
Bognár J. & Csáki I. (2020) Kiemelt akadémiai rendszer labdarúgóinak véleménye a sportágválasztásról, sikerességről és az edzői szerepekről. Magyar Pedagógia, Vol. 120. No. 3. pp. 229–246. https://doi.org/10.17670/MPed.2020.3.229
Bognár J., Trzaskoma-Bicsérdy G. & Révész L. (2009) Az élsport, sporttehetség, tehetséggondozás. In: Szatmári Z. (ed.) Sport, életmód, egészség. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 711–733.
Dorsch, T. E., Thrower, S. & Lowe, K. (2020) Parent involvement in youth sport: Developmental considerations regarding children, adolescents, and emerging adults. In: M. W. Bruner, M. A. Eys & L. J. Martin (eds) The power of groups in youth sport. Elsevier Academic Press. pp. 241–256. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-816336-8.00014-7
Dudás M. (2005) A tanárképzésbe belépő hallgatók nézeteinek feltárási lehetőségei. Pedagógusképzés, Vol. 3. No. 3. pp. 23–43.
Dweck, C. (2015) The mindset of a champion. Stanford Athletics, GoStanford.com. http://tomrebold.com/engr1a/readingAssignments/The-Mindset-of-a-Champion.pdf [Letöltve: 2024. 03. 25.]
Falus I. (2001) Pedagógus mesterség-pedagógiai tudás. Iskolakultúra, Vol. 11. No. 2. pp. 21–28.
Fügedi B., Bognár J. & Kovács L. T. (2019) A szülői minta szerepe a sportolási szokásokban és a testnevelés megítélésében. Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae, Sectio Sport, Vol. 46. pp. 47–55. https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2019.1.47
Gombocz J. (2004) A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe. In: Biróné N. E. (ed.) Sportpedagógia. Dialóg Campus. pp. 147–168.
Gulbin, P., Jason, J., Morag, C., Morley, J. E. & Weissensteiner, J. (2013) An integrated framework for the optimisation of sport and athlete development: A practitioner approach. Journal of Sports Sciences, Vol. 31. No. 12. pp. 1319–1331. https://doi.org/10.1080/02640414.2013.781661
Gyarmathy É. (2013) Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon. Neveléstudomány, Vol. 2. pp. 90–106.
Harsányi L. (2000) Edzéstudomány. Pécs, Dialóg Campus.
Henriksen, K. & Stambulova, N. (2023) The social environment of talent development in youth sport. Frontiers in Sports and Active Living, Vol. 5. https://doi.org/10.3389/fspor.2023.1127151 [Letöltve: 2024. 03. 25.]
Holt, N. & Night, C. J. (2014) Parenting in Youth Sport From Research to Practice. New York, Routledge.
Kiss Z., Bognár J., Déri D. & Csáki I. (2022) Hazai és határon túli labdarúgó akadémiák utánpótlásedzőinek pedagógiai nézetei. Magyar Sporttudományi Szemle, Vol. 4. No. 23. pp. 26–33.
Li, C., Wang, C. K. & Pyun, D. Y. (2014) Talent Development Environmental Factors in Sport: A Review and Taxonomic Classification. Quest, Vol. 66. No. 4. pp. 433–447. https://doi.org/10.1080/00336297.2014.944715
Mageau, A. G., & Vallerand, J. R. (2003) The coach–athlete relationship: A motivational model. Journal of Sports Sciences, Vol. 21. No. 11. pp. 883–904.
Martindale, J. J. R., Collins, D. & Abraham, A. (2007) Effective talent development: The elite coach perspective in UK sport. Journal of Applied Sport Psychology, Vol. 19. No. 2. pp. 187–206. https://doi.org/10.1080/10413200701188944
Morris, T. (2000) Psychological characteristics and talent identification in soccer. Journal of Sports Sciences, Vol. 18. No. 9. pp. 715–726. https://doi.org/10.1080/02640410050120096
Nádori L. (1987) Az utánpótlás nevelés időszerű kérdései. In: Kiválasztás és utánpótlásedzés. Konferenciakötet. Pécs. pp. 12–22.
Richardson, V. (1996) The role of attitudes and beliefs in learning to teach. In: J. Sikula (ed.) Handbook of Research on Teacher Education. New York, Macmillan. pp. 102–119.
Roquette, Y. O., Knight, J. C., Victoria, L. & Philippe-Jean, H. (2020) Parent-athlete relationships: A central but underexamined consideration within sport psychology. Sport & Exercise Psychology Review, Vol. 16. No. 2. pp. 5–23. https://doi.org/10.53841/bpssepr.2020.16.2.5
Seanor, M., Schinke, J. R., Stambulova, N. B., Ross, D. & Kpazai, G. (2017) Cultivating Olympic champions: A trampoline development environment from grass roots to podium. Journal of Sport Psychology in Action, Vol. 8. No. 2. pp. 96–108. https://doi.org/10.1080/21520704.2017.1327908
Sotiriadou, K., Shilbury, D. & Quick, S. (2008) The Attraction, Retention/Transition, and Nurturing Process of Sport Development: Some Australian Evidence. Journal of Sport Management, Vol. 22. No. 3. pp. 247–272. https://doi.org/10.1123/jsm.22.3.247
Telegdi A. (2019) Az eredmény alapú megközelítéstől az érték alapú megközelítésig a gyorskorcsolyasportokban. Magyar Sporttudományi Szemle, Vol. 79. No. 2. pp. 89–90.
Telegdi A. & Bognár J. (2022) Az edzői nézetek szerepe a gyorskorcsolyázók képzésében: különböző szereplők tapasztalatai a hosszú távú felkészítés oldaláról. In: Kattein-Pornói R., Mrázik J. & Pogátsnik M. (eds) Tanuló társadalom: Oktatáskutatás járvány idején. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Vol. 9. pp. 308–320.
Thrower, S., Harwood, C. & Spray, C. M. (2017) Educating and supporting tennis parents: an action research study.Qualitative Research in Sport Exercise and Health. Routledge. pp. 600–618. https://doi.org/10.1080/2159676X.2017.1341947
Vernacchia, A. R., McGuire, T. R., Reardon, P. J. & Templin, P. D. (2000) Psychosocial characteristics of Olympic track and field athletes. International Journal of Sport Psychology, Vol. 31. No. 1. pp. 5–23.
Way, R., Balyi, I., Higgs, C., Bluechardt, M., Cardinal, C., Higgs, C., Norris, S. & Grove, J. (2007) Canadian sport for life. Canadian Sport Institute-Pacific.
Williams, A. M. & Hodges, J. N. (2004) Skill Acquisition in Sport. Research, Theory and Practice. London. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203646564