In the first half of the 20th century, school statistics showed the composition of parents in different schools and types of schools, so it was already clear that parents with low occupational status were under-represented in higher schools. In the 1950s there was an administrative policy exercise to change this, but after 1956 this policy was incompatible with consolidation. The school attandance and the social status of parents was first demonstrated by Zsuzsa Ferge in an 1959 survey, anticipating the French sociology of education – although the French sociology is traditionally regarded as the „model”. In the period 1960-2000, a number of relatively small sociological surveys showed that ‚mother’s education’ was the strongest factor, it was stronger determinant than either father’s education or the family’s occupational or wealth status. In the second part of the paper, we point out that Mihály Csákó’s 1998 data set of 61 000 cases provides a more detailed analysis of the family-school relationship than ever before or since. The personal database of the 1970–2001 censuses, became available in the 21st century, where all the social statistics of ‘fathers’ and ‘mothers’ (or more precisely, adults performing this function) can be linked to their children who visit primary and secondary school, and who has dropped-out, provides the modern analyst with a robust resource for the last third of the century.
A 20. század első felében az iskolai statisztika mutatta be, hogy milyen az egyes iskolák, iskolatípusok szülői összetétele, az tehát már akkor világossá vált, hogy az alacsony foglalkozási státuszú szülők alulreprezentáltak a magasabb iskolákban. Az 1950-es években ennek megváltoztatására adminisztratív politikai gyakorlat állt fenn, mely azonban 1956 után összeegyeztethetetlen volt a konszolidációval. Az iskolák közötti választás és a szülők társadalmi státusza közötti összefüggést elsőként Ferge Zsuzsa mutatta ki 1959-es adatfelvételen, megelőzve a hagyományosan mintának tekintett francia oktatásszociológiát. Az 1960-as, 1990-es években számos, viszonylag kismintás szociológiai felmérés mutatta be, hogy az „anya iskolai végzettsége” a legerősebb faktor, mely erősebben determinál akár az apa iskolai végzettségénél, akár a család foglalkozási vagy vagyoni helyzeténél. A tanulmány második felében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy Csákó Mihály 1998-ban készített 61-ezres esetszámú adattára minden korábbinál és későbbinél részletesebb elemzést tesz lehetővé a család-iskola kapcsolatról, illetve, hogy az 1970–2001-es népszámlálások 21. században hozzáférhetővé vált személysoros adatbázisa – ahol az „apák” és „anyák” (pontosabban az ilyen funkciót betöltő felnőttek) valamennyi társadalomstatisztikai adata összekapcsolható általános és középiskolás, illetve iskolából kimaradó gyerekeivel – az évszázad utolsó harmadának robosztus forrását nyújtja a mai elemző számára.
Agárdi P. (2003) Szociáldemokrata kultúrafelfogás a múlt század első felében. In: Egyenlítő: Társadalomkritikai és kulturális folyóirat, Vol. 1. Nos 5–6. pp. 71–79.
Andor M. & Liskó I. (2000) Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra Kiadó, Budapest, 2000.
Andorka R. & Simkus A. (1983) Az iskolai végzettség és a szülői család társadalmi helyzete. Statisztikai Szemle, 1983/6, pp. 592–611.
Bajkó M. (1992) A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és1848 között: Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen. Debrecen.
Balogh M. & Gergely J. (1993) Egyházak az újkoriMagyarországon, 1790–1992: kronológia. Budapest, História Szerkesztősége, MTA Történettudományi Intézet.
Biró Zs. H. & Gordon GY. J. (2020, eds) Árnyékoktatás. Educatio, Vol. 29. No. 2. pp. 171–278.
Boudon, R. (1974) Education, Opportunityand Social inequality. New York, Wiley.
Csákó M. (2000) Egyalapműgyanús könyv: Andor Mihály-Liskó Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra Kiadó, 2000. Esély, Vol. 11. No. 6. pp. 114–116.
Döbörné F. N. (2018) A magyar polgári iskolai tanárképzés története: 1868–1947: esélyaz együttműködésre – professzionalizáció és intézményesülés. Budapest, Gondolat.
Feitl I. (2004) Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században: tanulmányok. Feitl I., Sipos A. (eds) Budapest, Napvilág.
Ferge S. (1962) A gyermekekkel kapcsolatos néhány kérdés a statisztika tükrében. Statisztikai Szemle, 10. sz. pp. 967–992.
Ferge S. (1965) Örökösök (P. Bourdieu és J.-C. Passeron könyvének margójára). Valóság, Vol. 8. No. 7. pp. 94–96.
Ferge S. (1966) Társadalmi rétegződés Magyarországon. Valóság, Vol. 9. No. 10. pp. 23–26.
Ferge Zs. (1969) Társadalmi mobilitás, a társadalom nyitottsága. Valóság, Vol. 12. No. 6. pp. 10–19.
Forray R. K. (1988) Társadalmunk és középiskolája. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Gazsó F., Csákó M., Liskó I. & Molnár P. (1981) Közoktatási rendszer és társadalmi struktúra. In: Társadalmi struktúránk fejlődése II. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Budapest.
Gazsó F. & Várhegyi GY. (1965) A művelődési egyenlőtlenségek és az iskola. Valóság, Vol. 8. No. 12. pp. 54–62.
Jáki L. (1965) A pályaválasztás néhány problémája. Valóság, Vol. 8. No. 5.
Karády V. (1997) Felekezet, rétegződés és mobilitás: az egyenlőtlen modernizációnéhány kulcskérdése a magyar társadalomtörténetben. Akadémiai székfoglaló, 1994. december 7. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Karády V. (1997a) Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon: 1867–1945. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, Replika Kör.
Karády V. (2012) Ethnic and denominational inequalities and conflicts in elites andelite training in modern Central-Europe = Inégalités et conflits ethniques et religieux dans les élites et leur formation en Europe Centrale moderne. Budapest, WJLF.
Karády V. (2012a) Allogén elitek a modern magyar nemzetállamban. Történelmi-szociológiai tanulmányok. Budapest, WJLF.
Kemény I. (1968) A mobilitás társadalmi összefüggései. Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kokovai L. (1933) A budapesti községi polgári iskolák tanulóinak vizsgálata szüleik társadalmi állása szerint. OPITK, 1933/34. pp. 201–209.
Kolosi T. (1984) Státus és réteg. Rétegződés-modellvizsgálat III. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Budapest.
Kozma T. (1975) Hátrányos helyzet. Budapest, Tankönyvkiadó.
Ladányi J. & Csanádi G. (1983) Szelekció az általános iskolában. Budapest, Magvető Kiadó.
Pataki F. (1968) Nevelésügyünk és a szociológia. Társadalmi Szemle, 1968. No. 11. pp. 72–82.
Rébay M. (2018) Főnemesi családok gyermekei a két dunáninneni evangélikus főgimnáziumban: 1867–1918. In: Arezzói Guidótól a tabletig: tíz évszázad oktatási-nevelési problémái. Budapest, L’Harmattan. pp. 63–79.
Róbert P. (1985) Származás és mobilitás. Rétegződés-modell vizsgálat VII. Budapest.
Sasfi Cs. (1997, ed.) Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár.
Sasfi Cs. (2013) Gimnazistákés társadalom Magyarországon a 19. század első felében. Budapest, Korall.
Sáska G. (2006) A társadalmi egyenlőség megteremtésének kísérlete az ötvenes évek felsőoktatásában. Educatio, Vol. 15. No. 3. pp. 593–608.
Ugrai J. (2011) Vargabetűk az iskolában. A kétszáz évvel ezelőtti kollégiumi tanulmányok szabályszerűségeiről. Korall, Vol. 12. No. 46. pp. 87–113.
Varga L. (1999) A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Budapest, Napvilág.