Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 4
Családszerkezet és társas-érzelmi nehézségek kora gyermekkorban
Authors:
Judit Monostori KSH Népességtudományi Kutatóintézet 1024 Budapest, Buday László utca 1–3. Magyarország

Search for other papers by Judit Monostori in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Laura Szabó KSH Népességtudományi Kutatóintézet 1024 Budapest, Buday László utca 1–3. Magyarország

Search for other papers by Laura Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Krisztina Kopcsó KSH Népességtudományi Kutatóintézet 1024 Budapest, Buday László utca 1–3. Magyarország

Search for other papers by Krisztina Kopcsó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
435–450
Online Publication Date:
21 Feb 2025
Publication Date:
21 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.3
Keywords:
family structure; non-intact families; early childhood; social-emotional difficulties;
Keywords (Hungarian):
családszerkezet; nem intakt családok; kora gyermekkor; társas-érzelmi nehézségek;
Open access

The aim of our study is to investigate how family structure is related to the risk of social-emotional difficulties in early childhood. The variable measuring family structure measures not only whether a child is raised by one or two parents, or whether the family is intact or a stepfamily, but also whether the child has half- or step siblings. The data come from the Cohort ’18 Growing Up in Hungary study. Bivariate analyses, and baseline model controlling with demographic data on mother and child, indicate higher social-emotional risk in different types of non-intact families than in intact families. However, further analyses show that these can be explained by the less favourable social status of non-intact families, and other relevant characteristics (e.g., conflict between parents, mental health of the mother, spatial location of residence).

Tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy a családszerkezet hogyan függ össze a társas-érzelmi nehézségek kockázatával kora gyermekkorban. A családszerkezet leírására kialakított változó méri, hogy egy vagy két szülő neveli-e a gyermeket; hogy a párkapcsolatra épülő család intakt vagy mozaik család-e, és hogy élnek-e a családban a gyermeknek fél- és/vagy póttestvérei. Az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Az anya, valamint a gyermek demográfiai jellemzőit is kontroll alatt tartva, eredményeink jelzik, hogy a nem intakt családok különböző típusaiban a kockázati értékek magasabbak, mint az intakt családokban. Az összefüggés a nem intakt családokra jellemző kedvezőtlenebb társadalmi státusszal és egyéb tényezőkkel (szülők közötti konfliktusok, anya mentális egészsége, lakóhely területi elhelyezkedése) magyarázható.
  • 1

    Amato, P. R. (1987) Family processes in intact, one-parent and step-parent families: The child’s point of view. Journal of Marriage and the Family, Vol. 49. pp. 327–337.

  • 2

    Amato, P. R. (1993) Children’s adjustment to divorce: Theories, hypotheses, and empirical support. Journalof Marriage and Family, Vol. 55. No. 1. pp. 23–38. https://doi.org/10.2307/352954

  • 3

    Amato, P. R. (2010) Research on divorce: Continuing trends and new developments. Journal of Marriageand Family, Vol. 72. No. 3. pp. 650–666. https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2010.00723.x

  • 4

    Amato, P. R. & Sobolewski, J. M. (2001) The effects of divorce and marital discord on adult children’s psychological well-being. American Sociological Review, Vol. 66. No. 6. pp. 900–921. https://doi.org/10.2307/3088878

  • 5

    Andreß, H.-J., Borgloh, B., Bröckel, M., Giesselmann, M. & Hummelsheim, D. (2006) The economic consequences of partnership dissolution: A comparative analysis of panel studies from Belgium, Germany, Great Britain, Italy, and Sweden. European Sociological Review, Vol. 22. No. 5. pp. 533–560. https://doi.org/10.1093/esr/jcl012

  • 6

    Auersperg, F., Vlasak, T., Ponocny, I. & Barth, A. (2019) Long-term effects of parental divorce on mental health: A meta-analysis. Journal ofPsychiatric Research, Vol. 119. pp. 107–115. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2019.09.011

  • 7

    Barrett, A. E. & Turner, R. J. (2005) Family structure and mental health: The mediating effects of socioeconomic status, family process, and social stress. Journal of Health andSocial Behavior, Vol. 46. No. 2. pp. 156–169. https://doi.org/10.1177/002214650504600203

  • 8

    Benson, M. J., Buehler, C. & Gerard, J. M. (2008) Interparental hostility and early adolescent problem behavior: Spillover via maternal acceptance, harshness, inconsistency, and intrusiveness. The Journal of EarlyAdolescence, Vol. 28. No. 3. pp. 428–454. https://doi.org/10.1177/0272431608316602

  • 9

    Birkás E., Lakatos K., Tóth I. & Gervai J. (2008) Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kerdőívekkel I: A Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata. Psychiatria Hungarica, Vol. 23. No. 5. pp. 358–365.

  • 10

    Bradley, R. H. & Corwyn, R. F. (2002) Socioeconomic status and child development. Annual Review of Psychology, Vol. 53. No. 1. pp. 371–399. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.53(1).100901.135233

  • 11

    Brock, R. L. & Kochanska, G. (2016) Interparental conflict, children’s security with parents, and long-term risk of internalizing problems: A longitudinal study from ages 2 to 10. Development and Psychopathology, Vol. 28. No. 1. pp. 45–54. https://doi.org/10.1017/S0954579415000279

  • 12

    Case, A. & Paxson, C. (2001) Mothers and others: Who invests in children’s health? Journal of Health Economics, Vol. 20. No. 3. pp. 301–328. https://doi.org/10.1016/S0167-6296(00)00088-6

  • 13

    Chapple, S. (2009) Child Well-Being and Sole-Parent Family Structure in theOECD; OECD: Paris, France. https://doi.org/10.1787/225407362040

  • 14

    Dahlberg, A., Fält, E., Ghaderi, A., Sarkadi, A. & Salari, R. (2020) Swedish norms for the Strengths and Difficulties Questionnaire for children 3–5 years rated by parents and preschool teachers. Scandinavian Journal ofPsychology, Vol. 61. No. 2. pp. 253–261. https://doi.org/10.1111/sjop.12606

  • 15

    Daly, M. & Wilson, M. (1987) The Darwinian psychology of discriminative parental solicitude. NebraskaSymposium on Motivation, Vol. 35. pp. 91–144.

  • 16

    Davies, P. T., Hentges, R. F., Coe, J. L., Martin, M. J., Sturge-Apple, M. L. & Cummings, E. M. (2016) The multiple faces of interparental conflict: Implications for cascades of children’s insecurity and externalizing problems. Journalof Abnormal Psychology, Vol. 125. No. 5. pp. 664–678. https://doi.org/10.1037/abn0000170

  • 17

    Dubowitz, H., Black, M. M., Cox, C. E., Kerr, M. A., Litrownik, A. J., Radhakrishna, A., English, D. J., Schneider, M. W. & Runyan, D. K. (2001) Father involvement and children’s functioning at age 6 years: A multisite study. Child Maltreatment, Vol. 6. No. 4. pp. 300–309. https://doi.org/10.1177/1077559501006004003

  • 18

    Duncan, G. J. & Hoffman, S. D. (1985) A reconsideration of the economic consequences of marital disruption. Demography, Vol. 22. pp. 485–489.

  • 19

    Gilford, R. & Bengtson, V. (1979) Measuring marital satisfaction in three generations: Positive and negative dimensions. Journal of Marriage and Family, Vol. 41. No. 2. pp. 387–398. https://doi.org/10.2307/351705

  • 20

    Ginther, D. K. & Pollak, R. A. (2004) Family structure and children’s educational outcomes: Blended families, stylized facts, and descriptives regressions. Demography, Vol. 41. No. 1. pp. 671–696. https://doi.org/10.1353/dem.2004.0031

  • 21

    Goodman, R. (1997) The Strengths and Difficulties Questionnaire: A research note. Journal of Child Psychology and Psychiatry, and Allied Disciplines, Vol. 38. No. 5. pp. 581–586.

  • 22

    Goodman, A., Heiervang, E., Fleitlich-Bilyk, B., Alyahri, A., Patel, V., Mullick, M. S. I., Slobodskaya, H., Dos Santos, D. N. & Goodman, R. (2012) Cross-national differences in questionnaires do not necessarily reflect comparable differences in disorder prevalence. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, Vol. 47. No. 8. pp. 1321–1331. https://doi.org/10.1007/s00127-011-0440-2

  • 23

    Hajdu T., Kertesi G. & Kézdi G. (2022) Idő és pénz a gyermeknevelésben Magyarországon, 1993–2010. Közgazdasági Szemle, Vol. 69. pp. 1255–1297. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.11.1255

  • 24

    Halpern-Meekin, S. & Tach, L. (2008) Heterogeneity in two-parent families and adolescent well-being. Journal of Marriage and Family, Vol. 70. No. 2. pp. 435–451. https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2008.00492.x

  • 25

    Harcsa I. & Monostori J. (2017) A háztartás- és családszerkezeti változások hosszú távú trendjei Magyarországon európai kontextusban: Teóriák, tévképzetek, tények. Demográfia, Vol. 60. No. 4. pp. 299–332. https://doi.org/10.21543/Dem.60.4.2

  • 26

    Harcsa I. & Monostori J. (2018) A háztartásszerkezet és az iskolai végzettség összefüggései. In: Kolosi T., Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport. Budapest, TÁRKI. pp. 109–124.

  • 27

    Harcsa I. & Monostori J. (2020) Mozaikcsaládok. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, Vol. 10. No. 2. pp. 1–26. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.2.1

  • 28

    Hofferth, S. L. (2006) Residential father family type and child well-being: Investment versus selection. Demography, Vol. 43. No. 1. pp. 53–77. https://doi.org/10.1353/dem.2006.0006

  • 29

    Hosokawa, R. & Katsura, T. (2017) Marital relationship, parenting practices, and social skills development in preschool children. Child and Adolescent Psychiatry andMental Health, Vol. 11. No. 1. Article n.: 2. https://doi.org/10.1186/s13034-016-0139-y

  • 30

    Jeynes, W. H. (2006) The impact of parental remarriage on children: A meta-analysis. Marriage & FamilyReview, Vol. 40. No. 4. pp. 75–102. https://doi.org/10.1300/J002v40n04_05

  • 31

    Kalil, A. & Ryan, R. (2020) Parenting practices and socioeconomic gaps in childhood outcomes. The Future of Children, Vol. 30. pp. 29–54. https://doi.org/10.1353/foc.2020.0004

  • 32

    Kapitány B. (2018) Az alapsokaság meghatározásának, a minta kialakításának gyakorlati lépései. In: Veroszta Zs. (ed.) Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálatmódszertanileírás. A várandós kutatási szakasz előkészítése. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási Jelentések 99. pp. 11–18. https://doi.org/10.21543/Kut.2018.99

  • 33

    Kopcsó K. (2018) Kérdőívelemek magyar adaptációja. In: Veroszta Zs. (ed.) Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálatmódszertanileírás. Avárandós kutatási szakasz előkészítése. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási Jelentések 99. pp. 33–40. https://doi.org/10.21543/Kut.2018.99

  • 34

    Kroenke, K., Spitzer, R. L., Williams, J. B. W., Monahan, P. O. & Löwe, B. (2007) Anxiety disorders in primary care: Prevalence, impairment, comorbidity, and detection. Annals of Internal Medicine, Vol. 146. No. 5. pp. 317–325.

  • 35

    Krueger, P. M., Jutte, D. P., Franzini, L., Elo, I. & Hayward, M. D. (2015) Family structure and multiple domains of child well-being in the United States: A cross-sectional study. Population Health Metrics, Vol. 13. No. 6. pp. 1–11. https://doi.org/10.1186/s12963-015-0038-0

  • 36

    Lansford, J. E. (2009) Parental divorce and children’s adjustment. Perspectives on Psychological Science, Vol. 4. No. 2. pp. 140–152.

  • 37

    Lansford, J. E., Malone, P. S., Castellino, D. R., Dodge, K. A., Pettit, G. S. & Bates, J. E. (2006) Trajectories of internalizing, externalizing, and grades for children who have and have not experienced their parents’ divorce or separation. Journalof Family Psychology, Vol. 20. No. 2. pp. 292–301. https://doi.org/10.1037/0893-3200.20.2.292

  • 38

    Lee, D. & Mclanahan, S. (2015) Family structure transitions and child development: Instability, selection, and population heterogeneity. AmericanSociological Review, Vol. 80. No. 4. pp. 738–763. https://doi.org/10.1177/0003122415592129

  • 39

    Letourneau, N. L., Duffett-Leger, L., Levac, L., Watson, B. & Young-Morris, C. (2013) Socioeconomic status and child development: A meta-analysis. Journal of Emotional and BehavioralDisorders, Vol. 21. No. 3. pp. 211–224. https://doi.org/10.1177/1063426611421007

  • 40

    Lucas, N., Nicholson, J. M. & Erbas, B. (2013) Child mental health after parental separation: The impact of resident/non-resident parenting, parent mental health, conflict and socioeconomics. Journalof Family Studies, Vol. 19. No. 1. pp. 53–69. https://doi.org/10.5172/jfs.2013.19.1.53

  • 41

    Masarik, A. S. & Conger, R. D. (2017) Stress and child development: A review of the Family Stress Model. Current Opinion in Psychology, Vol. 13. pp. 85–90. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2016.05.008

  • 42

    Mccoy, K. P., Cummings, E. M. & Davies, P. T. (2009) Constructive and destructive marital conflict, emotional security and children’s prosocial behaviour. TheJournal of Child Psychology and Psychiatry, Vol. 50. No. 3. pp. 270–279. https://doi.org/10.1111/j.1469-7610.2008.01945.x

  • 43

    Mclanahan, S., Tach, L.& Schneider, D. (2013) The causal effects of father absence. Annual Review of Sociology, Vol. 39. No. 1. pp. 399–427. https://doi.org/10.1146/annurev-soc-071312-145704

  • 44

    O’hara, K. L., Sandler, I. N., Wolchik, S. A. & Tein, J. Y. (2019) Coping in context: The effects of long-term relations between interparental conflict and coping on the development of child psychopathology following parental divorce. Development and Psychopathology, Vol. 31. No. 5. pp. 1695–1713. https://doi.org/10.1017/S0954579419000981

  • 45

    Pillas, D., Marmot, M., Naicker, K., Goldblatt, P., Morrison, J. & Pikhart, H. (2014) Social inequalities in early childhood health and development: A European-wide systematic review. Pediatric Research, Vol. 76. No. 5. pp. 418–424. https://doi.org/10.1038/pr.2014.122

  • 46

    Silverstein, M. & Bengtson, V. L. (2008) Longitudinal Study of Generations, California 1971, 1985, 1988,1991, 1994, 1997, 2000, 2005: Version 4 [Data set]. Inter-University Consortium for Political and Social Research: Ann Arbor, MI, USA, 2008. https://doi.org/10.3886/ICPSR22100.V4

  • 47

    Sun, Y. & Li, Y. (2002) Children’s well-being during parents’ marital disruption process: A pooled time-series analysis. Journal of Marriageand Family, Vol. 64. No. 2. pp. 472–488. https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2002.00472.x

  • 48

    Stevenson, M. & Black, K. (1995) How Divorce Affects Offspring. Madison (WI), Brown and Benchmark.

  • 49

    Szabó L., Boros J., Fábián I., Gresits G., Hortobágyi A., Kapitány B., Kis R., Kopcsó K., Leitheiser F., Rohr A., Spéder Zs. & Veroszta Zs. (2020) Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. In: Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Kutatási Jelentések 102. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org/10.21543/Kut.2020.102

  • 50

    Tillman, K. H. (2007) Family structure pathways and academic disadvantage among adolescents in stepfamilies. Sociological Inquiry, Vol. 77. No. 3. pp. 383–424. https://doi.org/10.1111/j.1475-682X.2007.00198.x

  • 51

    Tillman, K. H. (2008) Coresident sibling composition and the academic ability, expectations and performance of youth. Sociological Perspectives, Vol. 51. No. 4. pp. 679–711. https://doi.org/10.1525/sop.2008.51.4.679

  • 52

    Troxel, W. M. & Matthews, K. A. (2004) What are the costs of marital conflict and dissolution to children’s physical health? Clinical Child and Family Psychology. Review, Vol. 7. No. 1. pp. 29–57. https://doi.org/10.1023/b:ccfp.0000020191.73542.b0

  • 53

    Veroszta Zs. (2018, ed.) Kohorsz ΄18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani leírás. A várandós kutatási szakaszelőkészítése. Kutatási Jelentések 99. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet. https://doi.org10.21543/Kut.2018.99

  • 54

    Waldfogel, J., Craigie, T. A. & Brooks-Gunn, J. (2010) Fragile families and child wellbeing. FutureChild. Cent. Future Child. David Lucile Packard Found, Vol. 20. pp. 87–112. https://doi.org/10.1353/foc.2010.0002

  • 55

    Yuan, A. (2009) Sibling relationships and adolescents’ mental health: The interrelationship of structure and quality. Journal of Family Issues, Vol. 30. No. 9. pp. 1221–1244. https://doi.org/10.1177/0192513X09334906

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 4594 84
Mar 2025 0 16985 71
Apr 2025 0 0 0