Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 4
Szülői bevonódás és reziliencia a roma pedagógusokat foglalkoztató iskolákban
Author:
Tímea Ceglédi MTA-DE-Családok és Tanárok Kooperációja Kutatócsoport, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. II/201/A. Magyarország

Search for other papers by Tímea Ceglédi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
492–511
Online Publication Date:
21 Feb 2025
Publication Date:
21 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.7
Keywords:
parental involvement; Roma teachers; competence; resilience;
Keywords (Hungarian):
szülői bevonódás; roma pedagógusok; kompetenciamérés; reziliencia;
Open access

The study seeks to answer the question of what characterizes the schools employing Roma teachers and whether the presence of these teachers is an additional resource in the life of schools. We analyzed the linked database of sites, schools and pupils (6th grade) of the OKM 2019 (N = 99615). We identified pupils (7.7%) of schools with Roma teachers. Linear regression, cross tabulation analysis and mean comparison were applied.

Sites with a Roma teacher face greater challenges but are also more likely to be in the resilient type. A group of schools with a Roma teacher has higher yields of parental involvement (reaching a narrower group of parents) in discipline. However, the correlation may be reversed depending on the proportion of Roma pupils.

Mi jellemzi a roma pedagógusokat foglalkoztató iskolákat, s e pedagógusok jelenléte gazdagító erőforrás-e? Az OKM 2019. évi, telephelyi, iskolai és tanulói (6. osztály) aggregált adatbázisát elemeztük (N = 99 615). Azonosítottuk a roma pedagógussal rendelkező iskolák tanulóit (7,7%). Lineáris regressziót, kereszttábla-elemzést és átlagösszehasonlítást végeztünk.

A magas roma tanulói arányú iskolákban gyakoribb a roma pedagógus foglalkoztatása, de alacsonyabb a szülői bevonódás. A roma pedagógust foglalkoztató iskolák nagyobb kihívásokkal néznek szembe, ugyanakkor inkább támogatják a tanulók hátrányainak leküzdését. A roma pedagógus jelenléte fokozza (a szülők szűkebb körét elérő) szülői bevonódás hatását a fegyelemre nézve. A roma tanulók aránya mentén eltérő mintázatokat látunk.
  • 1

    Agasisti, T., Avvisati, F., Borgonovi, F. & Longobardi, S. (2018) Academic resilience. Paris, OECD.

  • 2

    Agresti, A. (2002) Categorical Data Analysis. New York, Wiley.

  • 3

    Bacskai K. (2015) Iskolák a társadalom peremén. Szeged, Belvedere.

  • 4

    Bacskai K. (2020) Az iskola és a család kapcsolata. Kapocs, Vol. 3. No. 2. pp. 13–22.

  • 5

    Bacskai K. & Ceglédi T. (2022) Ugródeszka-e a református iskola a hátrányos helyzetű tanulóknak? Collegium Doctorum, Vol. 18. No. 2. pp. 101–112.

  • 6

    Beck, U. (1983) Jenseits von Stand und Klasse? In: R. Kreckel (ed.) Soziale Ungleichheiten. Göttingen, Verlag Otto Schwartz und Co., pp. 36–74. https://doi.org/10.5771/0038-6073-2008-4-301

  • 7

    Belinszki B., Szepesi I., Takácsné Kárász J. & Vadász C. (2020) Országos Kompetenciamérés. Országos jelentés. Oktatási Hivatal.

  • 8

    Beltman, S., Mansfield, C. & Price, A. (2011) Thriving not just surviving. Educational Research Review, Vol. 6. No. 3. pp. 185–207. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2011.09.001

  • 9

    Bernstein B. (1996) Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Meleg Cs. (ed.) Iskola és társadalom I. Szeged, JPTE Pedagógia Tanszéke. pp. 129–150.

  • 10

    Bersh, L. C. (2018) Writing autobiography to develop culturally responsive competency. International Journal of Educational Research, Vol. 88. pp. 31–41.

  • 11

    Bocz J. (2020) Az Oktatási Hivatal 2017/2018. tanévi kompetencia-eredményei a roma tanulókra vonatkozóan. Kapocs, Vol. 3. No. 1. pp. 45–65.

  • 12

    Bordás A. (2020) A reziliencia vizsgálata pedagógusok körében és a pedagógusképzésben. Pedagógusképzés, Vol. 19. Nos 3–4. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2020.3-4.01

  • 13

    Boreczky Á. (2000) Kultúraazonos pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 50. Nos 7–8. pp. 81–92.

  • 14

    Boros J., Bogdán P. & Durst J. (2022) Roma kulturális tőke. In: Durst J., Nyírő Zs. & Bereményi Á. (eds) A társadalmi mobilitás ára. Budapest, Gondolat Kiadó & Társadalomtudományi Kutatóközpont. pp. 203–267.

  • 15

    Bourdieu, P. (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat.

  • 16

    Brüggemann, C. & Friedman, E. (2017) The decade of Roma Inclusion. European Education, Vol. 49. No. 1. pp. 1–9.

  • 17

    Ceglédi T. (2012) Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier. Szociológiai Szemle, Vol. 22. No. 2. pp. 85–110.

  • 18

    Ceglédi T. (2024) Milyen tükröt tart az iskola a családnak önmagáról? In: Pusztai G. (ed.) Acsalád-iskola partnerség szülői nézőpontból: vizsgálatok három országban. Debrecen, CHERD-Hungary. (megjelenés alatt)

  • 19

    Ceglédi, T., Alter, E., Godó, K. & Papp, H. (2024) Can High Involvement of Roma Parents Combat the Impact of Poverty? Horizons of Education, Vol. 23. No. 66. pp. 107–120. https://doi.org/10.35765/hw.2024.2366.11

  • 20

    Coleman, J. S. (1988) Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, Vol. 94. No. 1. Article 1.

  • 21

    Coleman, J. S., Campbell, E. Q, Hobson, C. J., McPartland, J., Mood, A. M., Weinfeld, F. D. & York, R. L. (1966) Equality of educational opportunity. US Department of Health, Education, and Welfare, Office of Education.

  • 22

    Desforges, C. & Abouchaar, A. (2003) The impact of parental involvement, parental support andfamily education on pupil achievement and adjustment. DfES Publications.

  • 23

    Durkheim, É. (2000) Az öngyilkosság. Budapest, Osiris Kiadó.

  • 24

    Durst J. & Bereményi Á. (2021) “I Felt I Arrived Home”: The Minority Trajectory of Mobility for First-in-Family Hungarian Roma Graduates. In: Social and Economic Vulnerability of Roma People. Cham, Springer. pp. 229–249.

  • 25

    Dusek T. (2004) A területi elemzések alapjai. Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék.

  • 26

    Elekes, G. (2012) The Impacts of Microsocial Relationships on School Mobility in the Roma Population. Szociológiai Szemle, Vol. 22. No. 4. pp. 34–52.

  • 27

    Epstein, J. L. (1990) School and Family Connections. Marriage & FamilyReview, Vol. 15. Nos 1–2. pp. 99–126. https://doi.org/10.1300/J002v15n01_06

  • 28

    Epstein, J. L. (2018) School, family, and community partnerships in teachers’ professional work. Journal of Education forTeaching, Vol. 44. No. 3. pp. 397–406. https://doi.org/10.1080/02607476.2018.1465669

  • 29

    European Commission (2020) EU Roma strategic framework for equality,inclusion and participation for 2020 – 2030. Brussels, European Commission. 7.10.2020

  • 30

    Everington, J. (2014) Hindu, Muslim and Sikh religious education teachers’ use of personal life knowledge. British Journal of ReligiousEducation, Vol. 36. No. 2. pp. 155–173.

  • 31

    Fejes J. B. & Szűcs N. (2018) Hol tart ma az oktatási integráció ügye? Új Pedagógiai Szemle, Vol. 67. Nos 11–12. pp. 100–116.

  • 32

    Fejős A. (2019) „There is an exemplar because I’m there”. Professional roles and experiences of Roma teachers in rural Hungary. Intersections: East European Journal of Society and Politics, Vol. 5. No. 4. pp. 18–40.

  • 33

    Fényes H. (2008) Kontextuális hatások a középiskolások eredményességére. Szociológiai Szemle, Vol. 2008. No. 1. pp. 3–31.

  • 34

    Fényes H. & Pusztai G. (2004) A kulturális és a társadalmi tőke kontextuális hatásai az iskolában. Statisztikai Szemle, Vol. 82. Nos 6–7. pp. 567–582.

  • 35

    Flecha, A., Abad-Merino, S., Macias-Aranda, F. & Segovia-Aguilar, B. (2022) Roma University Students in Spain: Who Are They? Education Sciences, Vol. 12. Article n.: 400. https://doi.org/10.3390/educsci12060400

  • 36

    Forray R., K. & Óhidy, A. (2019) The situation of Roma women in Europe. Hungarian Educational Research Journal, Vol. 9. No. 1. pp. 1–8.

  • 37

    FRA (2014) Education: The situation of Roma in11 EU member state. Luxembourg, European Union Agency for Fundamental Rights.

  • 38

    Gunn, A., Bennett, S., Shuford E., L., Peterson, B. J. & Welsh, J. L. (2013) Autobiographies in Preservice Teacher Education. International Journal of Multicultural Education, Vol. 15. No. 1. https://doi.org/10.18251/ijme.v15i1.628

  • 39

    Hafičová, H., Dubayová, T., Kovács, E., Ceglédi, T. & Kaleja, M. (2020) Mentor andSocial Support as Factors of Resilience and School Success. Warsaw, Ośrodek Wydawniczo-Poligraficzny „SIM” Hanna Bicz. ISBN 9788364157738.

  • 40

    Imre N. (2017) A szülői részvétel szerepe a tanulók iskolai pályafutásánakalakulásában. Doktori értekezés. ELTE-PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola.

  • 41

    Jeynes, W. H. (2003) A meta-analysis: The effects of parental involvement on minority children’s academic achievement. Education and UrbanSociety, Vol. 35. No. 2. pp. 202–218. https://doi.org/10.1177/0013124502239392

  • 42

    Jeynes, W. H. (2016) A meta-analysis: The relationship between parental involvement and african american school outcomes. Journalof Black Studies, Vol. 47. No. 3. pp. 195–216. https://doi.org/10.1177/0021934715623522

  • 43

    Kárpáti, A., Molnár, É. D. & Munkácsy, K. (2014) Pedagogising Knowledge in Multigrade Roma Schools. European Educational ResearchJournal, Vol. 13. No. 3. pp. 325–337. https://doi.org/10.2304/eerj.2014.13.3.325

  • 44

    Killus, D. & Paseka, A. (2020) Kooperationzwischen Eltern und Schule. Beltz.

  • 45

    Kovács, E., Ceglédi, T., Bordás, A. Berei, E. B. Hafičová, H. Dubayova, T. & Petrov, B. (2022) „Things I didn’t even know about myselfuntil now.” Reflective research. Debrecen, National Transit Employment Association.

  • 46

    Kozma K. & Ceglédi T. (2020) „Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán. Acta Medicinae et Sociologica, Vol. 11. No. 31. pp. 85–101. https://doi.org/10.19055/ams.2020.11/31/8

  • 47

    L. Ritók N. (2009) A személyes kapcsolatépítés lehetőségei. In: Brezsnyánszky L. & Fenyő I. (eds) A pedagógia újhorizontja. Debrecen, Debreceni Egyetem. pp. 120–125.

  • 48

    Lannert J. & Szekszárdi J. (2015) Miért nem érti egymást szülő és pedagógus? Iskolakultúra, Vol. 25. No. 1. pp. 15–34. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.1.15

  • 49

    Lauritzen, S. M. & Nodeland, T. S. (2018) “What is the problem represented to be?” Two decades of research on Roma and education in Europe. Educational Research Review, Vol. 24. pp. 148–169. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2018.04.002

  • 50

    Lee, S. (2012) Knowing myself to know others. Multicultural Education, Vol. 20. No. 1. pp. 38–41.

  • 51

    Luciak, M. & Liegl, B. (2009) Fostering Roma students’ educational inclusion. Intercultural Education, Vol. 20. No. 6. pp. 497–509.

  • 52

    Lukács J. Á. (2018) Roma egyetemistákbeilleszkedési mintázatai kapcsolathálózati megközelítésben. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola.

  • 53

    Marton E. (2019) A szülő és aziskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés megvalósításában. Doktori értekezés. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola.

  • 54

    Máté D. (2015) Reziliens romák identitáskonstrukciói. ErdélyiTársadalom, Vol. 13. No. 2. pp. 43–56.

  • 55

    Merchán-Ríos, R., Abad-Merino, S. & Segovia-Aguilar, B. (2023) Examination of the Participation of Roma Families in the Educational System. MultidisciplinaryJournal of Educational Research, Vol. 13. No. 1. pp. 64–90. http://dx.doi.org/10.447/remie.11616

  • 56

    Messing, V., Neményi, M. & Vajda, R. (2011) Schools as sites of socialisation, interpersonal relations, and identity formation. In: Szalai, J. (ed.) Contested issues of social inclusion through education in multiethnic communities. Budapest, Central European University. pp. 79–105.

  • 57

    Milam, J. L., Jupp, J. C., Hoyt, M. W., Kaufman, M., Grumbein, M., O’Malley, M. P. & Slattery, P. (2014) Autobiography, disclosure, and engaged pedagogy. Teacher Education and Practice, Vol. 27. No. 1. pp. 12–44.

  • 58

    Moksony F. (1985) A kontextuális elemzés. KSH Népességtudományi Kutató Intézet.

  • 59

    Nahalka I. (2003) Az oktatás társadalmi meghatározottsága. In: Falus I. (ed.) Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 37–56.

  • 60

    Nyitrai E., Harsányi Sz. G., Koltói L., Kovács D., Kövesdi A., Mátay G., Nagybányai-Nagy O., Pusker M., Simon G., Smohai M., Takács N. & Takács Sz. (2019) Szülői bevonódás és az iskolai teljesítmények kapcsolata. Psychologia Hungarica, Vol. VII. No. 4. pp. 7–51. https://doi.org/10.12663/PSYHUNG.7.2019.4.2

  • 61

    Parkes, S. M. & Fitzgibbon, A. (1986) Autobiography in teacher education: An exploratory paper. Irish Educational Studies, Vol. 6. No. 1. pp. 86–101. https://doi.org/10.1080/0332331860060109

  • 62

    Podráczky J. (2012) „Érdektelen szülők”, különböző nézőpontok. In: Podráczky J. (ed.) Szövetségben. ELTE Eötvös Kiadó. pp. 125–142.

  • 63

    Pusztai G. (2004) Kapcsolatban a jövővel. Valóság, Vol. 47. No. 5. pp. 69–84.

  • 64

    Pusztai G. (2011) Vallásosság és pedagógiai ideológiák. Educatio, Vol. 20. No. 1. pp. 48–61.

  • 65

    Pusztai G. (2014) „Nem biztos csak kétes a szememnek…” Hallgatói eredményességi koncepciók és mutatók a felsőoktatás-kutatásban. In: Nagy P. T. & Veroszta Zs. (eds) Afelsőoktatás kutatása. Budapest, Gondolat. pp. 146–165.

  • 66

    Pusztai G., Ceglédi T., Bacskai K. & Pallay K. (2024, eds) Az iskola-szülőkapcsolattartás gyakorlatai. Debrecen, CHERD-Hungary. ISBN 978-615-6012-25-8

  • 67

    Quintero, J. C., López, M. M. & Zuluaga, C. T. (2013) Writing autobiographies: A meaningful way to sensitize trainee teachers. International Education Studies, Vol. 6. No. 7. pp. 165–175.

  • 68

    Reay, D., Crozier, G. & Clayton, J. (2009) “Strangers in Paradise”? Working-class Students in Elite Universities. Sociology, Vol. 43. No. 6. pp. 1103–1121.

  • 69

    Rosinský, R., Klein, V. & Šramova, B. (2009) The INSETRom project in Slovakia. Intercultural Education, Vol. 20. No. 6. pp. 559–564.

  • 70

    Rutigliano, A. (2020) Inclusion of Roma students in Europe:A literature review and examples of policy initiatives. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/8ce7d6eb-en

  • 71

    Salinas, J. P. (2002) TheEffectiveness of Minority Teachers on Minority Student Success. Houston, TX, National Association of African American Studies & National Association of Hispanic and Latino Studies.

  • 72

    Smith, H. J., Robertson, L. H., Auger, N. & Wysocki, L. (2020) Translanguaging as a political act with Roma. Journal for Critical Education Policy Studies (JCEPS), Vol. 18. No. 1. pp. 98–135.

  • 73

    Starčević, J., Dimitirijević, B., Macura M., S. (2016) Rethinking the role of pedagogical assistants. CEPS Journal, Vol. 6. No. 4. pp. 73–91.

  • 74

    Szalai, J. (2011) Ethnic differences in education and diverging prospects forurban youth in an enlarged Europe. Center for Policy Studies. Central European University.

  • 75

    Széll K. (2018) Az iskolai légkörés eredményesség: fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Szeged, Belvedere Meridionale.

  • 76

    Szemerszki M. (2015) Eredményesség az oktatásban. Dimenziókés megközelítések. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

  • 77

    Szivák J. (2014) Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. Budapest, ELTE. Eötvös Kiadó.

  • 78

    Varga A. (2019) Személyes és közösségi felvérteződés egy roma szakkollégiumi közösségben. In: Arató F. (ed.) Autonómia és Felelősség tanulmánykötetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. pp. 105–122.

  • 79

    Villegas, A. M. & Irvine, J. J. (2010) Diversifying the teaching force: An examination of major arguments. The Urban Review, Vol. 42. No. 3. pp. 175–192.

  • 80

    Wauters, J., Van Mol, C., Clycq, N., Michielsen, J. & Timmerman, C. (2017) Involving Roma parents: Analysing the good practice of a primary school in Ghent. British Journal of Sociology ofEducation, Vol. 38. No. 3. pp. 287–306. https://doi.org/10.1080/01425692.2015.1081053

  • 81

    Wilkin, A., Derrington, C. & Foster, B. (2009) Improvingthe Outcomes for Gypsy, Roma and Traveller Pupils. National Foundation for Educational Research. ISBN 978 1 84775 359 5

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 4517 54
Mar 2025 0 6160 32
Apr 2025 0 0 0