Educatio
Volume/Issue:
Volume 33: Issue 4
Elsőgenerációs hallgatók a felsőoktatásban
Author:
Marianna Szemerszki Oktatási Hivatal 1363 Budapest, Pf. 19. Magyarország

Search for other papers by Marianna Szemerszki in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
512–528
Online Publication Date:
21 Feb 2025
Publication Date:
21 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.8
Keywords:
higher education; first-generation student; family background;
Keywords (Hungarian):
felsőoktatás; elsőgenerációs hallgató; családi háttér;
Open access

The social dimension of higher education is receiving increasing attention in the countries of the European Higher Education Area. In our study, based on data from the EUROSTUDENT 8 survey in Hungary, we examine how differences in parental education are reflected in students’ higher education studies. We find that first-generation students face difficulties at several points, partly at entry and partly during the period of higher education studies, when they face higher financial and employment burdens. The disadvantages and lags resulting from different educational backgrounds are in many respects compensated for during the training process, but the differences in parental education do not disappear completely. Our data also show that among first-generation students, particular attention deserves that group in terms of support where neither parent has a school leaving certificate.

Az Európai Felsőoktatási Térség országaiban egyre nagyobb figyelem irányul a felsőoktatás szociális dimenziójára. Tanulmányunkban az EUROSTUDENT 8 kutatás hazai hallgatói adatai alapján vizsgáljuk, hogy a szülők iskolai végzettségének különbségei hogyan jelennek meg a hallgatók felsőoktatási tanulmányai során. Megállapítható, hogy az elsőgenerációs hallgatók számos ponton szembesülnek nehézségekkel, részben a bemenetkor, részben a felsőfokú tanulmányok időszakában, amikor nagyobb anyagi és munkavállalási terhek jellemzik őket. Az eltérő előképzettségből eredő hátrányok és lemaradások a képzés folyamatában sok tekintetben kompenzálásra kerülnek, de a szülői iskolázottság szerinti eltérések nem tűnnek el teljesen. Adataink arra is rávilágítanak, hogy az elsőgenerációs hallgatókon belül különösen az a csoport érdemel nagyobb figyelmet a támogatások terén, ahol a szülők egyike sem rendelkezik érettségivel.
  • 1

    Blaskó, Zs. & Róbert, P. (2007) Graduates in the Labour Market: Does Socio-Economic Background Have an Impact? The Case of Hungary. Sociologický Časopis / Czech Sociological Review, Vol. 43. No. 6. pp. 1149–73. https://sreview.soc.cas.cz/pdfs/csr/2007/06/03.pdf [Letöltve: 2024. 10. 28.]

  • 2

    Boyadjieva, P., Haralampiev, K. & Ilieva-Trichkova, P. (2024) Social Justice Profiles: An Exploratory Study towards an Empirically Based Multi-Dimensional Classification of Countries Regarding Fairness of Participation in Higher Education. Societies, 14, 44. https://www.mdpi.com/2075-4698/14/4/44 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 3

    Christoph, B., Spangenberg, H. & Quast, H. (2023) Tertiary Education, Changing One’s Educational Decision and the Role of Parental Preferences. Research inHigher Education, Vol. 65. pp. 283–302. https://doi.org/10.1007/s11162-023-09752-9 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 4

    Coleman, J. S. (1988) Social capital in the creation of human capital. American Journalof Sociology, 94, S95-S120.

  • 5

    Ferge Zs. (1972) A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia, Vol. 1. No. 1. pp. 10‒35.

  • 6

    Fónai M. (2021) A szemeszterhalasztás mint lemorzsolódási rizikótényező. In: Pusztai G. – Szigeti F. (eds) Lemorzsolódási kockázatés erőforrások a felsőoktatásban. Debrecen, CHERD. pp. 91–106.

  • 7

    Gáti A. (2010) Társadalmi háttér és mobilitás. In: Garai O., Horváth T., Kiss L., Szép L. & Veroszta Zs. (eds) Diplomáspályakövetés IV. Frissdiplomások. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 155–175.

  • 8

    Gazsó F. (1982) Az esélyegyenlőtlenségek és az iskola. TársadalmiSzemle, Vol. 37. No. 11. pp. 95–104.

  • 9

    Györgyi Z. (2010) Munkaerő-piaci esélyek, munkaerő-piaci stratégiák. In: Garai O., Hauschildt, K., Gwosć, C., Schirmer, N., Mandl, S. & Menz, C. (2024) Social and economic conditions of student life in Europe:EUROSTUDENT 8 Synopsis of Indicators 2021–2024: wbv Media GmbH & Co. KG, Bielefeld.

  • 10

    Horváth T., Kiss L., Szép L. & Veroszta Zs. (eds) Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 37–58.

  • 11

    Józsa G. (2024) Szakképzéből a felsőoktatásba. MATE Press, Gödöllő. DOI: 10.54597/mate.0122

  • 12

    Koucký, J., Bartušek, A. & Kovařovic, J. (2009) Who is more equal? Access to tertiary education inEurope. Charles University in Prague, Faculty of Education, Education Policy Centre, Prague.

  • 13

    Lessky, F. & Unger, M. (2022) Working long hours while studying: A higher risk for First-in-Family students and students of particular fields of study? European Journal ofHigher Education, Vol. 13. No. 3. pp. 347–366. https://doi.org/10.1080/21568235.2022.2047084 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 14

    Manzoni, A. (2021) Equalizing or Stratifying? Intergenerational Persistence across College Degrees. The Journalof Higher Education, Vol. 92. No. 7. https://doi.org/10.1080/00221546.2021.1897966 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 15

    OECD (2018, ed.) Equity inEducation: Breaking down barriers to social mobility. https://doi.org/10.1787/9789264073234-en [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 16

    O’Shea, S., Stone, J. M. C. & Delahunty, J. (2024) First-in-Family Students, University Experience and Family Life Motivations, Transitions and Participation. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-031-34451-0 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 17

    Palmisano, F., Biagi, F. & Peragine, V. (2022) Inequality of opportunity in tertiary education: Evidence from Europe. Research in Higher Education, Vol. 63. No. 3. pp. 514–565. https://doi.org/10.1007/s11162-021-09658-4 [Letöltve: 2024. 09. 01.]

  • 18

    Róbert P. (2000) Bővülő felsőoktatás: ki jut be? Educatio, Vol. 9. No. 1. pp. 79–94.

  • 19

    Sági M. (2009) Az iskolaválasztás oksági modellje a racionális cselekvéselmélet alapján. In: Lannert J. (ed.) Hogyan tovább? Pályaválasztási elképzelésekMagyarországon. OKI. pp. 52–57.

  • 20

    Sági M. (2013) Pályakezdő diplomások munkábaállási stratégiái. In: Garai O. – Veroszta Zs. (ed.) Frissdiplomások2011. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. pp. 111–141.

  • 21

    Shavit, Y. & Blossfeld, H. P. (1993, eds) Persistent Inequality. Changing EducationalAttainment in Thirteen Counties. Boulder, Westview Press.

  • 22

    Szemerszki M. (2014) A középiskolából a felsőoktatásba. Jelentkezési és felvételi tendenciák. Felsőoktatási Műhely, 1. pp. 47‒63.

  • 23

    Szigeti F. (2019) Demográfiai jellemzők és a szülők iskolai végzettsége. In: Kovács K. et al. Lemorzsolódotthallgatók. Debrecen. CHERD. pp. 14–16.

  • 24

    Veroszta Zs. (2012) A felsőoktatás különböző szintjeire felvettek jellemzői. A 2006–2010 közötti időszak normál jelentkezési-felvételi eljárási adatainak elemzése. In: Szemerszki M. (ed.) Azérettségitől a mesterképzésig. Továbbtanulás és szelekció. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 51–82.

  • Collapse
  • Expand
Cover Educatio
Educatio
Print ISSN:
1216-3384

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Anikó FEHÉRVÁRI

Kutatás közben: Roland HEGEDŰS

Szemle: Gábor TOMASZ

Editorial Board

  • Iván BAJOMI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Zsuzsanna Hanna BIRÓ (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Anikó FEHÉRVÁRI (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Katalin FORRAY R. (Pécsi Tudományegyetem)
  • Roland HEGEDŰS (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger)
  • Ildikó HRUBOS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Zoltán GYÖRGYI (Debreceni Egyetem)
  • Tamás KOZMA (Debreceni Egyetem)
  • Gergely KOVÁTS (Budapesti Corvinus Egyetem)
  • Péter LUKÁCS (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • Péter Tibor NAGY (Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • István POLÓNYI (Debreceni Egyetem)
  • Géza SÁSKA (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Marianna SZEMERSZKI (Oktatási Hivatal)
  • Krisztián SZÉLL (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • Gábor TOMASZ (Oktatási Hivatal)
  • Zsuzsanna VEROSZTA (KSH Népességtudományi Kutatóintézet)

Institute: ELTE Neveléstudományi Intézet
Address: Kazinczy u. 23-27. H-1075 Budapest, Hungary
Phone: (06-1) 461-4500
Fax: (06-1) 461-4528

Educatio
Publication Model Gold Open Access
Submission Fee none
Article Processing Charge none
Subscription Information Gold Open Access

Educatio
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1991
Publication
Programme		 2020 Volume 29
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 4
Founder Eötvös Loránd Tudományegyetem
Founder's
Address		 H-1053 Budapest, Hungary Egyetem tér 1-3.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1216-3384 (Print)
ISSN 1419-8827 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 0 0
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 4548 37
Mar 2025 0 16928 33
Apr 2025 0 0 0