Perseverance and diligence in learning are important internal factors that cannot be ignored today. Our research of more than 3,000 student opinions has shown that there is a relationship between students’ basic attitude to learning and their assessment of a subject and seminar groups. The results and the recommendations of the research should be considered when designing the teacher performance evaluation system. The aim is to maintain the quality of university education. This is partly supported by student feedback. At the same time, the system should not force teachers to use methods which are primarily designed to increase student satisfaction rather than effective teaching.
A tanulásban való kitartás, a szorgalom olyan fontos belső tényező, amit napjainkban sem hagyhatunk figyelmen kívül. A több mint 3000 hallgatói véleményt feldolgozó kutatásunk kimutatta, hogy összefüggés van a hallgatók tanuláshoz való alaphozzáállása és egy tantárgy, illetve egy szemináriumi csoport megítélése között. A kutatás eredményeit, illetve az ez alapján megfogalmazott javaslatokat érdemes figyelembe venni az oktatók teljesítményértékelési rendszerének tervezésekor. A cél az egyetemi oktatás minőségi színvonalának megőrzése, melyet részben a hallgatói visszajelzés segít, másrészt olyan rendszert kell kialakítani, amely nem kényszeríti az oktatókat olyan módszerek alkalmazására, amely elsősorban a hallgatói elégedettséget és nem az oktatás hatékonyságának emelését szolgálja.
Báthori Z. (1992) Tanulók, iskolák – különbségek.Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Budapest, Tankönyvkiadó.
Chrappán M. (2022) TÉR-figyelő rendszer. A teljesítményértékelés a felsőoktatási intézményekben. In: Buda A. és Kiss E. (eds) Interdiszciplináris pedagógia a bizonytalanság korában. AXII. Kiss Árpád emlékkonferencia tanulmánykötete. pp. 55–70.
Czakó E. & Kazainé Ónodi A. (2017) Egy oktatás- és oktatásfejlesztési rendszer – avagy minőségmenedzsment egyetemi intézeti keretek között. Magyar Minőség, Vol. 10. No. 8. pp. 64–69.
Harvey-Beavis, O. (2007) A tanárok teljesítményalapú jutalmazási rendszere. Szakirodalmi áttekintés. Új Pedagógiai Szemle, 2007. március-április. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-tanarok-teljesitmeny-alapu-jutalmazasi-rendszere
Havas P. (2003) Az iskolai tanulás motivációjáról. Új Pedagógiai Szemle, 2003. március. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-iskolai-tanulas-motivaciojarol
Jármai E. & Végh Á. (2017) Motivációról a felsőoktatásban – az oktatói és tanulási motiváció kapcsolata: About motivation in higher education – Relationship between learning and teaching motivation. In: Bukor J., Strédl T., Nagy M., Vass V., Orsovics Y., Dobay B. (eds) ASelye János Egyetem 2017-es „Érték, minőség és versenyképesség – a21. század kihívásai” Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete: Pedagógiai szekciók. pp. 63–83.
Kazainé Ónodi A. (2019) Subjective factors of course evaluation. Can we rely on undergraduates’ opinion? In: G. Kováts, Z. Rónay (eds) In search of excellence in higher education Proceedingsof the 2nd Danube Conference for HigherEducation Management. pp. 157–166.
Muraközi B. & Horn D. (2009) Teljesítményalapú ösztönzőrendszerek a közoktatásban. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/hatekonysagi-problemak/teljesitmenyalapu
Ónodi A. (2023) Felsőoktatási hallgatók tanulási aktivitása. Educatio, Vol. 32. No. 1. pp. 147–154. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.10
Ránki Lantos J. (2002) A tanulók motiválása az élethosszig tartó tanulásra. ÚjPedagógiai Szemle, 2002. október. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-tanulok-motivalasa-az-elethosszig-tarto-tanulasra
Szelei I. (2018) A tanulási szokások vizsgálata felsőoktatásban a tanuló hallgatók körében. Hadmérnök, Vol. 13. No. 4. pp. 423–434.