A nők száma az MTA rendes és levelező tagjai között messze elmarad a nők tudományos eredményeinek tükrében elvárható képviselettől. Áttekintésünk megvizsgálja az utolsó két tagválasztás fejleményeit, vagyis a 2019-es és a 2022-es választásokat, kitérve a korábbi időszakok eredményeire. Egy rövid történelmi háttér bemutatja a nők művelődése és egyetemi tanulmányai kezdeteit Magyarországon, és néhány példával a már korábban is felmerülő problematikus kirekesztő mozzanatokra mutatunk rá. Az elmúlt években több kezdeményezés is indult a nők akadémiai tagságának arányosabbá tételére. A külső és a tiszteleti tagságban szintén tárgyaljuk a férfi és a női kutatók arányát, hiszen ezekről eddig kevesebb szó esett, és ezekben a testületekben némileg eltérő tendenciákat tapasztalhatunk.
The representation of women among the full and corresponding members of the Hungarian Academy of Sciences remains significantly lower than would be expected based on their scientific achievements. This overview examines developments during the last two membership elections, in 2019 and 2022, in the context of earlier periods. A brief historical background outlines the beginnings of women’s education and university studies in Hungary, highlighting several examples of exclusionary practices that have surfaced over time. In recent years, numerous initiatives have aimed to increase the proportion of women in the Hungarian Academy of Sciences. We also explore different trends in the representation of women and men among external and honorary members, an area that has received less attention thus far, and in these bodies we see somewhat different trends.
Acsády Judit (2010). „Nők a magyar tudomány fellegvárában: Statisztikai áttekintés és narratív elemzés karrierekről”. Magyar Tudomány, 171/11, 1390–1399. https://epa.oszk.hu/00600/00691/00083/pdf/mtud_2010_11_1390-1399.pdf
Acsády Judit (2020). „A tudás neme”. In: Antalóczy Tímea – Povedák István, szerk. A tudás mítosza: Kapitány 70. Budapest: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)–Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT), 45–55. https://tinyurl.com/3xzh2xxb
Acsády Judit – Elekes Irén Borbála – Sárai Szabó Katalin (2020). 125 éve járhatnak nők egyetemre Magyarországon: A nőképzés hazai előzményeiről és az egyetemet végzett nők első nemzedékének tagjairól. Budapest: Budavári Önkormányzat.
Balogh Margit – Palasik Mária, szerk. (2010). Nők a magyar tudományban. Budapest: Napvilág Kiadó.
Bazsa György (2019). „Nők az Akadémián: beszéljenek a számok!” Magyar Tudomány, 180/7, 1078–1081.
Cristian Réka Mónika – Kérchy Anna, szerk. (2022). Pioneer Hungarian Women in Science and Education, I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Cristian Réka Mónika – Kérchy Anna, szerk. (2023). Pioneer Hungarian Women in Science and Education II. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csépe Valéria (2017). „Túl az üvegplafonon. Reflexiók Somogyi Péter tagtársunk javaslataira”. Magyar Tudomány, 178/3, 359–364. http://epa.niif.hu/00600/00691/00162/pdf/EPA00691_mtud_2017_03_359-364.pdf
Csermely Péter (2017). „A nők tudományos előmenetele mint felülről korlátozódó hálózatos jelenség”. Magyar Tudomány, 178/5, 624–626. https://epa.oszk.hu/00600/00691/00164/pdf/EPA00691_mtud_2017_05_624-626.pdf
Fábri A. (1999). A nő és hivatása. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1777–1865. Budapest: Kortárs Kiadó.
Gregor A. (2016). „A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon.” Socio. hu Társadalomtudományi Szemle, 6/1, 89–111. https://socio.hu/index.php/so/article/view/566
Fox Keller, Evelyn (1978). „Gender and Science”. Psychoanalysis and Contemporary Thought, 1/3, 409–433.
Hargittai Magdolna (2016). Korlátozott pozitív diszkrimináció”. Magyar Tudomány, 177/7, 865. http://netrix.koki.mta.hu/data/cikkek/106/1061/cikk-106118/somogyi.pdf
Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária, szerk. (2024). Nők a tudomány fellegvárában – Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián, 1949–2021. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kamarás Katalin (2016). „Nők az Akadémián”. Magyar Tudomány, 177/7, 866. http://netrix.koki.mta.hu/data/cikkek/106/1061/cikk-106118/somogyi.pdf
Kereszty Orsolya (2010). Nőnevelés és nemzetépítés Magyarországon 1867–1918. Sopron: Novum Publisher.
Kéri Katalin (2018). Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon (nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással). Pécs: Kronosz Kiadó.
Lamm Vanda (2016). „Nők az Akadémián”. Magyar Tudomány, 177/7, 867. http://netrix.koki.mta.hu/data/cikkek/106/1061/cikk-106118/somogyi.pdf
Lamm Vanda–Nagy Beáta (2019). „2019 ismét a »nők éve« az Akadémián–Törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására”. Magyar Tudomány, 2019/11, 1649–1665.
A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja (1962). Budapest: Akadémiai Kiadó. https://real-j.mtak.hu/3088/1/Almanach_1962.pdf
N. Szegvári Katalin (1969). A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777–1918). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Paksi Veronika (2014). „Miért kevés a női hallgató a természet-és műszaki tudományi képzésekben? Nemzetközi kitekintés a »szivárgó vezeték«-metaforára”. Replika, 85–86, 109–130. https://replika.hu/node/4737
Palasik Mária (2002). „Nők az értelmiségi pályákon a 20–21. század fordulóján”. In: Besenyei Lajos – Tóth Attiláné – Tóth László, szerk. Magyar Jövőképek Európában. Budapest: MTA Jövőkutatási Bizottsága.
Papp Barbara – Sipos Balázs (2017). Modern, diplomás nő a Horthy-korban. Budapest: Napvilág Kiadó.
Pető Andrea (2018). „Nők a tudományban”. Magyar Tudomány, 179/4, 550–565. DOI: . https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud_f5306_i3
Somogyi Péter (2017): „A számok beszélnek. Válasz az Alkalmasak-e a magyar nők az MTA tagságára c. cikkemre érkezett hozzászólásokra.” Magyar Tudomány, 178/5, 627–630. https://epa.oszk.hu/00600/00691/00164/pdf/EPA00691_mtud_2017_05_627-630.pdf
Tarnóczy Mariann (2016). „A kisebbségi magyar tudományosság az MTA tudománypolitikájában”.In: Fedinec Csilla, szerk. A nemzet mint tudományos közösség. Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 1996–2016. Budapest: MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, 35–56. https://mta.hu/data/dokumentumok/magyar_tudomanyossag_kulfoldon/MTA-A%20nemzet%20int%20tudomanyos%20kozosseg.pdf
URL1: A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben (2024. okt. 1.). https://ksh.hu/docs/bemutatkozas/hun/mta_sb/MTAtv_alapsz_ugyrend.pdf?lang=en