Magyar Tudomány
Volume/Issue:
Volume 186: Issue 2
Anonymus Gesta Hungaroruma mint a (nyelv)történeti kutatások elapadhatatlan forrása
Author:
Valéria Tóth az MTA doktora, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Debrecen, Hungary

Search for other papers by Valéria Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
222–231
Online Publication Date:
17 Feb 2025
Publication Date:
17 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.2
Keywords:
historical linguistics; onomastics; gestas; Anonymus; a history of science approach;
Keywords (Hungarian):
nyelvtörténet; névtan; geszták; Anonymus; tudománytörténeti megközelítés;
Free access

Anonymus Gesta Hungarorum című munkája a magyar nyelvtörténet korai forrásai közé tartozik. Latin nyelvű szövegében nagy számban fordulnak elő magyar nyelvű tulajdonnevek, amelyek a magyar nyelvtörténet és névtörténet számára nélkülözhetetlen forrásanyagot jelentenek. A geszta magyar nyelvi anyagát (ezek főként tulajdonnevek) az elmúlt bő évszázadban sokan vizsgálták, és közöttük kétféle kutatói szemléletet figyelhetünk meg. Voltak, akik Anonymus elbeszélését és a benne említett helyneveket, személyneveket történetileg hitelesnek, ráadásul kronológiailag a honfoglalás korára vonatkoztathatónak fogadták el; mások arra mutattak rá, hogy a helynevek Anonymus saját korára (a 13. század első évtizedeire) hitelesek, a személyeket és neveiket azonban jórészt helynevek alapján alkotta meg P magister, és az eseményleírásai is jobbára a saját fantáziájának termékei. A tanulmányban tudománytörténeti megközelítést alkalmazva azt mutatom be, hogy a Gesta Hungarorum nyelvtörténeti forrásértékének megítélése miként változott az elmúlt bő évszázadban. Ennek során a magyar nyelvtörténet kiváló tudósainak munkásságára támaszkodom, és a tudományos kutatások módszerbeli-szemléleti átalakulását helyezem a középpontba. Írásom végén arra is kitérek, hogy mik azok a közelítésmódok, amelyekkel a geszta nyelvtörténeti értékelése megnyugtatóan elvégezhető.

Anonymus’s Gesta Hungarorum is one of the earliest sources on the history of the Hungarian language. Its Latin text contains a large number of Hungarian proper names, which constitute an indispensable source material for Hungarian historical linguistics and onomastics. The Hungarian language material of the Gesta (mainly proper names) has been extensively studied by scholars over the past century or so, and two different approaches to its interpretation have emerged. Some scholars have accepted Anonymus’s narrative, together with the toponyms and anthroponyms mentioned in it as historically authentic and chronologically linked to the period of the Conquest. Others have argued that the place names may be regarded as authentic for Anonymus’s own time (the early decades of the thirteenth century), however, Magister P. created the characters and their names largely on the basis of place names, and that his descriptions of events are also largely the product of his own imagination. In this paper, I take a history of science approach to show how the value of the Gesta Hungarorum as a source of linguistic history has evolved over the past century. In doing so, I draw on the work of prominent scholars of Hungarian historical linguistics and focus on the methodological and conceptual transformation of scholarly research. Finally, I will also discuss the approaches that can be used to provide a reliable historical linguistic assessment of the Gesta.
  • 1

    Benkő Loránd (1966). „Az anonymusi hagyomány–és a Csepel név eredete”. Magyar Nyelv, 62, 134–146.

  • 2

    Benkő Loránd (1994). „Anonymus gesztája nyelvészeti revíziójának szükségességéről”. Magyar Nyelv, 90, 131–137.

  • 3

    Benkő Loránd (1995). „Mi a helyzet Zalán vezér neve és személye körül”. Magyar Nyelv, 91, 402–411.

  • 4

    Benkő Loránd (1997). „Anonymus beszélő személynevei”. Magyar Nyelv, 93, 144–154.

  • 5

    Benkő Loránd (1998a). Név és történelem: Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 6

    Benkő Loránd (1998b). „Hogyan is hívták Árpád dédunokáját”? Magyar Nyelv, 94, 157–165.

  • 7

    Benkő Loránd (2002). Az ómagyar nyelv tanúságtétele: Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 29.) Budapest: MTA Történettudományi Intézete.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8

    Benkő Loránd (2003a). Beszélnek a múlt nevei: Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 9

    Benkő Loránd (2003b). „Doboka és társai”. Magyar Nyelv, 99, 393–412.

  • 10

    Benkő Loránd (2009). A Szovárd-kérdés: Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 11

    Hoffmann István (2012). „Benkő Loránd, a névkutató”. Magyar Nyelv, 108, 138–145.

  • 12

    Karácsonyi János (1925). „Szatmár város eredete”. In: Dr. Lukinich Imre, szerk. Emlékkönyv dr. Gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest: Rákos Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata Nyomdája, 215–223. https://mtda.hu/books/emlekkonyv.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13

    Kristó Gyula (1980). Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

  • 14

    Kristó Gyula (2003). „Karold, Doboka, Keán” és társaik. Magyar Nyelv, 99, 50–56. https://www.c3.hu/~magyarnyelv/03-1/kristo.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15

    Melich János (1921). „Bolgárok és szlávok”. Magyar Nyelv, 17, 1–15., 65–78.

  • 16

    Melich János (1923). „Laborc”. Magyar Nyelv, 19, 69–71.

  • 17

    Melich János (1925–1929). A honfoglaláskori Magyarország. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

  • 18

    Melich János (1926). „Szolnok”. Magyar Nyelv, 22, 326–336.

  • 19

    Melich János (1929). „Zobor”. Magyar Nyelv, 25, 244–252.

  • 20

    Pais Dezső (1926). Magyar Anonymus: Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Budapest: Magyar Irodalmi Társaság.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21

    Pais Dezső (1928). „Ősbő: Az anonymusi honfoglaláshagyomány hiteléhez”. Magyar Nyelv, 24, 92–175., 92-95., 169–175.

  • Collapse
  • Expand
Cover Magyar Tudomány
Magyar Tudomány
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Magyar Tudomány
Publication Model Free Access
Submission Fee none

Magyar Tudomány
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1840
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 12
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0325 (Print)
ISSN 1588-1245 (Online)

Editor-in-chief

  • Enikő BOLLOBÁS (professor emeritus, School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Managing Editor

  • Ildikó GEIGER (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Senior Editor

  • Éva Eszter SZABÓ (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Editor, book review editor

  • Csaba András Sütő (Education and Social Sciences, Apáczai Csere János Faculty of Humanities, Széchenyi István Egyetem − University of Győr)

Copy editor

  • Klára Majoros

Review Editors

  • Pál HEGYI (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László SZABADOS (HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Budapest, Hungary)
  • Gábor TERNÁK (MD, University of Pécs Clinical Centre, Siklós Hospital, Siklós, Hungary)

Editorial Advisory Board

  • György BAZSA (Institute of Chemistry, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • László BORHY (Institute of Archaeological Sciences, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László BOZÓ (Institute of Environmental Sciences, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Budapest, Hungary)
  • László CSABA (Institute of Economy, Corvinus University of Budapest, Budapest, Hungary)
  • Gábor HAMZA (Faculty of Law, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • Gábor KECSKEMÉTI (HUN-REN Hungarian Research Institute for Literature, Budapest, Hungary)
  • István KENESEI (HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics, Budapest, Hungary)
  • Antal MOLNÁR (HUN-REN Hungarian Research Institute for History, Budapest, Hungary)
  • Gábor PÉCELI (Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • Csaba PLÉH (Central European University, Budapest, Hungary)
  • Lajos RÓNYAI (HUN-REN Institute for Computer Science and Control, Budapest, Hungary)
  • Balázs SARKADI (Institute of Enzymology, Semmelweis University, Budapest, Hungary)
  • Ferenc SIMON (Institute of Physics, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • László SIMON (Institute of Engineering and Agricultural Sciences, University of Nyíregyháza, Nyíregyháza, Hungary)
  • András SPÄT (Semmelweis University, Budapest, Hungary)

 

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 286 319
Mar 2025 0 101 74
Apr 2025 0 36 21
May 2025 0 0 0