A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, testületei és intézményei másfél száz év óta foglalkoznak a Balassa-kódex értelmezésével. Balassi Bálint világi versei túlnyomó többségének 1874-ben előkerült, unikális kézirata gyökeresen újraformálta a régi magyar irodalomtörténet kánonját és periodizációját. A tudományos koncepciók változása mellett a versek kiadásainak és értelmezéseinek történetéből kirajzolódik a szövegekkel hivatásszerűen foglalkozó akadémiai testületek, intézmények és az általuk felvállalt filológiai vállalkozások története. Az esettanulmány az irodalomtudomány intézményes működésmódjára éppúgy felhívja a figyelmet, mint a textológia hermeneutikai fordulatára.
The members, scholarly bodies, and institutions of the Hungarian Academy of Sciences have been working on the interpretation of the Balassa Codex for 150 years. Discovered in 1874, the unique manuscript containing the vast majority of Bálint Balassi's secular poems radically changed the canon and periodization of old Hungarian literary history. In addition to changes in scholarly concepts, the history of the editions and interpretations of the poems reveals the history of the scholarly bodies and institutions that professionally deal with the texts, and the history of the philological enterprises they undertake. The case study draws attention to the institutional functioning of literary studies as well as to the hermeneutic turn in textology.
Babits Mihály (1973). Könyvről könyvre. Szerk., tan. Belia György. Budapest: Magyar Helikon.
Balassi Bálint (1879). Költeményei: A Radvánszky-codexben foglalt énekekkel kiegészitett első teljes kiadás. Szerk., tan. Szilády Áron. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Balassi Bálint (1923). Minden munkái. Szerk., tan. Dézsi Lajos. (2 köt. Nagy írók – nagy írások, harmadik sorozat 1.) Budapest: Genius.
Balassi Bálint (1944). Balassa-kódex. Szerk., tan. Varjas Béla. Budapest: MTA.
Balassi Bálint (1951–1955). Összes művei. Szerk. Eckhardt Sándor. (2 köt.) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Balassi Bálint (1976[1977]). Összes versei a versek helyreállított, eredeti sorrendjében. Szerk. Horváth Iván. (Tanulmányok 9.) Újvidék: Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék.
Balassi Bálint (1986). Énekei. Szerk. Kőszeghy Péter – [Szentmártoni] Szabó Géza. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Balassi Bálint (1994a). Balassa-kódex. Szerk. Kőszeghy Péter, tan. Vadai István. (2 köt.) Budapest: Balassi Kiadó.
Balassi Bálint (1994b). Versei. Szerk. Kőszeghy Péter – Szentmártoni Szabó Géza. (Régi magyar könyvtár: Források 4.) Budapest: Balassi Kiadó.
Balassi Bálint (1999). Összes versei. Szerk., tan. Kőszeghy Péter – Szentmártoni Szabó Géza. (Millenniumi könyvtár 33.) Budapest: Balassi Kiadó.
Balassi Bálint (2004a). Összes versei. Szerk. Kőszeghy Péter – Szentmártoni Szabó Géza. (Osiris diákkönyvtár.) Budapest: Osiris Kiadó.
Balassi Bálint (2004b). Összes művei. Szerk. Kőszeghy Péter. (Osiris klasszikusok.) Budapest: Osiris Kiadó.
Culler, Jonathan (1990). „Anti-Foundational Philology”. Comparative Literature Studies, 27/1, 49–52.
Dávidházi Péter (1989). „A hatalom szétosztása: (poszt)modernizáció a szövegkritikában”. Helikon, 35, 00328–343.
Dávidházi Péter (2004). Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. (Irodalomtudomány és kritika.) Budapest: Akadémiai Kiadó – Universitas Kiadó.
Dávidházi, Péter (2013). „Redefining Knowledge: An Epistemological Shift in Shakespeare Studies”. In: Peter Holland, szerk. Working with Shakespeare. (Shakespeare Survey 66.) Cambridge: Cambridge University Press, 166–176.
H. Hubert Gabriella (1998). A sajókazai Radvánszky-könyvtár története. Szeged: JATEPress.
Horváth Cyrill, szerk. (1921). Régi magyar költők tára, I: Középkori magyar verseink. Budapest: MTA.
Horváth Iván (1997). „Az eszményítő Balassi-kiadások ellen (Előzetes közlemény)”. In: Balázs Mihály – Font Zsuzsa – Keserű Gizella et al., szerk. Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. (Adattár 35.) Szeged: JATE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék, 191–203.
Kecskeméti Gábor, szerk. (2016). Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek. Budapest: Reciti.
Kecskeméti Gábor (2020). „A reneszánszkutatás magyar szakmai közösségének megteremtése és fél évszázados működése”. Irodalomtörténeti Közlemények, 124, 3–22.
Kecskeméti Gábor (2021). „Kritikai kiadások a magyarországi irodalomtudományban és az Irodalomtudományi Intézetben: A magyarországi kritikai kiadások tudomány-és intézménytörténete”. Literatura, 47/1, 5–24.
Klaniczay Tibor (1961). „A szerelem költője”. A Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelv-és Irodalomtudományi) Osztályának Közleményei, 17, 165–246.
Klaniczay Tibor (1962). „A textológiai munka problémái”. A Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelvés Irodalomtudományi) Osztályának Közleményei, 19, 339–349.
Kölcsey Ferenc (1975). Válogatott művei. Szerk. Fenyő István. (Magyar remekírók.) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Pála Károly, szerk. (1991). Tankönyvháború: Viták a gimnáziumi irodalomoktatás reformjáról a hetvenes–nyolcvanas években. (Irányított irodalom.) Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet – Argumentum Kiadó.
Rimay János (1992). Írásai. Szerk., tan. Ács Pál. (Régi magyar könyvtár: Források 1.) Budapest: Balassi Kiadó.
Ritoók Zsigmond – Szegedy-Maszák Mihály – Veres András (1979). Irodalom a gimnázium I. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó.
Simon Zsuzsanna (2011). A Nagyboldogasszony úttól a Ménesi útig: Történetek és dokumentumok az MTA Irodalomtudományi Intézet évtizedeiből. Budapest: Nap Kiadó.
Sőtér István, főszerk. (1964–1966). A magyar irodalom története. (6 köt.) Budapest: Akadémiai Kiadó.
Tarnai Andor – Csetri Lajos, szerk. (1981). Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. (A magyar kritika évszázadai 1.) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Toldy Ferenc (1987a). A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelen korig rövid előadásban (1864–1865). Szerk. Szalai Anna. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Toldy Ferenc (1987b). A magyar költészet története az ősidőktől Kisfaludy Sándorig (1867). Szerk. Szalai Anna. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Török Zsuzsa (2017). „Voinovich Géza védelmében? Textológiatörténet és az újrakiadás módszertana”. Irodalomtörténeti Közlemények, 121, 499–510.
Varjas Béla (1976). „Balassi Nagyciklusa”. Irodalomtörténeti Közlemények, 80, 585–612.
Varjas Béla, szerk. (1979). Balassi Bálint és a 16. század költői. (2 köt. Magyar remekírók.) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Veres András (2021). „Tévedések és felismerések: Szemelgetés kritikai kiadások tapasztalataiból”. Literatura, 47/1, 25–50.
URL1: http://iti.mta.hu/tarnai
URL3: https://digiphil.hu