Magyar Tudomány
Volume/Issue:
Volume 186: Issue 2
A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia és a népzenekutatás
Author:
Pál Richter PhD, tudományos főmunkatárs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Budapest, Hungary

Search for other papers by Pál Richter in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
245–255
Online Publication Date:
17 Feb 2025
Publication Date:
17 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.4
Keywords:
folk song; Hungarian folk music research; Hungarian Academy of Sciences; Béla Bartók; Zoltán Kodály;
Keywords (Hungarian):
népdal; magyar népzenekutatás; MTA; Bartók Béla; Kodály Zoltán;
Free access

A Magyar Tudományos Akadémia két évszázados történetét végigkíséri a népdalok összegyűjtésének és kiadásának felvállalása, intézményi támogatása. A 19. századi, a reformkorban gyökerező kezdeményezéseket követően a népzenetudomány mint önálló diszciplína a 20. század első éveiben kezd nemzetközileg is egyre inkább jelen lenni, megerősödni. Magyarországon a rendszeres, szakmailag megfelelően dokumentált és egyúttal hangfelvétel rögzítésével (fonográf) együtt végzett gyűjtéseket 1896-tól kezdte meg Vikár Béla etnográfus, műfordító, nyelvész. Kodály Zoltán és Bartók Béla követték őt 1905-től, illetve 1906-tól. Példájukat további kiváló zeneszerzők, nagy műveltségű zenészek követték (Lajtha László, Molnár Antal, Járdányi Pál, Veress Sándor), ezért már a kezdetektől fogva nagy hang-súlyt kapott a gyűjtött anyag zenei értelmezése, zenei alapú elrendezése, és ennek alapján a magyar népdalanyag kiadása, utalva a 19. századi kezdeményezésekre. Az MTA az 1930-as évek elejétől vállalta fel ismét hivatalosan az egyetemes magyar népdalgyűjtemény ügyét, aminek köszönhetően 1934-től Bartók Béla az MTA-n folytatta a kiadást előkészítő rendezési munkákat, a korábbi és az akkoriban beérkezett gyűjtések revízióját, feldolgozását. A háború után Kodály vezetésével folytatódott a munka, és 1951-től elkezdődött a népdalok kritikai összkiadása A Magyar Népzene Tára címmel. 1953-ban alakult meg az MTA Népzenekutató Csoportja, amely immár hivatalosan is a népdalkiadvány-sorozat szerkesztéséért, kiadásáért, az egyre bővülő és idővel nemzeti jelentőségűvé vált népzenei gyűjtemény gondozásáért felelt. Ezt a munkát 1974, az egyesített Zenetudományi Intézet létrehozása óta az intézet különböző elnevezéssel működött folklórosztályai végezték és végzik, jelenleg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívumon belül.

The Hungarian Academy of Sciences (HAS) has a two-century-old history of collecting and publishing folk songs. Building on the initiatives of the nineteenth century, the study of folk music became a discipline in its own right, gaining international significance at the beginning of the 20th century. In Hungary, the ethnographer, translator, and linguist Béla Vikár began systematically collecting folk songs in 1896, recording them on a phonograph and professionally documenting them. He was followed by Zoltán Kodály and Béla Bartók, who began their own collections in 1905 and 1906 respectively. Inspired by their work, other accomplished composers and musicians, such as László Lajtha, Antal Molnár, Pál Járdányi, and Sándor Veress, contributed to the growing body of folk music research, focusing on the musical interpretation, arrangement, and publication of Hungarian folk song material—efforts rooted in nineteenth-century traditions. In the early 1930s, the HAS again assumed an official role in the collection of Hungarian folk songs. From 1934, Béla Bartók directed the editing, revision, and processing of both historical collections and new contributions at the Academy. After the Second World War, this work continued under Kodály's leadership, leading to the publication of the critical edition of folk songs in the series A Magyar Népzene Tára in 1951. In 1953, the Folk Music Research Group of the HAS was established, taking official responsibility for editing and publishing this series, as well as overseeing the growing national folk music collection. Since 1974, when the unified Institute of Musicology was established, this work has been continued in the folklore departments of the Institute, now organized under the Archives and Department for Folk Music and Folk Dance Research of the Institute of Musicology, RCH, HUN-REN.
  • 1

    Bartalus István (1873). Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. Első kötet. Budapest: Tettey Nándor és társa.

  • 2

    Bartalus István (1896). Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. Hetedik kötet. Budapest: Pesti Könyvnyomda Részvény-társaság.

  • 3

    Bartha Dénes, szerk. (1935). A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770–1800). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4

    Bartók Béla – Kodály Zoltán (1913/1982). „Az Új Egyetemes Népdalgyűjtemény tervezete”. In: Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. II. Sajtó alá rend. Bónis Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 48–52.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5

    Bartók Lev (1976). Bartók Béla levelei. Szerk. Demény János. Budapest: Zeneműkiadó.

  • 6

    Bereczky János (2013). A magyar népdal új stílusa I–IV. Budapest: Akadémiai Kiadó (CD melléklettel).

  • 7

    Dalos Anna (2015). „Kodály Zoltán, a tudós zeneszerző”. In: Uő: Kodály és a történelem. Tizenkét tanulmány. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 45–54.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8

    Dalos Anna (2022). Kodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1946–1949). Musicologica Hungarica 3. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9

    Erdélyi János (1846–1848). Népdalok és mondák. I–III. Magyar Népköltési Gyűjtemény. Pest: Kisfaludy Társaság.

  • 10

    Járdányi Pál (1961). Magyar népdaltípusok. I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 11

    Kodály Zoltán (1943/2007). „Magyar zenei folklore 110 év előtt”. In: Uő: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, II. Sajtó alá rend. Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum Kiadó, 155–183.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12

    Kodály Zoltán (1951/2007). „Gyermekjátékok. Előszó A Magyar Népzene Tára I. kötetéhez”. In: Uő: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, II. Sajtó alá rend. Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum Kiadó, 184–197.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13

    Kodály Zoltán (1989). Közélet, vallomások, zeneélet. (Kodály Zoltán hátrahagyott írásai). Szerk. Vargyas Lajos. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14

    Kovács Sándor (1991). „A Bartók-rend kialakulásának története”. In: Bartók Béla: Magyar népdalok Egyetemes Gyűjtemény. I. Sajtó alá rend. Kovács Sándor – Sebő Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 13–31.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15

    MÉL (1982). Magyar Életrajzi Lexikon. 2. L–Z. Második, változatlan kiadás. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16

    Paksa Katalin (1988). Magyar népzenekutatás a 19. században. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 9. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17

    Péteri Lóránt (2000). „Adalékok a hazai zenetudományi kutatás történetéhez (1947–1969)”. Magyar Zene, 38/2, 161–190.

  • 18

    Péteri Lóránt (2015). „Adalékok Rajeczky Benjamin és az MTA Népzenekutató Csoportja kapcsolatához”. Magyar Zene, 53/3, 305–322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19

    Richter Pál (2014). „Analóg felvétel – digitális adat. A Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma”. In: Zenetudományi Dolgozatok 1978–2012. Szerk. Kiss Gábor. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 177–194.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20

    Richter Pál (2024). „»Ha ló nincs, a szamár is jó«. Kodály Zoltán és Nemzetközi Népzenei Tanács elnöki tisztsége (1961–1967)”. Magyar Zene, 62/2, 204–212.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21

    Riskó Kata (2020). „Elágazó utakon. A magyar népzenekutatás 1930 és 1945 között”. In: Dalos Anna – Ozsvárt Viktória, szerk. Járdányi Pál és kora. Tanulmányok a 20. századi magyar zene történetéből (1920–1966). Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 241–258.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22

    Seprődi János (1908). „A magyar népdal zenei fejlődése. Első közlemény”. Erdélyi Múzeum, 25/5, 293–327.

  • 23

    Seprődi János (1915). „Népköltési gyűjteményeink hiányai”. Erdélyi Múzeum, 32, 164–206.

  • 24

    Sz. Farkas Márta (1976). Bartalus István. A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 25

    Szalay Olga (2003). „Kodály Zoltán és a Tudományos Akadémia szerepe a népdal-összkiadás megindításában 1930 és 1940 között”. In: Zenetudományi dolgozatok. Tanulmányok az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásának 50. évfordulójára I. Szerk. Richter Pál – Rudasné Bajcsay Márta. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 127–186.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26

    Szalay Olga (2004). Kodály a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 27

    Tallián Tibor (2001). A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének rövid története. https://www.zti.hu/files/zti/MTA_ZTI_Tortenete.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Magyar Tudomány
Magyar Tudomány
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Magyar Tudomány
Publication Model Free Access
Submission Fee none

Magyar Tudomány
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1840
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 12
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0325 (Print)
ISSN 1588-1245 (Online)

Editor-in-chief

  • Enikő BOLLOBÁS (professor emeritus, School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Managing Editor

  • Ildikó GEIGER (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Senior Editor

  • Éva Eszter SZABÓ (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Editor, book review editor

  • Csaba András Sütő (Education and Social Sciences, Apáczai Csere János Faculty of Humanities, Széchenyi István Egyetem − University of Győr)

Copy editor

  • Klára Majoros

Review Editors

  • Pál HEGYI (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László SZABADOS (HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Budapest, Hungary)
  • Gábor TERNÁK (MD, University of Pécs Clinical Centre, Siklós Hospital, Siklós, Hungary)

Editorial Advisory Board

  • György BAZSA (Institute of Chemistry, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • László BORHY (Institute of Archaeological Sciences, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László BOZÓ (Institute of Environmental Sciences, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Budapest, Hungary)
  • László CSABA (Institute of Economy, Corvinus University of Budapest, Budapest, Hungary)
  • Gábor HAMZA (Faculty of Law, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • Gábor KECSKEMÉTI (HUN-REN Hungarian Research Institute for Literature, Budapest, Hungary)
  • István KENESEI (HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics, Budapest, Hungary)
  • Antal MOLNÁR (HUN-REN Hungarian Research Institute for History, Budapest, Hungary)
  • Gábor PÉCELI (Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • Csaba PLÉH (Central European University, Budapest, Hungary)
  • Lajos RÓNYAI (HUN-REN Institute for Computer Science and Control, Budapest, Hungary)
  • Balázs SARKADI (Institute of Enzymology, Semmelweis University, Budapest, Hungary)
  • Ferenc SIMON (Institute of Physics, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • László SIMON (Institute of Engineering and Agricultural Sciences, University of Nyíregyháza, Nyíregyháza, Hungary)
  • András SPÄT (Semmelweis University, Budapest, Hungary)

 

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 100 86
Mar 2025 0 69 26
Apr 2025 0 15 14
May 2025 0 11 12
Jun 2025 0 0 0