A korábbi kutatás kísérletet tett arra, hogy különféle forrásokban azonosítsa Janus Pannonius kézírását, azonban az állítások jelentős részét a szakmai kritika komoly fönntartásokkal fogadta. A királyi oklevelek kancelláriai jegyzeteinek alaposabb vizsgálata lehetővé teszi a Janus kezéhez köthető jegyzeteknek a korábbinál lényegesen szélesebb körben történő azonosítását és Janus kancellári tevékenységének valószerűbb megítélését. Mintegy melléktermékként más kancellárok (Vitéz János, Várdai István, Bodó Miklós, Handó György stb.) kézírása is több-kevesebb bizonyossággal elkülöníthetővé válik.
Previous research has attempted to identify the handwriting of Janus Pannonius in various sources, but a significant part of the claims have been met with serious reservations by professional critics. A more thorough examination of the chancellery notes on royal charters allows the identification of notes associated with Janus's hand in a much wider range than before, and a more realistic assessment of Janus's chancellery activities. As a by-product, the handwriting of other chancellors (John Vitéz of Zredna, Stephen of Várda, Miklós Bodó, György Handó, etc.) can also be distinguished with more or less certainty.
Balogh Jolán (1982). Varadinum. Várad vára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bónis György (1971). A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Boronkai Iván (1982). „Csapodi Csaba: A Janus Pannonius-szöveghagyomány”. Magyar Könyvszemle, 98, 292–294.
Cioranescu, George (1978[1980]). „La Bataille de Baïa”. Ungarn-Jahrbuch, 9, 15–29.
Csapodi Csaba (1981). A Janus Pannonius-szöveghagyomány. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Fraknói Vilmos – Mayer Gyula (2008). Mátyás király levelei. Külügyi osztály. Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae exterae. Budapest: Nap Kiadó.
Huszti József (1931). Janus Pannonius. Pécs: Janus Pannonius-Társaság.
Janus Pannonius (1983). Beszédek, levelek. Ford. Boronkai Iván. (Gondolkodó Magyarok.) Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Kapitánffy István (1985). „Az egyik új Janus-kódex datálásához”. Irodalomtörténeti Közlemények, 89, 302–305. In: Farkas Zoltán – Mészáros Tamás, szerk. „Philologia nostra II. Kapitánffy István válogatott tanulmányai.” Budapest: ELTE EC, 2017, 236–244.
Kristó Gyula (1999). A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921–1998. Szeged: József Attila Tudományegyetem.
Kubinyi András (2000). „Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején”. In: Bartók István – Jankovits László – Kecskeméti Gábor, szerk. Humanista műveltség Pannóniában. Pécs: Művészetek Háza – Pécsi Tudományegyetem.
Kubinyi András (2004). „Adalékok a Mátyás-kori királyi kancellária történetéhez”. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 9, 25–58.
Mayer Gyula (2008). „King Matthias Corvinus’s Epistolaria”. In: E. Kovács, Péter – Szovák, Kornél szerk. Infima aetas Pannonica. Studies in Late Medieval Hungarian History. Budapest: Corvina Kiadó, 226–236.
Neumann, Augustin (1930). Nové prameny k dějinám husitství na Moravě. Olomouc: Matice Cyrilometodějská.
Pálosfalvi Tamás (2023). „Zrednai János, a cseh háború apostola”? In: Szilágyi Emőke Rita – Bajáki Rita, szerk. Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630). Budapest: Reciti Kiadó, 37–49.
Szilágyi Loránd (1930). „A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458–1526”. Turul, 44, 45–83.
Tóth Norbert, C. – Horváth Richárd – Neumann Tibor et al. (2016). Magyarország világi archontológiája, 1458–1526, I. Főpapok és bárók. Budapest: MTA BTK TTI.