Az esettanulmány az 1872-ben alapított budapesti Néprajzi Múzeum tudományos műhelyként való működésének tömör összefoglalása. A társadalomtudományok tudományos háttérbázisai között érzékelhetően növekszik a néprajzi múzeumi gyűjtemények szerepe. A Néprajzi Múzeum épületének története végigkísérte az intézmény másfél évszázados működésének teljes időszakát. Az intézmény 153 évre visszanyúló történetében gyakorlatilag 2022-ig küzdött a saját múzeumépület megvalósításáért. Az intézménytörténet és a meghatározó szereplők tevékenységének kronologikus rendszerű bemutatása kitér a hazai néprajztudományban betöltött szerep korszakonkénti változására is. A tanulmány szerzője a Néprajzi Múzeum főigazgatójaként törekszik az aktuális intézményi működés kapcsolódó elemeire is fölhívni a figyelmet, így a költözéssel és az új állandó kiállítás készítésével kapcsolatos tudományos kutatási programok jellemzőit is feltárja.
The case study provides a concise summary of the operation of the Museum of Ethnography in Budapest, founded in 1872, as a scientific workshop. In general, the role of ethnographic museum collections in academic background research in the social sciences is clearly increasing. Over the past century and a half, the history of each of the buildings that once housed the Museum of Ethnography has always been crucial to the operation of the institution. Throughout its 153-year history, practically until 2022, the institution has always struggled to be located and operate in a building designed and built specifically for museum purposes. The chronological presentation of the museum’s history and the work of the people who have left their mark on it also covers the changes in its role in Hungarian ethnography from era to era. The author, who is the general director of the Museum of Ethnography, also wishes to draw attention to the related elements of the current operation of the institution, and therefore presents the reader with the characteristics of the scientific research programmes closely connected with moving to the new museum building and the preparation of the new permanent exhibition.
Balassa Iván (1968). „Jankó János és a Néprajzi Múzeum”. Néprajzi Értesítő, 50, 17–33. http://real-j.mtak.hu/id/eprint/17646
Fejős Zoltán (2000a). „Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére”. In: Fejős Zoltán, főszerk. A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_SK_01_Gyujtemenyei/?pg=0&layout=s
Fejős Zoltán, főszerk. (2000b). A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest: Néprajzi Múzeum. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEPR_SK_01_Gyujtemenyei/?pg=0&layout=s
Fejős Zoltán (2017). Új helyek, új metaforák. Közelítések a jelenkor múzeumi etnográfiájához. Debrecen: Debreceni Egyetem.
Fél Edit – Hofer Tamás (1969). Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. (Viking Fund Publications in Anthropology, 46.) New York – Budapest: Wenner-Gren Foundation for Anthropological Research – Corvina.
Fél Edit – Hofer Tamás (1972). Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány. Göttingen: Schwartz.
Fél Edit – Hofer Tamás (1974). Geräte der Átányer Bauern. Budapest–Koppenhagen: Akadémiai–Gyldendal.
Hoffmann Tamás (1970 ). A tudomány forrásai-e a néprajzi múzeumok gyűjteményei? (A Néprajzi Múzeum Füzetei 36.) Budapest: Néprajzi Múzeum.
Kemecsi Lajos (2020). Megőrzött építészet. Szabadtéri néprajzi múzeumi tanulmányok. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék.
Kemecsi Lajos (2022). Örökség és változás. A Néprajzi Múzeum három évtizede. Budapest: Néprajzi Múzeum.
Kósa László (2001). A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest: Osiris Kiadó.
Novák László (2022). „Múzeumok, a tudomány és a nemzeti identitás bázisai”. Magyar Tudomány, 183/111, 1496–1497.
Paládi-Kovács Attila (2011). „A magyar etnográfia tudománytörténete”. In: Paládi-Kovács Attila – Flórián Mária, szerk. Magyar néprajz. I. Táj, nép, történelem. Budapest: Akadémiai Kiadó, 39–125.
Selmeczi Kovács Attila (1989). „A Néprajzi Múzeum története”. In: Selmeczi Kovács Attila – Szabó László, szerk. Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest–Szolnok: Néprajzi Múzeum – Damjanich János Múzeum, 7–27.
Tálasi István (1955). „Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945–1955)”. Ethnographia, 1–4, 5–55. https://real-j.mtak.hu/17336/