Magyar Tudomány
Volume/Issue:
Volume 186: Issue 2
Az EU-többnyelvűség hatása a magyar szaknyelvekre: terminológiai kihívások és lehetőségek
Author:
Márta Fischer habilitált doktor, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest, Hungary

Search for other papers by Márta Fischer in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
331–338
Online Publication Date:
17 Feb 2025
Publication Date:
17 Feb 2025
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.13
Keywords:
plurilingualism; multilingualism; terminology; EU translation; eurolect;
Keywords (Hungarian):
többnyelvűség; soknyelvűség; terminológia; EU-fordítás; eurolektus;
Free access

Az Európai Uniónak sok hivatalos nyelve van, ami példátlan volumenű fordítási tevékenységgel jár. A többnyelvű uniós szövegalkotás és fordítás a hivatalos nyelvekben egy sajátos uniós szaknyelv, ún. eurolektus kialakulását is eredményezi, amely a szakmai és a tudományos nyelvhasználatra is hatással van. A tanulmány bemutatja a többnyelvűség Európai Unióban értelmezett – és a soknyelvűségtől eltérő – fogalmát, a tagállami hagyományoktól eltérő uniós szaknyelv jellemzőit, valamint mindazon speciális terminológiai feladatokat, amelyek a folyamatos fordítási kötelezettségből adódnak. Rámutat, hogy a hazai fülnek gyakran idegennek hangzó, szokatlan megnevezések mögött tudatos fordítói döntések állhatnak. Végül a tanulmány felhívja a figyelmet arra az igen fontos tényre, hogy a csatlakozást követően a fordításokat az uniós intézmények koordinálják, ezért a tagállam felelőssége, hogy az uniós többnyelvűségből adódó fordítási-terminológiai kihívásokat lehetőséggé tudja-e alakítani a magyar tudományos és szaknyelvek fejlesztésére.

The European Union has a large number of official languages, which means an unprecedented volume of translation activity. The multilingual production and translation of EU texts into the official languages also lead to the emergence of a specific EU language, the so-called eurolect, which has an impact on professional and scientific language use. The paper first examines the difference between multilingualism and plurilingualism and the notion of the former within the EU. It then examines the specific characteristics of the official languages of the EU and the terminological challenges posed by EU translation. It points out that unusual terms, which often sound foreign to the national ear, may be the result of deliberate translation choices. Finally, the study draws attention to the very important fact that, after accession, translations are coordinated by the EU institutions, and it is therefore the responsibility of the Member State to ensure that it can turn the translation and terminological challenges of EU multilingualism to the advantage of the development of scientific and professional discourse in Hungarian.
  • 1

    Biel, Łucja (2020). „Eurolects and EU Legal Translation”. In: Laviosa, Sara – Ji, Meng, szerk. Oxford Handbook of Translation and Social Practices, Online. New York: Oxford University Press, 479–500. https://www.researchgate.net/publication/342051759_Eurolects_and_EU_Legal_Translation

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2

    Fischer Márta (2008). „Az európai uniós fordítás és terminusalkotás magyar vonatkozásai”. Magyar Nyelvőr, 132/4, 385–402. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00053/pdf/132401.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3

    Fischer Márta (2023). Eurolektusok. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/fischer-eurolektusok//

  • 4

    Fischer Márta – Lesznyák Ágnes (2013). „A befogadó növekedéstől az inkluzív növekedésig – Terminusalkotás EU-kontextusban”. In: Klaudy Kinga, szerk. Fordítás és tolmácsolás a harmadik évezred elején: 40 éves az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. https://www.eltereader.hu/media/2013/12/Klaudy_READER.pdf#page=102

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5

    Károly Krisztina (2007). Szövegtan és fordítás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 6

    Klaudy Kinga (2004). „A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben”. Magyar Nyelvőr, 128/4, 389–407. https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/128402.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7

    Koskinen, Kaisa (2001). „How to Research EU translation”. Perspectives: Studies in Translatology, 9/4, 293–300. https://www.tandfonline.com/doi/epdf/10.1080/0907676X.2001.9961425?needAccess=true

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8

    Mori, Laura (2018). „Introduction. The Eurolect Observatory Project”. In: Mori, Laura, szerk. Observing Eurolects. Corpus Analysis of Linguistic Variation in EU Law. Studies in Corpus Linguistics 86. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins, 1–26.

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9

    Prószéky Gábor – Fóris Ágota – B. Papp Eszter et al. szerk. (2023). A magyar terminológiastratégia kialakítása: Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://nytud.hu/kiadvany/a-magyar-terminologiastrategia-kialakitasa-zold-konyv

    • Crossref
    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10

    Rádai-Kovács Éva (2010). „Az Európai Unió szaknyelve és terminológiája”. In: Dobos Csilla, szerk. Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc–Budapest: Miskolci Egyetem – Tinta Könyvkiadó, 343–359.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11

    Somssich Réka (2003). „A jogfogalmi megfeleltetés problémái a közösségi jogban az irányelvek átültetésének szintjén–a jogi »fordítás« sajátos formája”. Magyar Jog, 12, 746–753.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12

    Somssich Réka (2011). Az európai jog fogalmai. Budapest: ELTE. https://tinyurl.com/4kvu9tje

  • Collapse
  • Expand
Cover Magyar Tudomány
Magyar Tudomány
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Magyar Tudomány
Publication Model Free Access
Submission Fee none

Magyar Tudomány
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation		 1840
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 12
Founder Magyar Tudományos Akadémia
Founder's
Address		 H-1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0325 (Print)
ISSN 1588-1245 (Online)

Editor-in-chief

  • Enikő BOLLOBÁS (professor emeritus, School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Managing Editor

  • Ildikó GEIGER (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Senior Editor

  • Éva Eszter SZABÓ (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)

Editor, book review editor

  • Csaba András Sütő (Education and Social Sciences, Apáczai Csere János Faculty of Humanities, Széchenyi István Egyetem − University of Győr)

Copy editor

  • Klára Majoros

Review Editors

  • Pál HEGYI (School of English and American Studies, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László SZABADOS (HUN-REN Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Budapest, Hungary)
  • Gábor TERNÁK (MD, University of Pécs Clinical Centre, Siklós Hospital, Siklós, Hungary)

Editorial Advisory Board

  • György BAZSA (Institute of Chemistry, University of Debrecen, Debrecen, Hungary)
  • László BORHY (Institute of Archaeological Sciences, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • László BOZÓ (Institute of Environmental Sciences, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Budapest, Hungary)
  • László CSABA (Institute of Economy, Corvinus University of Budapest, Budapest, Hungary)
  • Gábor HAMZA (Faculty of Law, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary)
  • Gábor KECSKEMÉTI (HUN-REN Hungarian Research Institute for Literature, Budapest, Hungary)
  • István KENESEI (HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics, Budapest, Hungary)
  • Antal MOLNÁR (HUN-REN Hungarian Research Institute for History, Budapest, Hungary)
  • Gábor PÉCELI (Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • Csaba PLÉH (Central European University, Budapest, Hungary)
  • Lajos RÓNYAI (HUN-REN Institute for Computer Science and Control, Budapest, Hungary)
  • Balázs SARKADI (Institute of Enzymology, Semmelweis University, Budapest, Hungary)
  • Ferenc SIMON (Institute of Physics, Budapest University of Technology and Economics, Budapest, Hungary)
  • László SIMON (Institute of Engineering and Agricultural Sciences, University of Nyíregyháza, Nyíregyháza, Hungary)
  • András SPÄT (Semmelweis University, Budapest, Hungary)

 

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Nov 2024 0 0 0
Dec 2024 0 0 0
Jan 2025 0 0 0
Feb 2025 0 94 89
Mar 2025 0 71 34
Apr 2025 0 15 12
May 2025 0 0 0